Gruiszker Bt.

Gruiszker Bt. Elege van a magas könyvelés díjazásból? Nincs megelégedve a könyveléssel? Akkor ideje váltani

19/08/2026

Pénztárgép-meghibásodás: kell majd adatot szolgáltatni szeptembertől az ilyenkor kiállított kézi nyugtákról?
A kérdés: A 2026. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi gyakorlati kérdésben szeretnénk állásfoglalást kérni! A jelenlegi pénztárgépes szabályok szerint, amennyiben az online pénztárgép meghibásodik, a vállalkozás kézi nyugtát állít ki, majd a pénztárgép javítását követően a meghibásodás időszakában keletkezett bevételt utólag rögzíti a pénztárgépben. Az új szabályozás alapján ugyanakkor 2026. szeptember 1-jétől a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV részére 3 naptári napon belül. Egy pénztárgép-meghibásodás esetén a két kötelezettség egymás mellett fennáll-e, azaz: kézi nyugtáról 3 napon belül adatot kell szolgáltatni a NAV felé, és a pénztárgép javítását követően a bevételt továbbra is utólag rögzíteni kell a pénztárgépben, vagy a pénztárgépbe történő utólagos rögzítés ilyen esetben kiváltja a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettséget? A NAV tájékoztatóiban nem találtunk egyértelmű útmutatást erre a gyakorlati esetre.
A válasz: Sajnos valóban nincs erre a kérdésre egyértelmű hatósági álláspont.
A logikus megoldás az lenne, hogy a kézi nyugtákra vonatkozó szabályozást (3 napon belüli bejelentési kötelezettséget) alkalmazza az adóalany, ugyanakkor, ha ismételten ugyanazon ügyletekre megtörténne a bejelentés, akkor kétszeres adatszolgáltatás merülne fel.
Viszont az áfatörvény 11. mellékletének 2. pontja szerint:
Az 1. pontban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a pénztárgépet üzemeltető adóalany jogszabályban felsorolt rendkívüli körülmények fennállása miatt mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól, és nyugta-kibocsátási kötelezettségét ideiglenesen nyomtatvány felhasználásával teljesíti.
A pénztérgéprendelet (48/2013 NGM rendelet) szerint pedig:
1. § (2) Mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól
a) a pénztárgép meghibásodása […]
esetén feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
Ezek szerint úgy tűnik, mintha a pénztárgép-meghibásodás miatti kézi nyugtákra mégsem terjedne ki az adatszolgáltatási kötelezettség.

