Kadit Bér

24/09/2020

Fizetett szabadság mértéke, kiadása, bent maradt szabadság, részmunkaidőre járó szabadság.

Magyarországon a dolgozók jogosultak éves fizetett szabadság igénybevételére, melynek hossza függ a dolgozó korától, gyermekei számától, munkakörülményeitől. A fizetett szabadságra jogosító munkában eltöltött idő 12 hónap. Ha a dolgozó ennél kevesebb időt dolgozott, akkor arányosan kevesebb fizetett szabadságra jogosult.
A Munka törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap minden évben. Az alapszabadságon felül a törvény pótszabadságokkal növeli az alapszabadságot. Pótszabadság a következők szerint jár:
- életkor szerinti pótszabadság; minél idősebb valaki annál több szabadságra jogosult. Ezek alapján először a 25. életév betöltésével jár + 1 nap, a 28. életévtől már + 2 nap szabadság jár, 31. életév után 2 évente jár +1 nap. Az életkor alapján maximum 10 munkanap lehet a pótszabadság mértéke, ez a 45. életév betöltésétől jár. A pótszabadság abban az évben jár először, amikor a munkavállaló betölti az előírt életkort.
- Gyermekek után pótszabadság: 16 évesnél fiatalabb gyermeke után + 2 nap, két gyermek után + 4 nap, kettőnél több gyermek után összesen +7 nap pótszabadság jár. A fogyatékos gyermeket nevelő szülő, további + 2 nappal növekszik a pótszabadságának száma. A + pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
- Pótszabadság illeti meg, a fiatal munkavállalót, aki a 18. életévét még nem töltötte be; ennek mértéke +5 nap. Utoljára abban az évben kapja, amelyben a 18. életévét betölti.
- Megváltozott munkaképességű/fogyatékossággal rendelkező munkavállalónak is jár évente +5 nap pótszabadság.
- Egészségre ártalmas/veszélyes munkakörben foglalkoztatott munkavállaló – pl. bányász vagy az ionizáló sugárzásnak / röntgen foglalkoztatott –aki naponta legalább 3 órát dolgozik ebben a munkakörben évente + 5 munkanap pótszabadság illeti meg
- Az apának gyermeke születése esetén + 5 nap, ikergyermekek esetén +7 nap „apaszabadság” jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A szabadság kiadása
A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége. Jó tudni azonban, hogy a törvény szerint a szabadságunk nagy részének kiadásáról a munkáltató jogosult dönteni.
Évente csupán 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni. A többi napról a munkáltató szabadon dönthet. A munkáltató a szabadságot úgy kell kiadnia a munkavállalóinak, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól (a 14 napba a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap is beleszámít).

Az évvégén bent maradt szabadság
Fő szabályként a szabadságot nem lehet átvinni a következő évre, minden szabadságot az aktuális évben kell kivenni. De van néhány kivételes esetet amikor ettől eltérhetünk:
- ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
- ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át akkor az is még az aktuális évben kiadott szabadságnak minősül
- az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja, de erről megállapodás kell lennie a munkáltató és a munkavállaló között.
- ha az aktuális évben a munkavállaló hosszan tartó betegség miatt nem tudta a szabadságát kivenni, akkor azt a következő és március végéig kiveheti.
Szabadság pénzbeli megváltása
A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Ha kilépéskor derül ki, hogy a munkavállaló több szabadságot vett ki, mint az időarányosan járó szabadság, akkor azt kilépéskor visszavonni nem lehet.

Szabadság mértéke részmunka vállaló esetén
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Általános munkarend esetén ez azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig terjedő napokra kell kiadni a szabadságot. Részmunkaidős munkavállaló esetén a kiadható napok száma megegyezik a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadság mértékével. DE fontos tudni, hogy az egy napra eső szabadság óra megegyezik a szerződésben meghatározott egy napra eső órával (ha 6 órás részmunkaidős munkavállalóként foglalkozatott, akkor az egy napra eső szabadság is 6 órának kell lennie – éves szabadság*6 óra).

