22/07/2012
Így spekulálnak devizával a hazai kisbefektetők!
Lassan az lesz a ritkább, ha egy hazai befektetőnek nincsenek devizában is befektetései, a részvénypiacon pedig a devizás papírok aránya különösen magas, már csak a szűk hazai kínálat miatt is. Egy szűkebb, az ügyfelek pár százalékát kitevő magánbefektetői réteg pedig kifejezetten aktívan spekulál a keresztárfolyamok változására. A magánbefektetők devizavásárlási szokásairól brókercégeket kérdeztünk.
Az aktív spekulációs devizapiaci kereskedés nem jellemző a Concorde Értékpapír magánügyfeleire, nem is kínálnak nekik ilyen termékeket online, mert tapasztalataik szerint az ügyfelek 90 százaléka jelentős veszteségeket szokott ezeken elérni – tudtuk meg a brókercégnél. Ugyanakkor ma már teljesen bevonult a köztudatba, hogy a pénz egy részét érdemes devizában tartani, és az ügyfelek mintegy 90 százalékának vannak deviza-befektetései is.
A részvényeknek már felét devizáért veszik
Móró Tamás vezető stratéga szerint az ügyfélvagyon hozzávetőleg 30 százaléka lehet devizában, aminek mintegy kétharmada euró, a többi főleg dollár, kisebb részben svájci frank, illetve egyéb menekülővaluták, mint a norvég korona vagy a hongkongi dollár. A részvénybefektetések között viszont ma már körülbelül fele-fele a magyar és külföldi papírok aránya. Ha devizában fektetnek be, akkor az ügyfelek elsősorban a részvényeket és a magyar kibocsátású devizakötvényeket (OTP, Richter, Magyar Állam stb.) kedvelik, de előfordul német és amerikai kötvény, befektetési jegy is a palettán.
Akik aktívan, kifejezetten a devizák árfolyamváltozására spekulálnak a Concorde Értékpapírnál, azok aránya Móró Tamás szerint csak öt százalék körül lehet, ők is sokszor csak fedezeti céllal kötnek, többnyire határidős ügyleteken keresztül. Kedvenceik a dollár, az euró és a svájci frank, bár az utóbbi egyre kevésbé. Miután ugyanis a svájci jegybank árfolyamküszöbe miatt régóta kevés történik ezen a piacon, csak néhány egészen elszánt befektető tart ki frankerősödésre várva.
Vannak a sávozásra játszók, meg a pánikolók!
Az, hogy forinterősödésre, vagy gyengülésre játszanak-e a hazai magánbefektetők, az időszakonként változó. Van egy réteg, amely leginkább sávozásra játszik, bizonyos szinteken devizát vesznek, azután feljebb eladják. Például az Orbán-Barroso találkozó után, amikor a forint hirtelen erősödni kezdett, sokan eladták ugyan devizájukat, de csak azért, hogy 285 forint körüli eurónál újra devizát vásároljanak, mert azt az árszintet már sokan túlzottan alacsonynak találták. Közülük sokan vannak, akik a napokban már megkezdték az így vett deviza eladását.
Egy másik különleges helyzetben, a 320 forint körüli eurónál, az év eleje körül kétféle befektetői magatartást lehetett megfigyelni. Az ügyfelek egy része, akik számítottak erre, korábban vett devizáját értékesít***e a körüli szinteken, ők jellemzően a sávkereskedésben gondolkodó rendszeres spekulálók. (Akik ezzel tehát tompítják a forint árfolyamának kellemetlen kilengéseit – a szerk.) A másik részük, jellemzően a laikusok viszont pánikba esett, és szinte mindenét devizára váltotta.
A brókercégek több devizalábon állást javasolnak
Arra a kérdésre, hogy a devizaspekulációkon inkább nyerni vagy veszteni szoktak-e az ügyfelek, nehéz válaszolni, de a sávkereskedés miatt valószínűbb, hogy többségükben nyertek – mondja Móró Tamás. A Concorde Értékpapír mindenesetre azt javasolja az ügyfeleinek, mindig tartsanak devizát is, sőt azt is osszák meg, vegyenek az euróhoz dollárt is. Az európai adósságválság miatt ugyanis még sokat eshet az euró, de a jövőbeli importtermék-fogyasztás árfolyamkockázatának fedezésére is jó.
