17/09/2026
Tanulságos gondolatok.
Miért tartják felemásnak helyzetüket a hazai ügyvédnők?
Dr. Pongráczné Csorba Éva, a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke
Magyarországon a nők jelenléte viszonylag erős az ügyvédi pályán, de a hierarchiát tekintve egyenlőtlen. A különbségek erősen függenek attól, milyen jogterületen dolgoznak - kezdi válaszát kérdésünkre Pongráczné dr. Csorba Éva kaposvári ügyvéd, a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke a kamara közgyűlése után.
A mi Kamaránkban a női ügyvédek aránya az utóbbi évtizedekben évről évre nő, jelenleg 45% körül van és ahogy látom, a pályakezdő fiatalok között mostanában sokkal több nő lép ügyvédi pályára mint férfi. Úgy tudom, hogy a nagyobb budapesti ügyvédi irodákban is hasonló az arány.
Sok nő dolgozik a pálya elején ügyvédjelöltként és alkalmazott ügyvédként, de irodavezetőként, partnerként jelentősen alul reprezentáltak, összhangban az általános magyar munkaerőpiaci mintával, ahol a vezető pozíciókban a nők aránya a KSH adatai szerint 36% körüli – avat be az elnök asszony a számok beszédes titkaiba.
Szakmai beszélgetések és médiumokban megjelent interjúk alapján állítja: többen megfogalmazták, hogy a pálya „nyitottabb lett, de nem semleges”. Az elnök asszony is osztja azt a nézetet, hogy egy nőnek „többet kell bizonyítania”, hogy elismerjék.
Az ügyvédnők között lényeges különbség, hogy az illetőnek van-e családja, különösen gyermeke. Ha egy nőnek úgy alakul az élete, hogy nincs családja, független, akkor teljesen a karrierjének tud élni. A szakmai tudás, a stratégiai gondolkodás, az érdekérvényesítő képesség nemtől független tulajdonság, az empátiában, a konfliktuskezelésben és a precizitásban pedig általában a nők erősebbek. Nincs semmilyen objektív szakmai érv amellett, hogy egy férfi ügyvéd „jobb” lenne, mint egy nő kollégája - utal vonatkozó tapasztalataira Pongráczné dr. Csorba Éva.
Véleménye szerint a karriermegtorpanás a nők gyermekvállalása miatt szokott bekövetkezni. Minden nőnek el kell döntenie gyermeke(i) megszületését követően, hogy az értékrendje szerint mit tart fontosabbnak, hogy a körülményei, lehetőségei mit engednek meg. Gyermekei mellett otthon maradhat évekre, vállalva, hogy újra meg kell tanulnia majd az aktuális joganyagot és újra kell építenie a klientúráját gyakorlatilag a nulláról. De lehet, hogy rajong hivatásáért, karriert kíván építeni vagy esetleg anyagi megfontolásból a gyermek születését követően visszamegy dolgozni. Szerinte végül is mindegy, hogy melyik úton jár, - de „legtöbbünknek mindig a gyermeke lesz a legfontosabb, a hivatását fogja a családjához igazítani és így próbál egyensúlyt létrehozni az életében, megtalálva azt a klientúrát és azt a jogterületet, ahol kötetlenebbül tud dolgozni”.
Természetesen mutatkoznak különbségek jogterületek szerint is, de ez is összefügg az előbb említettekkel – elemzi tovább a helyzetet az elnök asszony.
Például a büntetőjog területén az ügyvédnők aránya alacsonyabb az átlagnál. Ennek egyik oka az, hogy ez egy “férfiasnak" tartott, konfliktusos, adott esetben kemény eljárás, esetenként durva ügyfél, sok a tárgyalás, kiszámíthatatlan az időbeosztás, ahol egy női ügyvédnek – ha nem olyan a habitusa - nehezebb „tekintélyt” szereznie.
„Én még ügyvédi munkaközösségben voltam jelölt és rengeteg büntető ügyben jártam el - emlékezik saját pályafutásának kezdeteire az elnök asszony. - Fiatal vidéki ügyvédként nagyon nem tudtam válogatni az ügyfelek között, így a több vádlottas rablást is simán elvállaltam. Ez addig rendben is volt, amíg az ügyfeleim az ügyvédi munkaközösség irodájába jöttek hozzám egyeztetetésre, ahol 15 férfi kollegával dolgoztam együtt. De azt követően, hogy egyéni ügyvéd lettem, igényesen kialakított saját irodával, titkárnővel, - már nem kívántam ilyen ügyeket ellátni. Gyermekeim megszületését követően pedig egyértelművé vált, hogy nem vállalhatom el ’köztörvényes’ bűnözők védelmét.”