Figyelem!!! - a Covid19 vírus miatt több munkáltató is megállapodott munkavállalóival, hogy meghatározott időre, a teljes munkaidőt részmunkaidős jogviszonyra változtatja. Ha erről a megállapodásról munkaszerződés módosítás is született, akkor az éves szabadságot is a munkaórának megfelelően kell kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy az éves szabadságot elosztjuk az év napjaival /pl: 30/366= 0,082 / így megkapjuk az egy naptári napra eső szabadságot. Megnézzük hány napról szólt a részmunkaidős szerződésünk / pl: három hónap 91 naptári nap 0,082*91 = 7.46 / ez azt jelenti, hogy 7 napra csak 6 órának megfelelő szabadság adható ki / 42 óra /. A maradék 23 napra / 30 – 7= 23 nap / 8 órás szabadság adható ki. Éves szinten, ha megnézzük a kiadható szabadság mértékét órában, akkor látjuk, hogy kevesebb a kiadható szabadság. /pl: 42+(23*8=) 184 az csak 226 óra, a (30*8 ) 240 óra helyett. Ha ezt az órát napban szeretnénk látni, akkor az: 226/8= 28,25 nap) Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a részmunkaidő ideje alatt nem volt szabadságon, akkor év végén fogja megtapasztalni, hogy nincs annyi kiadható- vagy nem egész napi órára fogja a szabadságra eső távolléti díjat megkapni. / pl: 2500.- Ft távolléti díj esetén 2500*226 óra = 565.000.-/ 2500*260= 650.000.-/.

31/07/2020

Ha pályakezdőként azon gondolkozol, hogy milyen foglalkoztatási formát válassz akkor keresd a http://kadit.hu/blog/ oldalt. Megtudhatsz sok érdekes dolgot a munkaviszony létesítésről, a megbízási jogviszonyról és a vállalkozási jogviszonyról. Ha segítségre lenne szükséged fordulj hozzánk bizalommal http://kadit.hu/rolunk/.

29/07/2020

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi L###. Tbj. törvény alapján, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél:
- biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén,
- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése,
- öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése,
- gyermekgondozási segély (GYES) idejének szolgálati időként történő elismerése céljából
megállapodás köthető.
A megállapodás megkötése olyan mintha az érintett személy biztosítási jogviszonnyal /munkaviszony / szerzett volna szolgálati időt.
Megállapodást köthet az a belföldi nagykorú személy,
- aki nem saját jogú nyugdíjas
- biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll
- akire a biztosítás nem terjed ki
- akinek a biztosítása szünetel
Megállapodás legkorábban annak a hónapnak az első napjától köthető, amely hónapban a megállapodás megkötését kezdeményezték. A megállapodás megkötését követően a járulékfizetési kötelezettséget havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig – kell teljesíteni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
A megállapodás megkötésénél a nyugdíjjárulék-fizetés alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A minimálbér összege 2020. január 1-jétől havi 161.000 forint. Megállapodás esetén a nyugdíjjárulék mértéke 2020. július 1-jétől 22.
Létezik azonban egy különleges lehetőség, amikor egy alkalommal, egy összegű befizetéssel, visszamenőleg lehet szolgálati időt „vásárolni”. Ezt a Tbj. 34. § (5) bekezdés b) pontja alapján megállapodást köthet szolgálati idő szerzése céljából az a személy, aki
- az öregségi teljes,
- öregségi résznyugdíjra jogosultságához szükséges hiányzó szolgálati időt – legfeljebb azonban öt évet – kívánja szolgálati időként elismertetni.
A hiányzó szolgálati idő elismerésére akkor köthető megállapodás, ha az érintett személynek az
- öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati ideje nincs meg
- aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-ét követően tölti (töltötte) be, de nem rendelkezik az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idővel.
A megvásárolható szolgálati idő, napok számát a nyugdíjigény tárgyában hozott első fokú határozat tartalmazza, ettől eltérni nem szabad.
A kiszámolt járulékot egy összegben – a megállapodás megkötését követő 15 napon belül – kell megfizetni. A befizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal hosszabbítható meg.
A megállapodás megkötéséhez szükséges okmányok, a jogszerző
- személyazonosító igazolvány, ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány
- TAJ kártya
- adókártya
- ha banki átutalással történik a nyugdíjjárulék megfizetése, három hónapnál nem régebbi pénzforgalmi számlakivonat fejléce.
Kétféle nyomtatvány / N10, N11 / kitöltése szükséges a megállapodás kötéséhez, amit az alábbi linken találunk meg:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp

Ezeket a kitöltött nyomtatványokat a megállapodást kötő személy lakóhelye, szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet személyesen vagy írásban kezdeményezni.
Nem köthet megállapodást az a személy, aki biztosítással járó jogviszonyban áll, és biztosítása nem szünetel. Az a személy, aki úgy köt, vagy úgy tart fenn megállapodást Magyarországon, hogy azzal párhuzamosan egy másik országban biztosítottnak minősül, a jogszerűtlen megállapodás alapján teljesített járulékfizetéssel nem szerezhet magyar szolgálati időt.
A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható.