Az Equilor Befektetési Zrt.-nél is fontosnak tartják, hogy ügyfeleiknek több devizában is ajánljanak befektetéseket, ezzel is diverzifikálva a portfóliót, csökkentve a devizakockázatot. Ezért szinte minden ügyfelüknek van a forinton kívül valamilyen másik devizában is befektetése – válaszolta Nagy Bertalan privát banking igazgató. Átlagosan tőkéjük 20-30 százalékát fektetik a befektetők valamilyen devizaeszközbe, de ennél magasabb arány is elképzelhető, mert vannak olyanok is, akik fedezeti ügyletként kötnek devizaügyletet.
Az ügyfelek 40-50 százaléka is spekulálhat devizára
A cégnél nagyon széles a termékpaletta, ügyfeleik szinte minden devizás eszközt elérnek, alapvetően részvényeket, befektetési jegyeket, kötvényeket vásárolnak, de vannak olyanok is, akik nyitottak a határidős, tőkeáttételes termékekre, a CFD-re vagy az ETF-ekre. Az ügyfeleik 40-50 százaléka szokott határidős terméken vagy konverzión keresztül devizákban spekulálni. Leggyakrabban határidős devizakontraktusokat kötnek, egyre nagyobb az online üzletkötés térnyerése, de továbbra is vannak, akik a telefonos megbízást részesítik előnyben. A certifikátokra és CFD-kre jellemzően kisebb az érdeklődés.
Ami a konkrét devizákat illeti, az Equilor egyértelműen az EUR/USD devizapárt emelte ki, de a forintos termékekre is szívesen spekulálnak, mint az EUR/HUF, USD/HUF, CHF/HUF. Kisebb mértékben egzotikusabb devizapárokra is szoktak kötni, mint az EUR/TRY (török líra), USD/TRY, USD/JPY, EUR/CHF, AUD/USD (ausztrál dollár). Az ügyfelek short és long pozíciót is fel tudnak venni ezekre.
Hol shortolunk, hol pedig longolunk!
Azt, hogy a forint mellett vagy a forint ellen vesznek fel pozíciót, alapvetően a piaci hangulat és a várakozások határozzák meg – mondja az Equilor. Ha a forint erősödésére fogadnak, abban az esetben még a kamatkülönbözet is az ügyfél kezére játszik. Lehetséges stop loss vagy take profit típusú megbízást is megadni, ezek segítségével szerintük hosszú távon meg lehet védeni a portfóliót „egy esetleges turbulens időszakban bekövetkező nagyobb veszteségtől”. Az Equilor szerint ennek is köszönhető, hogy hosszabb távon nagyobb arányban nyernek ügyfeleik, mint veszítenek.
Illés László, a Quaestor Csoport nemzetközi üzletágvezetője szerint szinte minden ügyfelüknek van valahogy devizakitettsége, mivel devizaeszköznek számít a svájci frank- és egyéb devizahitelek tömege is. Aki frankban adósodott el, az gyakorlatilag határidőre shortolja a CHF/HUF árfolyamot. Aki pedig például a Xetrán BMW-részvényt vásárol, amíg a forint lesz a hivatalos fizetőeszközünk, elkerülhetetlen, hogy a részvény pozíció mellett deviza kitettséget is vállaljon.
A vesztes oldalra a pánikolók, be-ki ugrálók sorakoznak fel!
Tehát az ügyfeleiknek csak kisebb arányát nem érinti közvetlenül (csak közvet***en) a devizaárfolyamok mozgása, történetesen azokat, csak akik a BÉT piacán kereskednek. Az ügyfeleik nagy része inkább rövid távú befektetésekben gondolkodik, azon belül is inkább részvényalapú eszközökre spekulál. De körülbelül három százalékuk aktívan a deviza-keresztárfolyamokra is játszik, ebben a körben főleg a spot termékek népszerűek. Ezt követik a forward (határidős) termékek, és a legvégén a deviza opciók – mondja a cég.
Az EUR/USD keresztárfolyamot a Quaestor is első helyen említi, emellett a XAU/USD (arany dollárban) és a GBP/USD a népszerű keresztek, amiket a forint bázisú ügyletek követnek. Jelenleg úgy látják, a forint erősödése mellett többen törtek lándzsát. Összességében a cég szerint általában azonos arányban nyernek és veszítenek ezeken az ügyleteken a magánszemélyek.
Illés László tapasztalatai szerint, akik bevált kereskedési stratégiák alapján végezték ezen ügyleteket, többnyire nyerőben zárták azokat. A vesztes oldalra azok sorakoztak, aki „a pánik miatt, impulzus-jelleggel”, be-ki ugráltak a pozíciókba.