19/08/2026

Kapcsolt ügyletek: fokozott szigor a NAV-tól
Az új transzferár-dokumentációs rendelet egyik legfontosabb szigorítása, hogy a vállalatoknak a kapcsolt ügyletek piaci jellegét már nem elegendő cégszintű eredményekkel vagy előre meghatározott, szerződéses haszonkulcsokkal igazolniuk. Az érintett ügyletek tényleges jövedelmezőségét szegmentált eredménykimutatással, ellenőrizhető és dokumentált módon kell alátámasztaniuk.
Ez a változás nem pusztán technikai adatszolgáltatási kérdés: a megfelelő szegmentációs módszertan kialakítása transzferár-szakértelmet, a gyakorlati megvalósítás pedig erős kontrolling- és számviteli támogatást igényel, ezért a felkészülést érdemes mielőbb megkezdeni.
Nem elegendő a cégszintű megközelítés
A szegmentálás lényege, hogy az eredményességet tevékenységek, üzletágak, termékkörök vagy akár vevőcsoportok szerint kell vizsgálni. Nyereségalapú módszerek esetén csak így állapítható meg megbízhatóan, hogy az alkalmazott ár valóban piaci-e.
A vállalatoknak nemcsak a közvetlen bevételeket és költségeket kell azonosítaniuk, hanem azt is igazolniuk kell, hogy a közvetett és általános költségek felosztása és az alkalmazott allokációs módszertan szakmailag megalapozott és dokumentált.
A vállalatok felkészültsége jelenleg nagyon eltérő. Vannak cégek, amelyek már évek óta készítenek részletes szegmentált kimutatásokat, de sok társaságnál a jövedelmezőség elemzése továbbra is cégszinten, vagy csak részleges bontásban történik. Gyakori kihívás, hogy a meglévő belső riportok nem a transzferár szempontból szükséges szegmensek szerint készülnek, vagy nem a beszámolás szerinti számviteli szabályok szerinti eredménykimutatással egyeztethetők össze.
Komplex módszertani kihívások
A szegmentáció kialakítása számos gyakorlati nehézséget vet fel. A költségallokáció különösen kritikus, mivel eltérő költségallokációs módszerek jelentősen eltérő eredményhez vezethetnek, ezért gyakran többkörös modellezést és finomhangolást igényel.
A szükséges szegmensek meghatározása sem minden esetben egyértelmű. A szegmentációt olyan tényezők is befolyásolhatják, amelyek önmagukban nem feltétlenül dokumentációkötelesek, például értékhatár alatti ügyletek, vagy holding társaságoknál a tulajdonosi funkciók ellátása kapcsán felmerült költségek, amelyek ugyanakkor hatással lehetnek az eredményesség bemutatására.
Összehangolt működés és számviteli megfelelés
A megfelelés több szakterület együttműködését igényli: a transzferárszakemberek határozzák meg a szegmentációs logikát és vizsgálják a piaci ár elvének való megfelelést, míg a kontrolling és számviteli területek biztosítják az adatok előállítását, helyességét és a riportolást.
Kiemelt elvárás, hogy a szegmentált adatok összekapcsolhatók és egyeztethetők legyenek a beszámolóval, azaz a transzferárelemzések alapjául szolgáló számok visszavezethetők legyenek a hivatalos pénzügyi kimutatásokra. Multinacionális környezetben ez külön kihívást jelenthet, mivel a belső riportok gyakran eltérő számviteli elvek szerint készülnek. Az év végi korrekciók – például transzferár-módosítások, céltartalékok, értékvesztések vagy árfolyamhatások – megfelelő kezelése szintén kritikus.
A szegmentációs módszertant nem elegendő kialakítani: azt dokumentálni, következetesen alkalmazni és rendszeresen felülvizsgálni is szükséges.
Növekvő ellenőrzési fókusz és kockázatok
Az adóhatósági ellenőrzések egyre inkább tartalmi fókuszúak, és a transzferárvizsgálatok száma is növekszik. A szegmentált eredménykimutatás hiánya vagy nem megfelelő kidolgozása a dokumentáció hiányosságának minősülhet, amely akár 5 millió forintos bírságkockázatot is jelenthet ügyleti szinten.
A felkészülés sürgős, mivel az új követelmények már a 2026-os év adataira is vonatkoznak. Amennyiben a jelenlegi rendszerek nem alkalmasak a szükséges bontásokra, átmeneti megoldások mellett hosszabb távú fejlesztésekre is szükség lehet.
A legnagyobb kihívást annak meghatározása jelenti, hogy milyen szegmentáció mentén mérhető megbízhatóan az egyes ügyletek jövedelmezősége. Ez egyszerre igényel transzferár-szakértelmet és erős számviteli, kontrolling támogatást.
Időben megkezdett felkészüléssel csökkenthető a kockázat
Az új kötelezettség jelentős működési és megfelelési kihívást jelent. A vállalatok számára kulcsfontosságú annak felmérése, hogy rendszereik képesek-e az ügyleti szintű jövedelmezőség megbízható kimutatására.
Az időben megkezdett felkészülés nemcsak a bírságkockázat csökkentését segíti, hanem a belső riportolás és a döntéstámogatás minőségének javításához is hozzájárul.

