Gruiszker Bt.

Gruiszker Bt. Elege van a magas könyvelés díjazásból? Nincs megelégedve a könyveléssel? Akkor ideje váltani

15/06/2026

CBAM, ICS2, AES, AEB, ADR: új szabályok a szállítmányozási piacon
Az idei évben több európai uniós és hazai szabályozási változás is érinti a szállítmányozási piacot. Szakértők szerint az új előírások nemcsak adminisztratív feladatokat hoznak, hanem a mindennapi működés, a költségtervezés és a partnerek közötti együttműködés szempontjából is új helyzetet teremtenek. A 2026-os szabályozási környezet egyik legfontosabb eleme a január 1-jével éles szakaszába lépett CBAM, vagyis az uniós karbonhatár-kiegyenlítési mechanizmus, közismertebb nevén a „szén-dioxid-vám”.
Európa-szerte egyre több település vezet be alacsony vagy zéró emissziós zónákat, behajtási korlátozásokat, idősávokat és súlyhatárokat, miközben a városi tér és a rakodóhelyek kapacitása is szűkös. A következő időszak nyertesei azok a szereplők lesznek, amelyek a szállítmányozási, raktározási és vámfolyamatokat nem különálló feladatként, hanem szorosan együttműködő értékláncként kezelik.
Új vám- és importszabályok
A 2026-os szabályozási környezet egyik legfontosabb eleme a január 1-jével éles szakaszába lépett CBAM, vagyis az uniós karbonhatár-kiegyenlítési mechanizmus, közismertebb nevén a „szén-dioxid-vám”. A rendszer célja, hogy az Európai Unióba érkező egyes termékek esetében a gyártás során keletkező kibocsátás is megjelenjen a megfelelési és költségoldalon. Ez az érintett cégek számára pontosabb adatszolgáltatást, szorosabb adminisztrációt és összehangoltabb vámfolyamatokat jelent.
Szintén kiemelt jelentőségű az ICS2, az Európai Unió új importellenőrzési rendszere, amely a közúti és vasúti fuvarozásban is részletesebb előzetes adatszolgáltatást vár el. Ennek része az ENS, vagyis a belépési gyűjtő árunyilatkozat, amelyet még az áru uniós belépése előtt kell benyújtani. A hiányos vagy pontatlan adatok késedelmet, ellenőrzési kockázatot és fennakadást okozhatnak a határfolyamatokban.
Az exportfolyamatokban közben egyre fontosabb szerepet kap az AES, az automatizált exporteljárási rendszer, amely az elektronikus kiviteli vámkezelés alapját adja. Ez a rendszer az egykori ECS (Export Control System), vagyis kiviteli ellenőrzési rendszer korszerűsített, továbbfejlesztett megoldásaira épül. A digitalizált exportfolyamatok célja, hogy az adatok gyorsabban, egységesebben és kevesebb hibalehetőséggel mozogjanak a szereplők között.
Járműbiztonság és technológiai megfelelés: új elvárások az utakon
Idén tovább szigorodnak a tehergépjárművekre vonatkozó előírások is. Januártól az új gyártású tehergépjárművek kötelező felszerelése az EDR (Event Data Recorder), azaz az eseményadat-rögzítő, közismert nevén a „fekete doboz”, amely bizonyos közlekedési események során a jármű működésével kapcsolatos adatokat rögzíti és a jövőben nemcsak biztonsági, hanem megfelelési és üzemeltetési szempontból is egyre fontosabb szerepet tölt be.
Szintén az újonnan gyártott tehergépjárművekre vonatkozó előírás júliustól az AEB-rendszer, vagyis a fejlett vészfékező rendszer megléte, amely veszélyhelyzetben automatikusan segíthet lassítani vagy megállítani a járművet.
Fontos változást jelent a 2,5–3,5 tonnás, nemzetközi áruszállításban használt kisteherautókra vonatkozó új előírás is, miszerint idén júliustól kötelező a második generációs intelligens tachográf, az úgynevezett G2V2 használata.
Szigorodó veszélyesáru-szabályok és digitális engedélyezés
A veszélyes áruk szállításában is egyre szigorúbb szabályozási környezethez kell igazodni. Júniustól az ADR, vagyis a veszélyes áruk közúti nemzetközi szállításáról szóló európai megállapodás előírásainak szigorítása pontosabb dokumentációt, következetesebb ellenőrzést és világosabb felelősségi rendszert kíván meg a teljes fuvarozási láncban.
Januártól a nemzetközi közúti árufuvarozásban használt, úgynevezett CEMT engedélyek kiállítását, kezelését és ellenőrzését a korábbi papíralapú ügymenetről digitális platformra helyezték át, ezzel gyorsítva és könnyítve az adminisztrációt.
A szabályváltozásokból jól látszik, hogy a logisztika jövője egyszerre szól a megfelelésről, a digitalizációról és az együttműködésről. A szállítmányozó, a raktározó, a vámkezelő, az importőr és az exportőr ma már nem dolgozhat egymástól elszigetelten. 2026-ban azok a láncok lesznek stabilak, amelyekben az információ gyorsan, pontosan és előre tervezhető módon áramlik a szereplők között.