Az üzleti-gazdasági jog területén is észlelhetők a nemi egyenlőtlenségek -mondja. - A nők aránya közepes–magas, jellemzően a nagy nemzetközi irodák esetében, ahol strukturált a karrierút és viszonylag magas a kereset. Partneri szinten azonban nagy a visszaesés, mert a családi kötelezettségeket nehéz összeegyeztetni az iszonyú sok irodai munkával, mely gyakran a késő esti órákba is elnyúlik.
A családjog terén hagyományosan magas a női ügyvédek aránya, a közfelfogás szerint ugyanis e téren az úgynevezett “empatikus női készségek” fontosak - vélekedik. - Családjogi ügyekben is nagyon nagy az idő ráfordítás, mert az ügyfelek igénylik a folyamatos kapcsolattartást, az ügyek gyakran nagyon elhúzódnak, a tárgyalásokon pedig sok bőbeszédű tanút kell meghallgatni. Az elvégzett munkához képest általában alacsonyabb bevételű ez a praxis és sokak szemében, - amíg személyesen nem lesz érintve, - alacsonyabb presztízsű ügyvédi szerepkörnek gondolják.
Az ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédnők aránya viszonylag magas. Jellemzően stabil, kiszámítható ügyek vannak, gyakran egyéni praxis keretei között folytatva. Nők számára – hangsúlyozza - ez a munka jobban összeegyeztethető a családi kötöttségekkel, a rutin megszerzése után azonban kisebb szakmai kihívást jelent.
A peres ügyek terén - különösen a magas presztízsű, nagy értékű perek, választott bíróságok, erős szakmai hálózati kapcsolatrendszert feltételező ügyek területén - a nő ügyvédek aránya alacsony, a „férfi dominancia” jellemző, aminek okait lehetne boncolgatni – hagyja nyitva kérdést.
A legsikeresebbek nő ügyvédek – vélekedik - nem sodródnak, hanem előre terveznek. Tipikus megoldások: időzített gyermekvállalás, részmunkaidő, majd visszatérés, saját praxis indítása a rugalmasság miatt. „Úgy látom, hogy a fiataloknál már nem egyensúly megteremtéséről van szó, hanem tudatos kompromisszum-menedzsmentről.”
A határok kijelölése és az önérvényesítés egyre hangsúlyosabb lesz a női ügyvédek körében. Konkrétan ez azt jelenti szerinte: egyre bátrabban mondanak a fiatalok nemet a túlterhelésre, az irodában dolgozók határozottabban kérnek adott esetben fizetésemelést, és határozottan „kérnek” maguknak jelentősebb ügyeket az ügyvédi irodákban.
A nők aránya a magyar ügyvédi közéletben is jelentősen elmarad a teljes ügyvédi karon belüli számarányuktól – utal a tényszerűségre. Míg az ügyvédek között a nők aránya folyamatosan nő, a legmagasabb szintű döntéshozó és kamarai pozíciókban továbbra is jelentős a férfi dominancia.
Ennek oka meglátása szerint a társadalmi gyökerekben is keresendő, de a nők családi kötelezettségei és időbeli korlátjai is alakították ezt a tényt. A kamarai tisztségek betöltése jelentős pluszmunkával, reprezentációval, esetenként esti/hétvégi elfoglaltsággal jár. Ez nehezen egyeztethető össze a családanyai szereppel, amelyet a társadalmi elvárások még mindig elsősorban a nőkhöz kötnek. Ezen kívül a kamarai tisztségviselőnek a saját ügyvédi tevékenységét is folytatnia kell, az irodáját egy kamarai tisztséggel járó többletmunka jelentősen megtépázhatja.
Ezzel együtt fontos a női jelenlét nemcsak az ügyvédi praxisokban, hanem az ügyvédi közéletben is – hangsúlyozza -, hiszen „mások vagyunk, másképpen gondolkodunk, ezért a problémákra is más megoldásokat tudunk, színesítjük a komoly férfi kollegáinkat!”
És hogy mi lesz a jövő útja?
Pongráczné dr. Csorba Éva elnök asszony szerint csak az akarjon nő létére ügyvéd lenni, aki nagyon szereti az embereket és a hivatását, jól tud kommunikálni, jó a munkaszervező képessége, nagy teher- és munkabírású, pozitív, szereti a kihívásokat, könnyen tud egyensúlyt kialakítani és megtartani a munka-család tengelyben. Legyen önbizalma, hogy ér annyit, mint egy férfi kollega és az ügyeket gyorsan, precízen tökéletesen meg tudja oldani. A fiatal ügyvédnők tudatosabbak, rugalmasabbak, média-megjelenésekkel, aktív online jelenléttel meg tudják magukat ismertetni, hogy ne csak szakmailag jók, de ismertek is legyenek.
(Ez az írás területi kamarák elnökeivel készített sorozat részeként az Ügyvédek Lapja 2026/3-4., összevont lapszámában jelent meg.)
