06/10/2024
AZ ALANYI MENTESSÉG ÁFA SZABÁLYAI
Ez a témakör most különösen aktuális, ugyanis 2025-től változnak az alanyi mentesség szabályai. A szabályváltozás azon adóalanyoknak jó hír, amelyek nemcsak belföldön értékesítenek vagy nyújtanak szolgáltatást, hanem másik tagállamban is: például szlovák magánszemély vevőknek e-kereskedelem keretében futárral küldik ki az értékesített termékeket (távértékesítés), vagy például román magánszemélyeknek Romániában konferenciát szerveznek.
Eddig ezekre a más tagállamban teljesített ügyletekre nem vonatkozott az alanyi mentesség, meg kellett fizetni az ott érvényes hozzáadottérték adót. Annyi könnyebbség eddig is volt, hogy 2021. júliusa óta ehhez az adófizetéshez nem volt szükség minden esetben az adott tagállamban adószámot váltani, hanem, ha ottani magánszemély és nem adóalany a megrendelő, és a magyar alanyi mentes eladó/szolgáltatásnyújtó Magyarországon beregisztrált az egyablakos rendszer (OSS) alá, akkor a magyar adószáma alatt kiállított számlával teljesíteni tudta az ottani hozzáadottérték adót.
Változás 2025-től
Ez a lehetőség a továbbiakban is fennáll, viszont a szabályozás úgy változik 2025-tól, hogy a nem belföldön, hanem másik tagállamban teljesített ügyletekre uniós alanyi mentességet lehet választani, ami azt jelenti, hogy nem kell majd megfizetni az adott tagállamban sem a hozzáadottérték adót. Olyan tagállamokban lesz lehetőség alanyi mentességet választani, ahol nincs az adóalanynak letelepedettsége (uniós alanyi mentesség). Így például a 10.000 eurót meghaladó együttes összegű Közösségen belüli távértékesítésnél vagy import távértékesítésnél nem kell belföldön bejelentkezni az egyablakos rendszerbe, és azon keresztül megfizetni a cél országbeli áfát, mert alanyi mentes lehet az ottani értékesítés is. De az ott teljesített ügyletekre vonatkozó beszerzésekre nem gyakorolható az adólevonási jog, sem a belföldön, sem az ott felmerült esetleges beszerzések tekintetében.
Az uniós alanyi mentesség választására tagállamonként van mód. Feltétele az uniós alanyi mentesség választásának, hogy annak a tagállamnak az alanyi mentes értékhatárát ne haladja meg az adóalany ott teljesített ügyletei ellenértéke, amire választja. Sem előző évben, sem tárgyévben. Ezen felül az uniós árbevétele összesítetten nem haladhatja meg a 100.000 eurót, sem előző évben, sem tárgyévben. Ha túllépi a jelzett értékhatárt, attól még az esetleges belföldi alanyi mentesség megmarad. Az uniós alanyi mentességgel érintett tagállamokban nem kell adóbevallást beadnia.
Az uniós alanyi mentesség választása
Azoknak az alanyi menteseknek, amelyek már 2025-re uniós alanyi mentességet szeretnének választani, még idén gondoskodniuk kell a választásról. Azon adóalanyok, akik 2024-ben is alanyi adómentességet választottak belföldön, és 2025. január 1-től az uniós alanyi mentesség keretében alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet, és élnek is e választással, ezt kötelesek a NAV-nak 2024. december 31-ig bejelenteni. Emellett a 2024 évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-ig adatot kötelesek szolgáltatni. Az így nyilatkozó és az alanyi mentesség feltételeinek egyébként megfelelő adóalanyok 2025. január 1-től a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-ig alanyi adómentesként járhatnak el belföldön.