13/08/2026

Hogyan lehet tagikölcsön-tartozással megszüntetni egy céget?
A kérdés: Kft.-tulajdonosok a társaság megszüntetéséről döntöttek. A cég veszteséges, a saját tőke negatív, kötelezettség csak a tagok által korábban nyújtott tagi kölcsönből adódik. A társaság pénzeszköze nem fedezi a befizetett kölcsönt. Milyen formában szüntethető meg a vállalkozás?
A válasz: Végelszámolni kell a céget és elengedni a tagi kölcsönt. Ha a magánszemély tulajdonos által nyújtott tagi kölcsönt a végelszámolás keretében engedik el, és a végelszámolás a cég cégjegyzékből való törlésével zárul, az ajándékozási illetéket nem kell megfizetni.
A jogszabályi alap: az illetéktörvénybe (1990. évi XCIII. törvény) a 17. § (1a) bekezdésének új e) pontjaként bekerült a teljes illetékmentességet adó esetek közé a tulajdonosi kölcsön végelszámolás alatti elengedése. A változást, amely az adóadminisztrációs egyszerűsítések része, a 2025. évi L###III. törvény vezette be.
Két feltétel együttes teljesülése kell hozzá:
– az elengedés a végelszámolás alatt történjen meg (nem előtte, nem utána),
– a végelszámolás a cég tényleges törlésével záruljon, nem szakadhat meg, nem fordulhat felszámolásba, és a tulajdonosok sem dönthetnek a tevékenység folytatásáról.

13/08/2026

Munka a tengerpartról: ezekkel a buktatókkal számoljon!
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldi munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak.
Nem csak az számít, hány napot töltünk külföldön
Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag a külföldön töltött napok száma dönti el, hol kell adót fizetniük. A valóság ennél jóval összetettebb.
Az adóügyi illetőség meghatározásakor nem csak az számít, hogy a magánszemély egy adott évben hány napot tartózkodik Magyarországon vagy külföldön. Legalább ilyen fontos, hogy hol található az állandó lakóhelye, hol él a családja, hol vannak a gazdasági érdekeltségei, illetve melyik országhoz fűzik a legszorosabb személyes és gazdasági kapcsolatai.
Ha valaki huzamosabb ideig külföldről dolgozik magyar munkáltatónak, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályait is vizsgálni kell. Magyarország mintegy 80 országgal rendelkezik ilyen egyezménnyel, ugyanakkor minden esetben egyedileg kell megítélni, hogy melyik országban keletkezik adófizetési kötelezettség.
A társadalombiztosítás sem automatikus kérdés
A külföldi távmunkánál – amely nem azonos a néhány napos külföldi home office munkavégzéssel – nemcsak az adózás, hanem a társadalombiztosítás is külön figyelmet igényel.
Az Európai Unión belül egyszerre csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá lehet tartozni. Hogy ez melyik ország, azt nem pusztán a lakcím vagy a munkáltató székhelye határozza meg, hanem több tényező együttes vizsgálata, például, hogy hol végzik ténylegesen a munkát, illetve szükség van-e a társadalombiztosítási területi hatályt alátámasztó A1-es igazolásra.
Ha azonban a távmunka az Európai Unión kívülről történik, a szabályok még összetettebbé válhatnak. Ilyenkor különösen fontos megvizsgálni, hogy Magyarország rendelkezik-e az adott országgal társadalombiztosítási egyezménnyel, mert ennek hiánya jelentősen befolyásolhatja a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit. A szabályok figyelmen kívül hagyása utólagos járulékfizetést és bírságot is eredményezhet. Néhány napos külföldi home office természetesen érdemben nem befolyásolja a társadalombiztosítási helyzetet, viszont a megfelelő egészségügyi fedezettségre (EU-tb-kártya, vagy külön magánbiztosítás) különös figyelmet kell fordítani.
Munkajogi kérdések is felmerülhetnek
Ha egy munkavállaló tartósan külföldről dolgozik, nem kizárólag az adózási szabályokat kell figyelembe venni. Bizonyos esetekben a fogadó ország munkajogi előírásai, a munkavégzés helyére vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés rendelkezései is szerepet kaphatnak.
Emellett egyre több vállalat belső szabályzatban rögzíti, hogy mely országokból és milyen időtartamban engedélyezi a külföldi távmunkát. Ennek oka, hogy az adózási és munkaügyi kérdések mellett adatvédelmi, információbiztonsági és megfelelőségi kockázatok is felmerülhetnek.
A külföldi munkavégzés nem marad feltétlenül láthatatlan
A nemzetközi adóügyi információcsere folyamatosan bővül, ezért a külföldről történő munkavégzéshez kapcsolódó adatok egyre könnyebben eljuthatnak az érintett adóhatóságokhoz. Éppen ezért érdemes már a külföldi munkavégzés megkezdése előtt áttekinteni a várható adó- és társadalombiztosítási következményeket.
Nem minden országra ugyanazok a szabályok vonatkoznak
Az Európai Unió tagállamaiban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények és az uniós szabályok együttesen határozzák meg az adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeket.
Magyarország jelenleg mintegy 80 országgal rendelkezik kettős adóztatást kizáró egyezménnyel. Ugyanakkor vannak olyan államok is – ilyen például az Egyesült Államok –, amelyekkel jelenleg nincs hatályos ilyen egyezmény, ezért ezekben az esetekben különösen fontos az előzetes adótervezés.
A pár napos külföldi nyaraláson végzett munka kapcsán ugyan még nem, de a néhány hetes nyári külföldi munkavégzés (home office) során is felmerülhetnek olyan adózási vagy társadalombiztosítási kérdések, amelyekre érdemes előre felkészülni. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt célszerű tisztázniuk a feltételeket még az utazás előtt.