20/07/2020

Biztosítási jogviszony
Nagyon sokat használják manapság azt a kifejezést, hogy „biztosítási jogviszony”. Felteszik a kérdést: biztosított vagy? – be vagy jelentve a munkahelyeden? – aktív a TAJ számod? Ezek a kifejezések, ismeretlenek és egyben ijesztően is hangzanak. Mikor tudhatod biztosan, hogy biztosított vagy, be vagy jelentve a munkahelyeden.
Biztosítási jogviszony:
• alkalmazottként dolgozó,
• szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő,
• tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató,
• álláskeresési támogatásban részesülő,
• nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó,
• egyházi személyek,
• mezőgazdasági őstermelő,
• egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló,
• választott tisztségviselő,
• fő állású kisadózó,
• állami projektértékelő státuszú személyek.
Akkor vagy biztosított ha:
- a felsoroltak közük bármilyen jogviszonyban állsz és a munkáltatód bejelentést tett a NAV felé a biztosítás megkezdéséről
- jogviszonyból származó jövedelemmel rendelkezel, ami után TB járulékot fizetsz.
- illetve ha táppénzen, CSED - en, GYED –en GYES - en vagy
Tényként megállapíthatjuk, hogy ha fizetjük a TB járulékot és biztosítottak vagyunk, akkor társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetünk, így a természetbeni ellátáson túl a pénzbeli ellátásokra is. A két feltételből valamelyik nem teljesül akkor biztosak lehetünk abba, hogy nem leszünk biztosítottak / piros lesz a TAJ szám / így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására való jogosultságunk megszűnik. Természetesen nem maradunk ellátás nélkül, de figyelmeztetést kapunk. Az érvénytelen TAJ kártyával rendelkező személyek adatait a NEAK átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
Mi magunk is ellenőrizetjük, hogy érvényes –e a TAJ kártyánk, ha ügyfélkapu regisztrációval rendelkezünk.
Ügyfélkaput bármely természetes személy létesíthet, aki a személyi adat és lakcímnyilvántartásban szerepel. Nagyon sok hivatalos ügyet intézhetünk már online is, ügyfélkapun keresztül. Szolgálati idő kiszámítása / be voltunk-e minden munkáltatónál jelentve /, nyugdíjazási ügyeket, adóügyeket, autóbiztosítás stb. Ügyfélkapu nyitható személyesen Kormányablak vagy Okmányirodában. De elektronikusan is: ugyfelkapu.gov.hu/regisztracio/regEszemelyi felületen.
Bármilyen biztosítási jogviszony létesítésekor a foglalkoztató két fontos igazolást fog elkérni:
• a TAJ kártyát / TAJ számot
• az adóazonosító / adókártyát
Csak ennek a két „számnak” a birtokába tud eleget tennie, a biztosítási jogviszony bejelentésének a NAV felé.
Minden újszülött megszületésekor elindul a TAJ – és az ADÓ szám generálása, amit postai úton fog megkapni.
Aki mégsem rendelkezik TAJ számmal, azonban jogosulttá válik
- a lakóhelye/tartózkodási helye szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnál igényelhet TAJ kártyát az igénylőlap kitöltésével.
Minden igényléshez szükséges:
- személyazonosító igazolvány, ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély
- lakcímet, vagy tartózkodási helyet igazoló okmány (lakcímkártya).
- szükség esetén a biztosítási jogviszonyt igazoló dokumentum / munkaszerződés, munkáltatói igazolás
Külföldi állampolgárságú biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – ún. Megrendelőn – a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalnál kérheti a TAJ kiadását. A kormányhivatal TAJ számot képez és erről, valamint a hatósági igazolvány (TAJ kártya) átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót.
Minden jövedelemmel rendelkezőnek szükséges adóazonosítóval / adókártyával rendelkeznie. A családi adókedvezmény érvényesítésénél is szükség van a gyerek adószámára. Sőt az adóbevallás elengedhetetlen része az adószám.
- Adókártya igénylését a 20T34 / aktuális évszámT34 / nyomtatvány kitöltésével indítható el.

16/07/2020

Nyugdíj jogosultsági feltételek, korhatárok, nyugdíjba vonulás lépésről-lépésre, nyugdíj kérelemhez szükséges formanyomtatvány.

16/07/2020

Egy kis segítség azoknak akik nyugdíj előtt állnak, vagy van olyan ismerős, rokon, barát akit érdekelhet a téma. :)
Nyugdíj korhatárról, kérelem benyújtásról, nyomtatványról és mindenről ami fontos ezekben az időben :)

Nyugdíj jogosultsági feltételek, korhatárok, nyugdíjba vonulás lépésről-lépésre, nyugdíj kérelemhez szükséges formanyomtatvány.

