08/03/2026
MIÉRT FÁJHAT NEKÜNK? HA IRÁN SOKÁIG ZÁRVA TARTJA A HORMUZI-SZOROST?
A Hormuzi szoroson halad át a világ olaj- és LNG kereskedelmének 20%-a.
Nézzük először az olajat. Ha hirtelen lecsökken az olajkínálat, ahogy most is, az olaj árfolyam azonnal megemelkedik. Ez hatással van a benzin és dízelárakra, emiatt azok a közeljövőben drágulnak. Ha drágább a benzin, akkor a szállítás is egyre drágább lesz. Ez pedig lényegében beépül a költségekbe és inflációs nyomást okoz. Ez lenne a kisebb probléma. Nagyobb gond, ami a gázpiacon történik.
Az osztrák tőzsdén jegyzett VTP gáz ára az addigi megszokott 30-40 eurós sávból megemelkedett egész 50 euróig (Ez ugyanúgy igaz a holland tőzsdén jegyzett TTF gázárra is). Ez azért is nagy probléma, mert jelenleg még nem látjuk az áremelkedés végét és félő, hogy hónapokra velünk lehetnek a megemelkedett gázárak még akkor is, ha az Iráni konfliktus pár hét alatt rendeződik. És ez a konfliktus ráadásul pont akkor jött, amikor az EU gáztárolói a legalacsonyabb szinten vannak. A magasabb gázár elsősorban nem az emelkedő fűtési költségek miatt lényeges – persze ezt sem szabad elhanyagolni, hanem azért, mert az EU ipara - és ez igaz Szlovákiára is - nagyon energiaigényes. Ez az áremelkedés egyrészt alacsonyabb ipari termeléshez és növekvő munkanélküliséghez, másrészt magasabb árakhoz és inflációhoz vezet.
Ha pedig megemelkedik az infláció, akkor az Európai Központi Bank kénytelen lesz megemelni a kamatokat, ami pedig a jelzálogkölcsönök kamatainak emelkedését fogja eredményezni.
Ha pedig a befektetésekkel kapcsolatosan vizsgáljuk a hatásokat, akkor a dráguló termelés alacsonyabb profitokat eredményez, ami részvényárfolyamok csökkenéséhez vezet, a megemelt jegybanki alapkamat pedig a kötvényhozamokat emeli, ami meg szintén az átsúlyozásokon keresztül a részvények árfolyamának a csökkenését segíti elő.
Tehát ha az iráni háború tartósan elhúzódik, akkor beindul az infláció, növekszik a mukanélküliség, esnek a tőzsdék és emelkedésnek indulnak a jelzáloghitelek kamatai is.