15/06/2026

Diákok foglalkoztatása esetén milyen kedvezményt érvényesíthet a munkáltató?
A kérdés: Vállalkozó diákokat oktat oktatási helyként. A tanulókat munkaszerződéssel foglalkoztatja. Hogyan lehet az utánuk kifizetett munkabért részben vagy egészben visszaigényelni? Érvényesíthet utánuk kedvezményt?
A válasz: A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók után a gyakorlati képzésben résztvevő vállalkozás a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A szakasza szerinti adókedvezményre jogosult.
Ennek összegét a következő képlet alapján lehet meghatározni:
Alap normatíva (2026-ben 1 200 000 forint) x szakmaszorzó x évfolyamszorzó (12/2020. kormányrendelet 332/A §). A kapott összeget el kell osztani az éves munkanapok számával (2024-ben 251), és megszorozni a szakirányú oktatás napjainak számával, majd osztani 8-cal (fiatalkorú esetén 7-tel), és szorozva a tényleges napi munkaidővel.
A szochokedvezményt a 08-as bevallásban lehet érvényesíteni.

15/06/2026

Elérhető a bővített 24GLBADO-űrlap az ONYA-n
Megjelent a globálisminimumadó-szintet biztosító kiegészítő adók és az elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallására szolgáló, bővített 24GLBADO űrlap az ONYA felületén.
A globálisminimumadó-szintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos elszámoló adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb az adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani és megfizetni.
A 2024-es adóév átmeneti évnek tekintendő, ezért a kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb az adóév utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani és megfizetni az állami adó- és vámhatósághoz, mely normál üzleti éves adózók esetén 2026. június 30.
A bevallás ONYA-felületen, elektronikus azonosítást követően nyújtható be.
A NAV kéri, hogy a bevallás megfelelő kitöltése érdekében a most megjelent kitöltési útmutatóban leírtakat alkalmazza! Az informatikai fejlesztések elősegítése céljából a meződefiníciók frissítésre kerültek a bevallás képének megfelelően.

15/06/2026

Kell-e gazdaboltot üzemeltető egyéni vállalkozónak élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnie? Ha igen, hogyan számoljon?
A kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdaboltot üzemeltet, mindenféle mezőgazdasági terméket értékesít, természetesen vegyszereket is. Kell-e élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnie? Ha igen, milyen mértékben? Mivel egyszeres könyvelés keretében nem lehet megosztani a vegyszereket és egyéb árukat, ki kell gyűjteni ezeket?
A válasz: Igen, főszabály szerint kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni, ha az egyéni vállalkozó gazdaboltként olyan termékeket forgalmaz, amelyek az Éltv. 47/B § (2) szerinti körbe tartoznak. Idetartozik többek között az élelmiszer- vagy takarmánytermelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék forgalmazása, valamint a növényvédő szer, termésnövelő anyag és EK-műtrágya forgalmazása is. A Nébih tájékoztatója ezt külön is felsorolja.
A díj mértéke általános szabály szerint az előző naptári év felügyeletidíj-köteles tevékenységéből származó bevétel 0,1 százaléka. Természetes személynél, így egyéni vállalkozónál is az előző naptári évi, e tevékenységhez kapcsolódó szja-köteles bevételt kell alapul venni. Ezt a törvény és a NAV ELMDIJ GYIK is így rögzíti.
Van azonban egy fontos könnyítés: ha az adózó elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő és a Kkv tv. szerint mikrovállalkozás, akkor a díj évi 20 000 forint, kisvállalkozásnál évi 700 000 forint lehet; ezek helyett választható az általános, 0,1 százalékos számítás is. A NAV külön kiemeli, hogy ha a bevétel túlnyomó része nem végső fogyasztónak, hanem vállalkozásoknak történő értékesítésből származik, akkor a fix összegű szabály nem alkalmazható, és marad az általános számítás.
A kérdésre, hogy „ki kell-e gyűjteni a vegyszereket és egyéb árukat”: igen, ha vannak nem felügyeletidíj-köteles áruk is, akkor a bevételt el kell különíteni, mert nem a teljes boltforgalom után kell automatikusan fizetni, hanem csak a felügyeletidíj-köteles tevékenység bevétele után. A NAV GYIK is úgy fogalmaz, hogy a díjalap a felügyeletidíj-köteles tevékenység utáni nettó árbevétel/bevétel.
Gyakorlatban tehát ez így néz ki:
• ha a gazdaboltban forgalmazott termékek döntő része ilyen körbe tartozik, akkor szinte a teljes releváns bolti bevétel díjalap lehet;
• ha vannak olyan „egyéb áruk” is, amelyek nem tartoznak az Éltv. 47/B § (2) alá, akkor azokat külön nyilván kell tartani;
• ha a bolt főként lakosságnak értékesít és mikrovállalkozás, akkor sokszor a 20 000 forint/év fix díj a legegyszerűbb;
• ha viszont főként termelőknek, vállalkozóknak, gazdálkodóknak értékesít, akkor jellemzően a 0,1 százalékos szabályt kell alkalmazni.
Még egy gyakorlati kapaszkodó: a NAV GYIK szerint a felügyeletidíj-köteles tevékenységek Nébih-féle TEÁOR-listája nyilvánosan elérhető, ez segíthet annak eldöntésében, hogy az adott gazdabolti termékkörből mi tartozik bele és mi nem.