16/07/2020

Egyszerűsített foglalkoztatás
Egyszerűsített foglalkoztatás az alábbi esetekben alkalmazható:
- mezőgazdasági idénymunka esetén: állattenyésztési, növénytermesztési, erdőgazdálkodási, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés
- turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatás
- alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása
Jogviszony létesítésekor az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is megköthető.
Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén:
- 1 év alatt maximum 120 naptári napon
Alkalmi munka esetén:
- legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
- 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
- 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót
Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

A megkötött jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Az adóhatósághoz történő bejelentést három féle képen történik:
- 20T1042E nyomtatványon elektronikusan (ügyfélkapun/cégkapun keresztül)
- telefonon az országos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös kék szám)
- okos telefonról, tabletről (az EFO alkalmazáson keresztül)
Az egyszerűsített foglakoztatáshoz kapcsolódó jogviszony bejelentést a NAV felé:
- a jogviszony első napját megelőző napon
- legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni.
Alkalmi munka esetén, egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók számát, a megelőző félév átlagos statisztikai létszáma határozza meg. Az alkalmi munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:
- munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
- 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
- 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
- 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át
Bérezéskor a minimál bér és a garantált bérminimumot kell figyelembe venni. A szakképzetséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85 %-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87 %-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A törvény kedvezményt nyújt az alkalmi munkavállalóknak ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum /illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának / 130 %-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett a munkavállalónak 15 %-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.
Bérpótlék is jár az alkalmi munkavállalónak
- jár a 15 %-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre.
- napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50 %-os “túlórapótlék
- 50 %-os vasárnapi pótlék, ha nem vasárnaphoz köthető a tevékenység
Az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmet az SZJA bevallásba akkor kell bevallani, ha az átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, azaz keletkezik 15% - os SZJA.

29/06/2020

Fizetett ünnep helyett munkaszüneti nap
Nagyon sok munkavállaló tudatában még a régi elnevezés a „ fizetett ünnep” fogalma maradt meg azokra a napokra amikor valamilyen egyházi vagy nemzeti ünnep miatt nem dolgozik. Úgy gondolja/ tudja, hogy Ő igaz, hogy nem dolgozik de a munkáltató távolléti díjat fizet erre a napra.
A hatályos Munka Törvénykönyve 102 § (1) bekezdése szerint tudjuk is, hogy melyek ezek a munkaszüneti napok. Ez jó példa arra, hogy a törvényi jogszabályokban figyelnünk kell az elnevezésre is. Most már nem fizetett ünnepről, hanem munkaszüneti napról ír.
Két szemszögből kell a munkaszüneti nap díjazásáról beszélnünk:
- azok a munkavállalók, akik havidíjasok azoknak a Munka Törvénykönyve 102 § (1) bekezdése szerinti munkaszüneti napokra nem jár díjazás. A havi díjukat az adott hónap munkanapjaira kapják. Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen okból kifolyólag / távollétek esetén / tudni szeretnénk a ledolgozott napi bérüket, akkor a havibérük osztószám a munkanapok lesznek. / pl: 2020.06.01 pünkösdhétfő; 2020.06 hó 21 munkanapból tevődik össze, így a havibért is csak 21. kell osztani./ régebbi számításnál ezt 21+1 fiz.ünp. = 22 volt az osztószám; 21 munkanapi bért és 1 fizetett napi bért kaptak/. Tehát most már a havibéresek esetében NINCS FIZETETT ÜNNEPI DÍJAZÁS.
- azok a munkavállalók, akik órabéres díjazásba részesülnek, azoknak a munkarendjüket kell figyelembe venni.
- ha munkarendjük szerint a munkaszüneti napon nem kell dolgozniuk / nincsenek arra a napra beosztva / azok sem részesülnek semmilyen díjazásban, hiszen pihenő napjukat töltik. DE ha erre a napon munkára kötelezik akkor már rendkívüli munkavégzés szerint kapja a díjazást.
- ha munkarendjük szerint munkanapjuk a Munka Törvénykönyve 102 § (1) bekezdése szerinti munkaszüneti napokra esik akkor ők távolléti díjat kapnak erre a napra.

23/06/2020

Tartalékalap, ami a megfizetett járulékkal bővül, illetve az ellátások kifizetésével csökken. Ennek mértékét a TB törvény szabályozza. További információ az új blog bejegyzésünkben ➡️ https://tinyurl.hu/zWSa/