04/12/2024
❗️❗️❗️ Újabb KÖTELEZŐ fellelősségbiztosítás került bevezetésre❗️❗️❗️
Keressetek, hogy átbeszéljük, hogyan tudsz eleget tenni a jogszabálynak! Hívj időpontért!!!
Addig is igyekszem a leghasznosabb információkat megosztani veletek:
Építőipari felelősségbiztosítás:
1. Miről szól a szabályozás?
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a vállalkozó kivitelező, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző tervező az általa vállalt építőipari kivitelezési, illetve tervezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. Kötelező felelősségbiztosítással 2025. január 15-től kell rendelkezniük, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.
A jogszabályok elérhetőek az alábbi linkeken:
• kivitelezői : net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900191.kor
• építészeti – műszaki tervezői: net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300266.kor
A szerződésnek csak és kizárólag az építőipari tevékenységre kell vonatkoznia, az más tevékenységet nem tartalmazhat.
A jogszabálynak megfelelő szerződés nem lehet része más szerződésnek, azaz pl. nem lehetséges Vagyonőr vagy egyedi vagyon szerződésen belül megkötni.
A kötelező kivitelezői felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásnak nem fog megfelelni sem az egyedi projektre, sem keretszerződésként megkötött építés- és szerelésbiztosítás felelősségbiztosítási része.
Az építés- és szerelésbiztosítások nem egyenértékűek az általános felelősségbiztosításokkal, azok fókusza az építendő létesítmények vagyonbiztosítása, ill. a kivitelezésben biztosított vállalkozók, megrendelők vagyontárgyainak védelme. Az épszer biztosítások kiegészülhetnek felelősségbiztosítási résszel is, akár a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás jogszabályban meghatározott minimumhoz képest magasabb felelősségbiztosítás limittel, azonban csak korlátozottabb fedezeti körrel.
2. Kiknek kell rendelkeznie ilyen felelősségbiztosítással?
Minden építészeti-műszaki tervezési tevékenységet végző vállalkozásnak és építőipari kivitelezési tevékenységet folytató vállalkozásnak kötelező felelősségbiztosítást kötnie, amennyiben a szakmáját gyakorolni akarja. Ilyen típusú biztosítás hiányában NEM végezhetnek ilyen tevékenységet.
A jogszabály szerint a felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására. Az állami beruházások keretében, fővállalkozói minőségben végzett tervezői és építőipari kivitelezői tevékenységre – a konkrét projektre vonatkozó -biztosítást kell majd kötni (részletes szabályozás még nem született meg), a szakmagyakorláshoz kötött felelősségbiztosításból ezért kizárt a fedezetből az állami építési beruházásokban fővállalkozóként végzett tervezői, kivitelezői tevékenység. Aki viszont alvállalkozóként dolgozik állami építési beruházáson, az biztosítási védelem alatt áll a kötelező felelősségbiztosításában is a vele szemben érvényesített kártérítési igényekre.
A kivitelezői felelősségbiztosítás megkötésére minden, a jogszabályok alapján regisztrációra kötött szereplő kötelezett. Az érintetteknek a szakmai tevékenységük szerint a
• Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál - mkik.hu/az-epitoipari-kivitelezo-vallalkozasok-regisztracioja
kell regisztrálniuk. Regisztráció és felelősségbiztosítás nélkül NEM végezhetik tevékenységüket, nem gyakorolhatják a szakmájukat.
A regisztrációra kötelezettek köre a kamarai honlapokon megtalálható, a kivitelezők esetében merülhetnek fel jellemzően kérdések, ezzel kapcsolatban így fogalmaznak:
„Építőipari kivitelezésnek minősül a TEÁOR 41.20 – 43.99 közé eső tevékenységek mindegyike.
A 41.10-es tevékenység az épületépítési projekt szervezés.”
mkik.hu/epitoipari-kivitelezo-vallalkozasok-gyik
41.2 Lakó- és nem lakó épület építése
41.20 Lakó- és nem lakó épület építése
42 Egyéb építmény építése
42.1 Út, vasút építése
42.11 Út, autópálya építése
42.12 Vasút építése
42.13 Híd, alagút építése
42.2 Közműépítés
42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése
42.22 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése
42.9 M.n.s. egyéb építmény építése
42.91 Vízi létesítmény építése
42.99 Egyéb m.n.s. építés
43 Speciális szaképítés
43.1 Bontás, építési terület előkészítése
43.11 Bontás
43.12 Építési terület előkészítése
43.13 Talajmintavétel, próbafúrás
43.2 Épületgépészeti szerelés
43.21 Villanyszerelés
43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés
43.3 Befejező építés
43.31 Vakolás
43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése
43.33 Padló-, falburkolás
43.34 Festés, üvegezés
43.39 Egyéb befejező építés m.n.s.
43.9 Egyéb speciális szaképítés
43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés
43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.
A tervezői felelősségbiztosítás azon érintettek számára kötelező, akik építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytatnak. A Magyar Építész Kamara és Magyar Mérnöki Kamara a későbbiekben jelenteti majd meg részletes tájékoztatásait.
3. Mi történik, ha a kötelezett nem köt biztosítást, vagy a biztosítása díját nem fizeti?
A fedezet meglétét az illetékes kamara ellenőrzi. A biztosítás meglétét a biztosítási kötvénnyel kell igazolni.
A szerződés megszűnéséről a biztosítótársaságok a fedezet megszűnését követő 15 napon belül értesítik az illetékes kamarát, mely a biztosítás hiányában a szerződőt felszólítják, szankcionálják, végső esetben akár el is tiltják szakmája gyakorlásától.
Az esetleges fizetési elmaradások okán erősen javasolt az éves díjfizetési ütem, ehhez kedvezmény is jár.
4. Milyen fedezetet kell nyújtani a biztosításnak?
A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési vagy tervezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a tervezési, kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező, illetve a kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, illetve a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli. Az alvállalkozókra vonatkozóan a fentiek a tervezői szakmai felelősségbiztosításokra is érvényesek.