15/06/2026

Adható-e kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön tulajdonrész kivásárlásához?
A kérdés: A cég munkavállalója és annak felesége a pár éve vásárolt családi házukban eltérő tulajdonrésszel rendelkezik (75%–25% arányban). Munkavállaló családi körülményeik megváltozása okán meg kívánja vásárolni felesége 1/4 tulajdonrészét, így az ingatlan 100%-os tulajdonosa lesz. Ehhez a tulajdonrész-vásárláshoz adható-e a munkáltatója által kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsön, ha a 15/2014. NGM rendelet egyéb feltételei adottak (hitelintézeti folyósítás, 10 millió forint alatti összeg)? A méltányolható lakásigény olvasatunk szerint már nem vizsgálandó. Az ingatlan kezdeti megszerzését önerőből valósították meg, nem kapcsolódik hozzá sem hitelfelvétel, sem egyéb állami támogatás.
A válasz: A feltett kérdés összefüggésében pontosítani kell a hatályos szabályok értelmezését a következők szerint:
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. NGM rendelet az adómentesen adható munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, viszont a hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint a lakáscélú munkáltatói támogatás nem adómentes, azt munkaviszonyból származó szja-, szocho- és járulékköteles jövedelemként kell figyelembe venni, az említett rendelet pedig nem vonatkozik rá. Ugyancsak nem vonatkozik ez a rendelet a kérdésben szereplő kamatmentes munkáltatói kölcsönre, amelynek adózására az Szja tv. 72. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az utóbbi szabályozás lényege, hogy kamatkedvezményből származó adóköteles jövedelemnek minősül a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot. A kamatkedvezmény 1,18-szorosa után a kifizetőt 15% szja + 03% szocho terheli.
Ugyanakkor az adóköteles kamatkedvezmény szempontjából (többek között) nem kell figyelembe venni a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta [Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont és (5) bekezdés].