13/08/2026

A távolléti díjba bele kell-e számolni a rendszeres juttatásként adott eseti bért, illetve mozgóbért?
A kérdés: A távolléti díjba bele kell-e számolni a rendszeres juttatásként adott eseti bért, illetve mozgóbért?
A válasz: Az Mt. 148.§ (1) bekezdése szerint a távolléti díjat
• a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
• b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett
o ba) teljesítménybér (150. §),
o bb) bérpótlék (151. §)
figyelembevételével kell megállapítani.
A fenti rendelkezés alapján az eseti bér és mozgóbér főszabály szerint ugyan nem számítana bele, mégis vizsgálni kell ezen juttatások feltételeit, funkcióját. Így azt, hogy ezek ténylegesen nem az alapbér részei-e (pl. havonta azonos összegben kapják meg a kollégák, mindenféle követelmény teljesítése nélkül is), illetve nem minősülnek-e teljesítménybérnek. Az Mt. 150. § (1) bekezdés alapján ugyanis a távolléti díj meghatározásakor a teljesítménybért is figyelembe kell venni. A törvény ebben a körben visszautal a 137. § (3) bekezdésére, ami arra enged következtetni, hogy a törvény kizárólag abban az esetben teszi lehetővé a teljesítménybér figyelembevételét a távolléti díj számítása során, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló kizárólag ebben a díjazási formában részesül, vagy ha a munkavállaló által megkapott időbér összege nem éri el a munkaszerződésben meghatározott alapbér összegét.
Ennek az értelmezésnek ellentmond a Kúria Mfv.10181/2019/7. számú döntése. A Kúria döntésének alapjául szolgáló perbeli esetben a felperes munkavállaló munkabére havi összegű alapbérből és a hírlap-nagykereskedelemben megvalósult árushelyi befizetések 1,5 százalékából állt, tehát idő- és teljesítménybér összekapcsolásával határozták meg. A jutalék összegét az alperes ügyvezetője állapította meg. Az ítélet szerint a távolléti díj számításával kapcsolatosan a munkáltató alaptalanul állította, hogy a távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén csak az időbérrészt kell figyelembe venni. Az Mt. 148. § (1) bekezdés szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §) és bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani. A munkáltató által hivatkozott 150. § (5) bekezdése szerint a távolléti díj meghatározásakor az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az időbérrészt a 148. § (1) bekezdés a) pontjában megfelelő alkalmazással kell figyelembe venni. A 148. § (4) bekezdés szerint a távolléti díj megállapításakor az (1) bekezdés szerinti összegeket – a 149. §-tól – 151. §-ban foglaltaknak megfelelően együttesen kell figyelembe venni. A Kúria döntése szerint a munkavállaló nemcsak teljesítménybérben részesült, hanem időbérben is, és ebben az esetben a távolléti díjat az alapbér és a teljesítménybér együttes összegével kell számítani. A munkaviszony megszüntetését megelőző hat hónapban a munkabér mindkét elemét figyelembe kell venni.
A döntés értelmében, ha a munkavállaló nemcsak időbérben, hanem teljesítménybérben is részesül, akkor ezen bérelemet – feltétel nélkül – bele kell számítani a távolléti díjba. Ráadásul az adott ügyben nem egy klasszikusan teljesítménybérként definiált bérelemről volt szó, hanem a munkavállaló által kapott jutalékról, amelyet, a Kúria iránymutatása szerint annak ellenére kötelező volt figyelembe venni a távolléti díj kiszámítása során, hogy a munkavállaló által kapott időbér elérte az alapbér összegét.
A hivatkozott ítélet alapján be kell számítani a rendszeres juttatásként fizetett eseti bért és a mozgóbért is a távolléti díjba. Fontos, hogy nem egységesek a jogászi álláspontok a kérdés megítélése tekintetében.