Viszont az uniós alanyi mentességet választónak egy jelentős többlet teherrel is számolnia kell. Minden naptári negyedévre vonatkozóan ugyanis a következő hónap utolsó napjáig köteles adatot szolgáltatni a NAV-nak a következőkről: a) az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevétele, és b) az adott naptári negyedévben a Közösség belföldtől eltérő más tagállamaiban teljesített tagállami árbevétele, tagállamonkénti bontásban.
Tényleg igaz: alanyi mentesként is kell áfát fizetni?
Az alanyi mentes adóalanyok meglepődve tapasztalják, hogy az alanyi mentesség nem vonatkozik minden ügyletükre. Sajnos van bőven olyan ügylete az alanyi mentesnek is, amelyre a mentessége ellenére általános forgalmi adót kell fizetnie. Ezek közül egyes ügyletekhez kapcsolódik adólevonási és visszaigénylési jog, míg másokhoz nem. Ahhoz képest, hogy az alanyi mentesség alapvetően a kisebb adózókat érinti, mégis meglepően összetett szabályrendszerrel van dolgunk, amelyben nehéz eligazodni.
Azt is pontosan ismernünk kell, hogy milyen bevételek számítanak bele az alanyi mentes értékhatárba, és melyek azok, amelyeket ki lehet hagyni a 12 millió forintos küszöbérték számításánál.
Alanyi mentesség választása visszamenőlegesen
Az alanyi mentesség választásával kapcsolatosan érdemes még utalni egy kevéssé ismert, pedig már 2014-től hatályos szabályra (ami először az Art-ben szerepelt, majd átkerült az Áfa törvény 257/F.§-ába). E szerint az adózó az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az alanyi mentesség választását, illetve annak visszavonását, ingatlanbérbeadás vagy -értékesítés adókötelessé tételét vagy annak megváltoztatását, valamely különleges adómegállapítási eljárás tekintetében tett nyilatkozat módosítását vagy a pénzforgalmi adózással összefüggésben tett bejelentkezés megváltoztatását, de csak akkor, ha a módosítás nem érinti az általa bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.
E rendelkezés tehát lehetővé teszi, hogy visszamenőlegesen válasszunk alanyi mentességet, illetve ennek a fordítottját (térjünk vissza az áfaköteles adózáshoz), azonban ennek az a feltétele, hogy az adóhatóság felé tévesen nyilatkozó (vagy nem nyilatkozó) adóalany a számlázását és a bevallását ne úgy teljesítse, ahogy a korábbi nyilatkozata szól, hanem úgy, amilyenre utóbb meg szeretné azt változtatni.
Vagyis annak az adóalanynak, aki elmulasztotta választani az alanyi mentességet és az általános szabályok szerinti adózását szeretné visszamenőlegesen alanyi mentessé tenni, erre akkor van lehetősége, ha eddig is adómentes számlákat állított ki, és az adóbevallási kötelezettségét is az alanyi mentes státusznak megfelelően teljesítette. Azaz csak azon időszakban adott be bevallást, amikor az alanyi mentességbe nem tartozó, valamilyen adóköteles ügylete merül fel; például ingyenes termékátadás, külfölditől igénybe vett szolgáltatás, 10.000 eurót meghaladó közösségi termékbeszerzés stb.
Áfa kötelesség választása utólagosan
Ennek fordítottjaként a tévesen alanyi mentességet választott adóalanynak a számláit adókötelesen kell kiállítania és az adóbevallását is rendben áfásan be kell adnia, csak akkor tudja utólag kérelmezni az áfa státuszának visszamenőleges módosítását és utólagos adókötelessé tételét (ami természetesen az adólevonási joggal is együtt jár). Ekkor felel meg ugyanis a hivatkozott azon feltételének, hogy az adózási státusz visszamenőleges hatályú korrigálása (kijavítása) nincs hatással a már megállapított és bevallott adóra.
Egyik irányban sincs lehetőség azonban a visszamenőleges korrekcióra, ha már megkezdődött az adóellenőrzés (de csak az utólagos adómegállapításos, azaz a normál adóellenőrzés a kizáró ok).
