20/03/2023
Gépjármű kötelező biztosítás szabályok:
A díjhirdetés módja és lehetséges időpontja a következők szerint változott:
A biztosítók bármikor díjtarifát hirdethetnek.
A biztosítók új díjtarifái a meghirdetés napjától számított 60. nap után, egy előre meghatározott napon lépnek hatályba, s azokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, saját honlapjukon, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján teszik közzé.
A honlapok közötti esetleges eltérés esetén az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
Ennek megfelelően a biztosítók évente többször hirdethetnek díjtarifát, de egy adott napra vonatkozóan csak egy díjtarifa lehet hatályos.
Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) a fedezetlenségi díj tarifáját legkésőbb a naptári év végét megelőző 45. napig a MNB honlapján hirdeti meg, továbbá a MABISZ honlapján is közzéteszi.
A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, amíg az üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos (a továbbiakban együttesen: fogyasztó) nem rendelkezik a gépjárműre érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Eltérés esetén a honlapon meghirdetett tarifa alkalmazandó. Évente csak egyszer lehet fedezetlenségi díjat hirdetni.
A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
A biztosítási időszak nem a naptári évhez kötődik, hanem főszabály szerint a szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetétől számított egy évre szól. A szerződésre az a díjtarifa lesz érvényes, mely a biztosítási időszak kezdő napján érvényben van. Azaz a következő évfordulóig ez a tarifa vonatkozik a szerződőre, függetlenül attól, hogy a biztosító időközben esetleg újabb tarifát hirdet meg.
A szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot a fogyasztó teszi. A biztosító az ajánlatot – jogszabályban meghatározott esetekben - a hozzá történő beérkezéstől számított 15 napon belül utasíthatja el vagy tehet javaslatot az ajánlat módosítására.
A biztosító a biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
Példával szemléltetve, ha az ügyfél szerződésében meghatározott kockázatviselés kezdete 2020. március 10., akkor az ügyfél leghamarabb csak a kockázatviselés kezdetét megelőző 60. napon, azaz 2020. január 10-én tehet ajánlatot a biztosító számára, a 2020. március 10. napján hatályos díjtarifa figyelembe vételével.
KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A fogyasztót szerződéskötéskor közlési kötelezettség terheli, amely a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást jelenti. A fogyasztó a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval: így különösen az új biztosítási időszak kezdő napját, továbbá biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint – ha a fogyasztó már rendelkezik azzal – a kártörténeti rendszer azonosító számot is.
A kárnyilvántartó szerv a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amelyet a biztosító írásban közöl a fogyasztóval. A biztosító a kártörténeti rendszer azonosító számot a szerződés megszűnéséről szóló értesítőn, valamint a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50. napig elküldött, a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra vonatkozó várható díjról szóló értesítőn köteles feltüntetni.
A DÍJ MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A szerződés díjának módosítása
1. A biztosítóknak lehetőségük van arra, hogy - ha a fogyasztó a szerződéskötéskor nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt, és emiatt a szerződés díja a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól eltér - a szerződés díját legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő 60 napon belül, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal, a biztosítási időszak kezdő napján alkalmazandó díjtarifa szerint utólag módosítsák.
Példával szemléltetve, ha a szerződő a 2020. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatán valótlan adatot közöl, vagy olyan kedvezményt tüntet fel, amelynek igénybevételére nem jogosult, a biztosító legkésőbb 2020. március 1-ig a szerződés díját – a kockázatviselés kezdetére, azaz 2020. január 1-jére visszamenő hatállyal – a 2020. január 1-jén hatályos díjtarifa szerint módosíthatja. (Például a fogyasztó gyermekkedvezmény igénybe vételét tünteti fel az ajánlaton, ugyanakkor nincs gyermeke.)
2. Ha a szerződő az ajánlaton nem a valóságnak megfelelően tünteti fel a bonus-malus besorolást, a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül, a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal állapítja meg a szerződés végleges besorolását és a fogyasztót értesíti a besorolás szerinti díjról.
Példával szemléltetve, ha a szerződő a 2020. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlaton kedvezőbb besorolást tüntet fel, mint amire jogosult (például B08 helyett B10), a biztosító legkésőbb 2020. február 14-ig a szerződés díját – a kockázatviselés kezdetére, azaz 2020. január 1-jére visszamenő hatállyal – a 2020. január 1-jén hatályos díjtarifa szerint módosíthatja.
Az ajánlattól eltérő díj megállapítása
Ha a szerződő az ajánlatot nem a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelően nyújtja be, a biztosító az ajánlatot a hozzá történő beérkezéstől számított 15 napon belül az elutasítás indokának feltüntetése mellett elutasíthatja vagy javaslatot tehet az ajánlat – a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő – módosítására.
Példával szemléltetve, ha a szerződő az ajánlatot 2020. november 10-én adja át a biztosító részére, és az ajánlaton olyan kedvezményt tüntet fel, amely a tarifában nem szerepel, a biztosító az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, azaz 2020. november 25-ig az ajánlatot elutasíthatja vagy javaslatot tehet az ajánlat módosítására.
DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
A díjnemfizetéssel megszűnt szerződés újrakötése esetén a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – ha még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a 60 napos türelmi időre járó díjat.
Amennyiben keletkezett fedezetlenségi díj azt is.
Az újrakötött szerződés díját az újrakötés időpontjában érvényes tarifa szerint kell megállapítani – tehát, ha időközben a biztosító új tarifát hirdetett, akkor azt kell alkalmazni!
Azaz ebben az esetben a szerződőnek a szerződés megkötésekor nemcsak a biztosítási időszakból hátralévő időre járó díjat, hanem azt a díjjal nem fedezett, 60 napos türelmi időre járó díjat is meg kell fizetnie, ami alatt a biztosító a korábbi szerződés alapján kockázatban állt. Ezeken túl a fogyasztónak a fedezetlenségi díj összegét is meg kell fizetnie a biztosító számára. Ha a fedezetlenségi időszak a 120 napot meghaladja, a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat.
Ha kérdése merül fel a kgfb-ügyintézéssel kapcsolatban, vagy problémája adódik a szolgáltatóval, keresse az MNB Ügyfélszolgálatát vagy hívjon engem a 06-20/530-9240 telefonszámon.