15/06/2026

Táppénzjogosultság, táppénzelőzmény többes jogviszony megszűnését követően
A kérdés: A kérdésem a táppénzelőzményre vonatkozik. A biztosított két jogviszonyban áll: egy 40 órás munkaviszonyban és egy tagi jogviszonyban. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel megszakadt (fizetés nélküli szabadság miatt) a folyamatos biztosítása. 1. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Ha a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári nap lesz a táppénzjogosultsága, és miért? 2. Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a munkaviszony megszűnése után a tagi jogviszonyban fennáll? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, mivel nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló. Kérem, jogszabályi hivatkozást is adjon meg! 3. Szintén táppénzelőzmény: a normál táppénznél bejön-e előzménynek a baleseti táppénz folyósítási ideje?
A válasz:
1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi L###III. törvény (Ebtv.) 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján: táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár.
Az Ebtv. 39/A § (1)–(4) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Az ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.
Mindezek alapján, ha a tagi jogviszony legalább egy éve folyamatosan fennáll, akkor a tagi jogviszonyban fennálló keresőképtelenség kapcsán maximum egy évig lehet táppénzre jogosult a kérdésben szereplő személy, hiszen a táppénzt is jogviszonyonként állapítják meg, és a táppénz legfeljebb egy évig folyósítható.
2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi L###III. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet (Ebtv. vhr.) 27/A § (1) bekezdése alapján: a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját.
Mindezek alapján a megszűnt munkaviszony napjait – amelyek megelőzik a tagsági jogviszonyt – hozzá kell számítani a tagsági jogviszony napjaihoz. Ha a tagsági jogviszony legalább egy éve fennáll, akkor ennek a szabálynak nincs érdemben jelentősége.
A megszűnt munkaviszonyból táppénz nem állapítható meg, ugyanakkor – a táppénz a megszűnt munkaviszonyban történő kimerítése kapcsán – a tagsági jogviszonyban a táppénz megállapítására hatással lehet. Tekintettel arra, hogy a jogszabály azonban külön nem tér ki a fennálló jogviszonyra gyakorolt hatásra, így a táppénz megállapítása kapcsán eltérő a gyakorlat (van olyan, hogy figyelembe veszik, mint táppénzelőzményt a megszűnt jogviszonyban kiadott táppénzt, és van olyan, hogy nem kerül figyelembevételre).
3. A táppénzelőzményről az Ebtv. 46. § (5) bekezdése rendelkezik, amely szerint, ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben vagy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti díjazásban részesült, ennek időtartamát az újabb táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani, kivéve, ha a biztosított a 44. § g) pontja alapján minősül keresőképtelennek.
Mindezek alapján a táppénznél a baleseti táppénz nem kerül táppénzelőzményként figyelembevételre.

15/06/2026

Üzletrész névérték alatti értékesítése – kinél keletkezik adófizetési kötelezettség?
A kérdés: Adott egy egyszemélyes kft., 3 millió forintos jegyzett tőkével. A tulajdonos úgy döntött, hogy eladja a céget 2 millió forintért. Ebben az esetben a vevő nyert rajta 1 milliót, így keletkezik bárhol bármi adófizetési kötelezettség, hogy névérték alatt értékesítették az üzletrészt?
A válasz:
Az eladónál nem keletkezik adókötelezettség, a vevőnél viszont keletkezhet.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) külön szabályokat tartalmaz a jövedelem megállapítására és annak adózására olyan esetekben is, amikor a magánszemély ingyenesen (például ajándékként) vagy kedvezményesen kapott üzletrész formájában jut bevételhez (Szja tv. 77/A §).
Fő szabályként az üzletrészben megtestesülő vagyoni érték (bevétel) esetében jövedelemnek minősül az üzletrésznek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja a megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
Az üzletrészben megtestesülő bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az üzletrészt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzést eredményező ügylet körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a közteherfizetési kötelezettségeket (a közterhek megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni [Szja tv. 77/A § (1) bekezdés].
Ha a felek között semmilyen jogviszony nincs, úgy egyéb jövedelem.

15/06/2026

Átalányadózás választható-e egyéni vállalkozás törlés utáni újraindulásakor?
A kérdés: Áfás, vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozást a NAV bevallás elmulasztása miatt megszüntette, 2026. május 1-jével. Az adószámát törölte. A vállalkozás azért lett áfás, mert 2024-ben átlépte az áfahatárt. Indíthat-e új egyéni vállalkozást most, 2026-ban, választhatja-e az alanyi adómentességet, lehet-e átalányadózó?
A válasz: Egyéni vállalkozás újra indítható, de átalányadózást nem lehet választani erre az évre. Ha ugyanis eleve átalányadózó volt a megszűnés előtt, akkor egész évre visszamenőleg nem lehetséges az átalányadózás választása.
Ha pedig nem volt átalányadózó, akkor azért nem lehet az, mert az átalányadózás csak a teljes adóévre választható, illetve bejelentkezéskor, ha az adóévben korábban nem működött a vállalkozás.
Az alanyi adómentesség azért nem válkasztható, mert a vállalkozás az adóév során korábban áfafizetésre volt kötelezett, azonos adóalanyként nem tudja az évet részben áfásként, részben áfamentesként teljesíteni.