12/08/2026

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor megszüntethető a munkavállaló munkaviszonya indokolás nélkül?
A kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó férfi közös képviselő egy kft.-nél, a 65. évét betölti 2026.08.02-án. Számításai szerint nem kéri a nyugdíjazását, majd csak szeptember hónaptól. Mai nappal közölte vele a munkáltatója, hogy mivel ő 08.02. nappal nyugdíjas, ezért megszünteti a munkaviszonyát és nem kívánja tovább foglalkoztatni. Jogszerűen jár el a foglalkoztató?
A válasz: Nézzük, mit mond erről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.):
66. § (1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
Mt. 294. § (1) E törvény alkalmazásában:
g) nyugdíjas munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor valóban megszüntethető a munkavállaló munkaviszonya indokolás nélkül. Erre tehát az életkor betöltésekor tényleg van lehetőség.

12/08/2026

Az átadott szerkezetkész lakást más vállalkozó fejezi be: mindkét generálkivitelező jogosult az 5%-os adókulcs alkalmazására?
A kérdés: Lakóingatlan kivitelezésével kapcsolatos a kérdés, ami megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 3. számú melléklet 50. pontjának. Vélhetően az építkezés során két generálkivitelező lesz jelen (nem az fogja befejezni, aki elkezdte). A kedvezményes 5 százalékos adókulcsot csak az egyik kivitelező vagy mindkét kivitelező használhatja? A kedvezményes adókulcs alkalmazása készültségi fokhoz kötött? Ha jól értelmeztem akkor jogosult rá mindkét kivitelező, ha az első legalább félkész állapotig eljutott az építkezés során.
A válasz: Az 5% százalékos adókulcs alkalmazásával kapcsolatban korábban kiadott NAV-útmutató nem foglalkozott azzal az esettel, ha az átadott szerkezetkész lakást más vállalkozó fejezi be. Ugyanakkor e tárgyban több cikk is megjelent:
Tegyük fel, hogy a generálkivitelező a méretbeli feltételeknek megfelelő, 50%-os készültségi fokú lakóingatlan átadására vállalt kötelezettséget magánszemély megbízója felé. Az átadást követően a megbízó egy másik generálkivitelező vállalkozással köt építési szerződést a méretbeli feltételeknek úgyszintén megfelelő lakóingatlan kulcsra kész átadására.
Mindkét generálkivitelező jogosult az 5%-os adókulcs alkalmazására, mivel mindkettőjük esetében fennállnak az ehhez szükséges törvényi feltételek.
–A visszterhes értékesítés esetén mind az 50%-os készültségi fokú, mind pedig a kulcsra kész (teljesen elkészült) lakóingatlan értékesítése 5%-os adókulccsal adózik, s elvileg a generálkivitelezés útján megvalósuló termékértékesítést sem sújthatja magasabb adóteher.
–A szerkezetkész állapoton túlmutató további kivitelezést a beruházó nem egyetlen generálkivitelezőre bízza, hanem egyenként szerződik az egyes részszolgáltatások elvégzésére különböző vállalkozókkal. Ezért ezek a vállalkozók nem az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítést teljesítik, hanem csak egy-egy résztevékenységet, ami nem adózhat 5%-kal egyrészt azért, mert tipikusan nem termékértékesítésre, hanem szolgáltatásnyújtásra irányulnak, másrészt, ha adójogi szempontból termékértékesítésnek is kell minősíteni az adott ügyletet (például a nyílászáró értékesítőjét és beszerelőjét) nem maga az ingatlan az a termék, ami értékesítésre kerül, csak annak valamilyen alkotórésze, tartozéka. Erre tekintettel a vállalkozók és a megrendelő között nem alkalmazható 5%-os áfa az ügyletre.
