19/05/2026
https://www.facebook.com/share/p/1CiuX8a1Mc/?mibextid=wwXIfr
Nem így terveztem, hogy ebbe a szakmába kerülök. Vendéglátós családból jövök, annak tanultam, és 15 évig éttermekben, szállodákban dolgoztam. Napi 15–16 órák, heti 5–6 nap, több ország, rengeteg stressz… és kevés pénz.
Az értékesítés távol állt tőlem, de az emberek nem. Mindig is az volt a dolgom, hogy szolgáljak, kiszolgáljak, élményt adjak. Valahol itt húznám meg a párhuzamot.
Aztán jött a COVID, és kellett a kiegészítő jövedelem. Mit lehet csinálni az étterem mellett? Hát telefonálni. 📞
Így kerültem először egy rókás céghez, majd egy vezetőm ajánlására a Generalihoz — és itt jött a fordulat.
Rájöttem, hogy mennyi olyan terület van az emberek életében, ahol valódi értéket tudok adni. Hogy itt is lehet élményt nyújtani, csak más formában.
Nem volt könnyű fejest ugrani egy teljesen új világba: elvárások, tanulás, rengeteg beszélgetés, sok „nem”. De viszonylag hamar megszerettem. A kulcs egyszerű volt: érdekeltek az emberek és a történeteik. Hogy egy velem egykorú milyen más döntéseket hozott, milyen utat járt be — és hogy a különbözőségeink ellenére is lehet valódi kapcsolatot építeni. 🤝
Ma már azt mondom: kellett a bizonytalanság és a kudarc is. Ezek tanítottak meg arra, hogy önmagam legyek, és így szolgáljam meg a bizalmat. Így már nem teher a munka, hanem élvezetes, változatos, színes. (Akkoriban persze nem így tűnt… 😄)
Nem kell félni ettől a szakmától. Ha őszintén, nyitottan és valódi érdeklődéssel állunk hozzá, hatalmas értéket tudunk adni másoknak — és közben magunknak is.
Nagy Attila
Közép-Magyarország igazgatóság
Váci ügynökség