Az alanyi mentesség áfa szabályai
Ez a témakör most különösen aktuális, ugyanis 2025-től változnak az alanyi mentesség szabályai. A szabályváltozás azon adóalanyoknak jó hír, amelyek nemcsak belföldön értékesítenek vagy nyújtanak szolgáltatást, hanem másik tagállamban is: például szlovák magánszemély vevőknek e-kereskedelem keretében futárral küldik ki az értékesített termékeket (távértékesítés), vagy például román magánszemélyeknek Romániában konferenciát szerveznek.
Eddig ezekre a más tagállamban teljesített ügyletekre nem vonatkozott az alanyi mentesség, meg kellett fizetni az ott érvényes hozzáadottérték adót. Annyi könnyebbség eddig is volt, hogy 2021. júliusa óta ehhez az adófizetéshez nem volt szükség minden esetben az adott tagállamban adószámot váltani, hanem, ha ottani magánszemély és nem adóalany a megrendelő, és a magyar alanyi mentes eladó/szolgáltatásnyújtó Magyarországon beregisztrált az egyablakos rendszer (OSS) alá, akkor a magyar adószáma alatt kiállított számlával teljesíteni tudta az ottani hozzáadottérték adót.
Változás 2025-től
Ez a lehetőség a továbbiakban is fennáll, viszont a szabályozás úgy változik 2025-tól, hogy a nem belföldön, hanem másik tagállamban teljesített ügyletekre uniós alanyi mentességet lehet választani, ami azt jelenti, hogy nem kell majd megfizetni az adott tagállamban sem a hozzáadottérték adót. Olyan tagállamokban lesz lehetőség alanyi mentességet választani, ahol nincs az adóalanynak letelepedettsége (uniós alanyi mentesség). Így például a 10.000 eurót meghaladó együttes összegű Közösségen belüli távértékesítésnél vagy import távértékesítésnél nem kell belföldön bejelentkezni az egyablakos rendszerbe, és azon keresztül megfizetni a cél országbeli áfát, mert alanyi mentes lehet az ottani értékesítés is. De az ott teljesített ügyletekre vonatkozó beszerzésekre nem gyakorolható az adólevonási jog, sem a belföldön, sem az ott felmerült esetleges beszerzések tekintetében.
Az uniós alanyi mentesség választására tagállamonként van mód. Feltétele az uniós alanyi mentesség választásának, hogy annak a tagállamnak az alanyi mentes értékhatárát ne haladja meg az adóalany ott teljesített ügyletei ellenértéke, amire választja. Sem előző évben, sem tárgyévben. Ezen felül az uniós árbevétele összesítetten nem haladhatja meg a 100.000 eurót, sem előző évben, sem tárgyévben. Ha túllépi a jelzett értékhatárt, attól még az esetleges belföldi alanyi mentesség megmarad. Az uniós alanyi mentességgel érintett tagállamokban nem kell adóbevallást beadnia.
Az uniós alanyi mentesség választása
Azoknak az alanyi menteseknek, amelyek már 2025-re uniós alanyi mentességet szeretnének választani, még idén gondoskodniuk kell a választásról. Azon adóalanyok, akik 2024-ben is alanyi adómentességet választottak belföldön, és 2025. január 1-től az uniós alanyi mentesség keretében alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet, és élnek is e választással, ezt kötelesek a NAV-nak 2024. december 31-ig bejelenteni. Emellett a 2024 évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-ig adatot kötelesek szolgáltatni. Az így nyilatkozó és az alanyi mentesség feltételeinek egyébként megfelelő adóalanyok 2025. január 1-től a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-ig alanyi adómentesként járhatnak el belföldön.