–Megeshet, hogy egy megbízó egy fővállalkozóval/generálkivitelezővel félkész/szerkezetkész állapotig építteti fel a kérdéses lakóingatlant, majd az építkezést mással/másokkal fejezteti be. Amennyiben az első (fő)vállalkozóval kötött ügylet önmagában megfelel az Áfa tv. 10. § d) pontjában foglalt, fent ismertetett feltételeknek, valamint a kedvezményes áfamérték alkalmazásához szükséges feltételek is teljesülnek (például összes hasznos alapterület), abban az esetben erre az ügyletre az 5 százalékos adómérték alkalmazható. A további építkezési szakaszt illetően előfordulhat, hogy a hátralevő munkálatokra külön-külön szerződik egyes vállalkozókkal az építtető. Ebben az esetben a külön-külön megvalósuló ügyletekre 27 százalékos adómérték alkalmazandó, mivel ezek az ügyletek önmagukban nem minősülnek új lakóingatlan értékesítésének. Amennyiben a hátralevő munkálatokra egy másik fővállalkozóval/generálkivitelezővel szerződik a megbízó, abban az esetben a kialakított értelmezési gyakorlat szerint, ez a második szakasz is kezelhető az Áfa tv. 10. § d) pontjának hatálya alá tartozóként, amennyiben annak feltételei változatlanul fennállnak. Ebben az esetben a „második szakaszra” is alkalmazható az 5 százalékos adómérték.
Mint látható tehát, abban az esetben is vizsgálható, hogy fennállnak-e a 10. § d) pontban leírt feltételek (így az építési szerelési munka eredményeként létrejön-e ingatlan, és az átadásra kerül-e a jogosult számára), ha az ingatlan átadása után más vállalkozóval szerződik a megrendelő az ingatlan befejezésére. Ugyanakkor amennyiben csak egyes építési-szerelési szolgáltatások nyújtása történik, úgy felmerül, hogy a szolgáltatások eredményeként nem történik ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak (6. pont), így ebből adódóan az 5%-os adókulcs nem alkalmazható.
Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. kormányrendelet alapján függően a támogatás alapjául szolgáló jogszabályhelytől, az adóvisszatérítési kedvezmény vagy 27%-os vagy 5%-os számlák esetében vehető igénybe:
69. § (1) Új lakás építése esetén
a) a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költséghez, illetve
b) az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa
adó-visszatérítési támogatást igényelhet.
(1a) A legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű új lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű új egylakásos lakóépület vásárlása vagy építése esetén – az e rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénylésével egyidejűleg – a telekárat is tartalmazó vételárához a természetes személy vevő, illetve a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségéhez a természetes személy telektulajdonos építtető adó-visszatérítési támogatást igényelhet.
(4) Az adó-visszatérítési támogatás kizárólag
a) az (1) bekezdés esetén a 27%-os,
b) az (1a) bekezdés esetén az 5%-os
általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe. A 44. § (1) és (2) bekezdése szerinti számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az a) pont esetében az 5%-os, a b) pont esetében a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe. A b) pont esetében a lakóingatlannak nem minősülő, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség adóalapjára eső rész tekintetében a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla is figyelembe vehető a számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél.