15/06/2026

Erősödő ellenőrzési környezet: adóelőnyöket veszíthetnek a cégek
A részletekre is kiterjedő adóhatósági ellenőrzések miatt egyre több magyar vállalat jelentős adókockázatnak van kitéve, mivel sok esetben hiányos dokumentációval vagy későn megkezdett előkészítéssel próbálják érvényesíteni az adókedvezményeket.
A probléma gyökere, hogy az adózási szempontok gyakran nem a beruházások tervezési fázisában jelennek meg, hanem csak azok lezárását követően. Ilyenkor azonban a kedvezmények igénybevételéhez szükséges előzetes dokumentáció már nem pótolható.
A dokumentáció hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot
A vállalatok számára elérhető legfontosabb adókedvezmények – az energiahatékonysági, fejlesztési és K+F konstrukciók – esetében a jogosultság bizonyítása egyre inkább előkészítés-centrikus folyamattá vált. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem elegendő a beruházás tényleges megvalósítása: már a projekt indulásakor szükség van megfelelő számításokra, szakmai alátámasztásra és dokumentációra.
A leggyakoribb probléma, hogy a cégek csak utólag, a társaságiadó-bevallás készítésekor szembesülnek azzal, hogy egy beruházás akár jelentős adóelőnyt is biztosíthatott volna.
A K+F és az energiahatékonysági projektek a legérzékenyebbek
A K+F kedvezmények esetében a NAV különösen a valódi innováció meglétét vizsgálja, mivel sok projekt csak formailag kerül ebbe a kategóriába. Egy standard ERP-bevezetés vagy rutinfejlesztés jellemzően nem minősül K+F-nek. Valódi K+F csak akkor áll fenn, ha a projekt technológiai vagy tudományos bizonytalanságot old meg, és új tudást eredményez.
Az energiahatékonysági beruházásoknál pedig a jogosultság feltétele az igazolt energiamegtakarítás és az előzetes energetikai audit.
Egyre több a félreértés a „zöld” beruházásoknál is
Bár a gyártástechnológiai korszerűsítések és épületenergetikai fejlesztések gyakoriak, nem minden energiahatékonysági projekt jogosít adókedvezményre. A napelemes rendszerek telepítése például önmagában nem feltétlenül elegendő az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételéhez.
2026-tól erősödő ellenőrzési környezet várható
2026 második felében tovább nőhet az adóhatósági ellenőrzések intenzitása, különösen a K+F projektek tartalmi vizsgálata, az energiahatékonysági kedvezmények auditja és a transzferáras megfelelés területén. Ezért a vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy már a beruházások tervezési szakaszában kezeljék az adózási és dokumentációs követelményeket.
Globális minimumadó: csoportszintű értékelési szempont
A globális minimumadó az érintett multinacionális vállalatok számára további új megközelítést hozott: az adókedvezmények értékelése ma már nem kizárólag hazai adóteher-optimalizálásról szól, hanem a csoportszintű effektív adókulcsra gyakorolt hatásról is..

15/06/2026

Betegség fizetett ünnepen – mi jár a dolgozónak?
A kérdés: Ha a vállalatunknál órabéres dolgozóként, nem megszakítás nélküli munkarendben, hanem munkaidőkeretben foglalkoztatott kolléga be van osztva hétköznapi fizetett ünnepre (például húsvéthétfő), de beteg lesz, akkor mit kell számfejteni a részére? Csak a betegségre kapott ellátás illeti meg, vagy esetleg ilyen esetben is jár a fizetett ünnepnapi távolléti díj? Valamint, ha nem beteg lesz, hanem szabadságot kér erre a napra, akkor csak a szabadság jár neki, vagy ebben az esetben megilleti a fizetett ünnepnapi távolléti díj?
A válasz: Nézzük, miképpen szabályozza a helyzetet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)!
Mt. 146. § (1) A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)–g), j) és m) pontjában meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő...
A fenti szabályozásból tehát látható, hogy távolléti díjat mindenképpen kell számfejteni, mivel az nem a munkaidő-beosztástól függ, hanem a munkaszüneti nap hétköznapra esésétől és az órabéres díjazástól jelen esetben.
Ami a szabadságot illeti keresőképtelen személy részére szabadság nem adható ki. A munkavállaló ugyanis nem merítheti ki betegséggel a neki pihenésre járó időt. Ezen két, nem munkavégzéssel töltött időnek teljesen más a rendeltetése.
Természetesen, ha nem keresőképtelenséget jelent, hanem szabadságot kér, akkor ez megoldható.
A távolléti díj ugyanakkor ebben az esetben is meg fogja illetni egyrészt az órabéres alapon egyszer, másodszor pedig, az előbbitől függetlenül, szabadság jogcímen is.

Cím

Sárszentmihály

Nyitvatartási idő

Hétfő 08:00 - 18:00
Kedd 08:00 - 18:00
Szerda 08:00 - 18:00
Csütörtök 08:00 - 18:00
Péntek 08:00 - 18:00
Szombat 08:00 - 14:00

Telefonszám

06-20/297-2703

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Gruiszker Bt. új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Gruiszker Bt. számára:

Parancsikonok

Megosztás