Viszont az uniós alanyi mentességet választónak egy jelentős többlet teherrel is számolnia kell. Minden naptári negyedévre vonatkozóan ugyanis a következő hónap utolsó napjáig köteles adatot szolgáltatni a NAV-nak a következőkről: a) az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevétele, és b) az adott naptári negyedévben a Közösség belföldtől eltérő más tagállamaiban teljesített tagállami árbevétele, tagállamonkénti bontásban.
Tényleg igaz: alanyi mentesként is kell áfát fizetni?
Az alanyi mentes adóalanyok meglepődve tapasztalják, hogy az alanyi mentesség nem vonatkozik minden ügyletükre. Sajnos van bőven olyan ügylete az alanyi mentesnek is, amelyre a mentessége ellenére általános forgalmi adót kell fizetnie. Ezek közül egyes ügyletekhez kapcsolódik adólevonási és visszaigénylési jog, míg másokhoz nem. Ahhoz képest, hogy az alanyi mentesség alapvetően a kisebb adózókat érinti, mégis meglepően összetett szabályrendszerrel van dolgunk, amelyben nehéz eligazodni.
Azt is pontosan ismernünk kell, hogy milyen bevételek számítanak bele az alanyi mentes értékhatárba, és melyek azok, amelyeket ki lehet hagyni a 12 millió forintos küszöbérték számításánál.
Alanyi mentesség választása visszamenőlegesen
Az alanyi mentesség választásával kapcsolatosan érdemes még utalni egy kevéssé ismert, pedig már 2014-től hatályos szabályra (ami először az Art-ben szerepelt, majd átkerült az Áfa törvény 257/F.§-ába). E szerint az adózó az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az alanyi mentesség választását, illetve annak visszavonását, ingatlanbérbeadás vagy -értékesítés adókötelessé tételét vagy annak megváltoztatását, valamely különleges adómegállapítási eljárás tekintetében tett nyilatkozat módosítását vagy a pénzforgalmi adózással összefüggésben tett bejelentkezés megváltoztatását, de csak akkor, ha a módosítás nem érinti az általa bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.
E rendelkezés tehát lehetővé teszi, hogy visszamenőlegesen válasszunk alanyi mentességet, illetve ennek a fordítottját (térjünk vissza az áfaköteles adózáshoz), azonban ennek az a feltétele, hogy az adóhatóság felé tévesen nyilatkozó (vagy nem nyilatkozó) adóalany a számlázását és a bevallását ne úgy teljesítse, ahogy a korábbi nyilatkozata szól, hanem úgy, amilyenre utóbb meg szeretné azt változtatni.
Vagyis annak az adóalanynak, aki elmulasztotta választani az alanyi mentességet és az általános szabályok szerinti adózását szeretné visszamenőlegesen alanyi mentessé tenni, erre akkor van lehetősége, ha eddig is adómentes számlákat állított ki, és az adóbevallási kötelezettségét is az alanyi mentes státusznak megfelelően teljesítette. Azaz csak azon időszakban adott be bevallást, amikor az alanyi mentességbe nem tartozó, valamilyen adóköteles ügylete merül fel; például ingyenes termékátadás, külfölditől igénybe vett szolgáltatás, 10.000 eurót meghaladó közösségi termékbeszerzés stb.
Áfa kötelesség választása utólagosan
Ennek fordítottjaként a tévesen alanyi mentességet választott adóalanynak a számláit adókötelesen kell kiállítania és az adóbevallását is rendben áfásan be kell adnia, csak akkor tudja utólag kérelmezni az áfa státuszának visszamenőleges módosítását és utólagos adókötelessé tételét (ami természetesen az adólevonási joggal is együtt jár). Ekkor felel meg ugyanis a hivatkozott azon feltételének, hogy az adózási státusz visszamenőleges hatályú korrigálása (kijavítása) nincs hatással a már megállapított és bevallott adóra.
Egyik irányban sincs lehetőség azonban a visszamenőleges korrekcióra, ha már megkezdődött az adóellenőrzés (de csak az utólagos adómegállapításos, azaz a normál adóellenőrzés a kizáró ok.