12/08/2026

Téves utalás visszatérítése: érvényesíthető-e a többletköltség?
A kérdés: Webáruházat üzemeltető kereskedő cégnél egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vevők figyelmetlenségből nem jó összeget utalnak (40 ezer forint helyett 400 ezer forintot, vagy utánvétes rendelésnél a számlát átutalással is kiegyenlítik, az írásban egyeztetett kompenzálás ellenére átutalják az újabb számla összegét is, stb.). Ez jelentős bankköltséget és tranzakciósilleték-ráfordítást eredményez a kereskedő cégnél. A társaság az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) beleírta, hogy a visszautalásból adódó többletköltségek átháríthatók. Mennyire szabályos így? A vevők vegyesen magánszemélyek és cégek. Az ÁSZF-ben feltüntetett szöveg ellenére vannak, akik reklamálnak, és a teljes összeg visszautalását kérik. Hogyan lehet szabályosan eljárni úgy, hogy az eladó társaság se „járjon rosszul” emiatt?
A válasz: Tekintettel arra, hogy ügyfeleik között egyaránt megtalálhatók vállalkozások és magánszemélyek, és a fogyasztókkal fennálló jogviszonyokra a magyar és az uniós szabályozás szigorúbb követelményeket állít, a kérdést a fogyasztókra irányadó szigorúbb szabályok figyelembevételével kell vizsgálni.
A téves vagy a megrendelés összegét meghaladó utalásból eredő visszatérítés esetén a vállalkozásnak lehetősége lehet a visszatérítéssel összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolható pénzforgalmi költségek érvényesítésére.
A fogyasztókat erről előzetesen, egyértelmű és érthető módon tájékoztatni szükséges, amelynek egyik megfelelő eszköze az ÁSZF-ben történő szabályozás.
Fontos, hogy a fogyasztókkal szemben alkalmazott ÁSZF-rendelkezés egyértelmű, érthető és kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolható költségekre vonatkozzon. Egy előre meghatározott, fix összegű „adminisztrációs”, „kezelési” vagy „visszautalási díj” fogyasztói jogvita esetén könnyebben minősülhet vitathatónak. Javasolt ezért, hogy az ÁSZF ne általános költségáthárítást tartalmazzon, hanem azt rögzítse, hogy a vállalkozás a téves fizetés visszatérítésével kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt pénzforgalmi költségeket jogosult érvényesíteni.
A gyakorlatban célszerű, hogy a vállalkozás ne előzetes tájékoztatás nélkül utalja vissza a csökkentett összeget, hanem a visszatérítés előtt tájékoztassa a vevőt az alábbiakról:
• a beérkezett téves vagy többlet összeg nagyságáról,
• a visszatérítendő összegről,
• az érvényesített pénzforgalmi költség jogcíméről és összegéről,
• az ÁSZF vonatkozó rendelkezéséről.

12/08/2026

Többes jogviszony: az egyikben lehet keresőképtelen, míg a másikban keresőképes a biztosított?
A kérdés: Adott egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, akinek sószoba-üzemeltetésből származik bevétele. Első gyermeke születését követően csedben részesült, jelenleg gyedet kap. Időközben második gyermekével várandós lett, kezelőorvosa veszélyeztetett várandósság miatt 9-es kóddal keresőképtelen állományba kívánja venni. Az egyéni vállalkozása mellett megbízási jogviszonyban oktatási tevékenységet végez, amelyért jelentős összegű megbízási díjban részesül, emellett munkaviszonyban bolti eladóként is dolgozik. A 9-es kód szerinti keresőképtelenség esetén mely jogviszonya(i) alapján lehet jogosult táppénzre? Ezt befolyásolja-e a gyed folyósítása, illetve az, hogy egyidejűleg egyéni vállalkozóként, megbízási jogviszonyban és munkaviszonyban is biztosított? Előfordulhat-e, hogy kizárólag egyes jogviszonyai alapján jogosult táppénzre, míg más jogviszonyában nem? Jogszerű-e, ha az egyéni vállalkozói jogviszonyában és munkaviszonyában keresőképtelen, ezek alapján táppénzben részesül, ugyanakkor megbízási jogviszonyában továbbra is ellátja oktatási tevékenységét és ezért megbízási díjat kap?
A válasz: Táppénz biztosítási jogviszonyban fennálló keresőképtelenség esetén állapítható meg.
A keresőképtelenséget az arra jogosult orvos állapíthatja meg, aki általában a háziorvos. Azaz a keresőképtelenség megállapítása orvosszakmai kérdés.
Az orvos a biztosított állapota és a biztosított által ellátott feladat kapcsán dönt a keresőképtelenségről. Erre tekintettel előfordulhat többes jogviszonynál, hogy a biztosított az egyik jogviszonyában keresőképtelennek minősül, míg a másik jogviszonyban keresőképes.
Összegezve: a táppénz megállapítása attól függ, hogy az adott jogviszonyban az arra jogosult orvos megállapítja-e a keresőképtelenséget vagy sem. Ez pedig orvosszakmai kérdés.
A kérdésben leírt esetben a kismama a gyermekgondozási díj folyósítása alatt folytathat keresőtevékenységet, ha keresőképes. Azaz, a gyermekgondozási díj folyósítása nem zárja ki, hogy a kismama keresőtevékenységet folytasson.
Továbbá az is fennállhat, hogy a kismamát adott jogviszonyában/jogviszonyaiban keresőképtelennek minősíti az orvos, így táppénzre lesz jogosult. Ebben az esetben a kismama kapja mind a táppénzt, mind a gyermekgondozási díjat.

12/08/2026

ÁNYK-átállás: tudástár a NAV-tól
Már egyetlen helyről elérhető minden alapvető és lényeges tudnivaló az ÁNYK-átállásról a NAV honlapján.
A főoldalon található ÁNYK-átállás csempéről navigálva minden ügyfélkör személyre szabottan, gyorsan tájékozódhat, hogy milyen alternatívákat ajánl neki a NAV az ÁNYK helyett bevallásai beküldéséhez, kötelezettségei teljesítéséhez.
A hatályos jogszabályok szerint 2027-től az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramot (ÁNYK) teljes egészében új, korszerűbb digitális megoldások váltják fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Mivel mindenki érintett a változással, legyen az kisvállalkozás, nagyvállalat, könyvelő vagy fejlesztő, mielőbb meg kell találnia a számára legideálisabb módot, platformot, hogy az új érában is akadálytalanul eleget tehessen adókötelezettségeinek, bejelenthessen adatokat, beküldhessen dokumentumokat.
A NAV különböző fórumokon már tavaly óta kommunikálja, hogy érdemes mindenkinek időben elkezdenie a felkészülést az átállásra, aminek első lépcsője a pontos tájékozódás. Ehhez nyújt segítséget ez az egyetlen helyre gyűjtött tudásbázis is, amely felhasználói körök szerint szegmentálja az ismereteket. Így mindenkinek elegendő csak a saját adózási formájához ajánlott anyagokat áttekintenie, hogy kiválaszthassa a számára legideálisabb adózói platformot, opciót.
A NAV legutóbbi, múlt heti fórumának fókuszában az emberi beavatkozás nélküli, papírmentes gép-gép kapcsolat (M2M) állt. A szakmai találkozón a NAV szakértői személyesen tájékoztatták a szoftverfejlesztői piac szereplőit az M2M aktualitásairól, így a résztvevők első kézből hallhattak az eddigi fejlesztésekről, legfrissebb technikai publikációikról, és lehetőséget kaptak visszajelzésekre, kérdésekre, tapasztalatcserére is. A hivatal itt jelentette be, hogy a NAV M2M adatstruktúra új, 4.0-ás verziójának (BizonylatAPI) publikálása július 31-én várható – az ügyfelek igényei szerint, egy hónappal korábban a tervezettnél.
Az átállásig a NAV még sok találkozót tervez az ügyfelekkel, azonban a legfontosabb információk otthonról is elérhetők mindenkinek: a honlapon folyamatosan frissül minden információ az ÁNYK-átállásról, illetve itt olvashatók a hivatal leggyakoribb kérdésekre adott válaszai is, hogy mindenki zökkenőmentesen válthasson 2027-ben. Akinek ezen túl merül fel kérdése, csak tegye fel, és küldje el a speciális, erre a célra létrehozott e-mail-címre, az [email protected].

Cím

Sárszentmihály

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 18:00
Kedd 08:00 - 18:00
Szerda 08:00 - 18:00
Csütörtök 08:00 - 18:00
Péntek 08:00 - 18:00
Szombat 08:00 - 14:00

Telefonszám

06-20/297-2703

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Gruiszker Bt. új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Gruiszker Bt. számára:

Parancsikonok

Megosztás