20/06/2017
Sziasztok, 2017.06.20
A héten újra a vállalkozásindítással foglalkozunk, ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy melyek a társas vállalkozások alapításának előnyei és buktatói.
Milyen vállalkozási formát válasszak?
Kezdjük egy kis jogi alapismeretekkel. Biztosan hallottátok már azt a kifejezést, hogy jogi személy.
Mi a szösz? Cég és jogi személy? Igen, a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások a következőek közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségi társaság (kft.), részvénytársaság (rt.). Ezek hasonló képességekkel rendelkeznek a jogban, mint Te, azaz saját nevében jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, tehát jogképesek. Ennek előfeltétele azonban az ember, nélküle nincs jogi személy. Tehát ha társas vállalkozást alapítasz, akkor a fentiekben leírt jogi formációt hozod létre.
Ezt fontos, hogy megértsd. Amint létrehoztad, önálló életet kezd élni, és ha nem tartod kordában, nem „neveled”, fejleszted, akkor mint egy neveletlen gyerek a fejedre nő.
Alapvetően két társasági forma van, amit leggyakrabban alapítanak, ezek a bt. és a kft., ezért ezekre fogok kitérni a továbbiakban.
Betéti társaság (bt.)
A bt. rövid jogi procedúrát követően megalapítható, ennek ügyvédi költsége 30 000-50 000 HUF. A vagyoni hozzájárulásnak nincs minimumösszege, mint a kft.-nél vagy az rt.-nél, tehát igen alacsony vagyoni hozzájárulással is meg lehet alapítani, ez az egyik előnye.
Minimum két személy kell hozzá, akik lehetnek természetes és jogi személyek is /lásd fentebb/, de kkt., bt. és egyéni cég nem lehet a beltagja. Az ún. beltagot korlátlan mögöttes helytállás terheli a bt. tartozásaiért, míg a bt. működéséért az ún. kültag korlátozottan, csak a betett vagyoni betétje erejéig felel. Magyarán ha te vagy a beltag, saját vagyonoddal felelsz a bt. kötelezettségeiért, ha azok a cég vagyonából nem elégíthetőek ki, és közben, ha nyereség van, azt a társasági szerződésben meghatározott arányban osztjátok el. Ez azonban általában a tagok vagyoni betétjével arányosan kerül meghatározásra. Jellemzően a kültag , akit csendestársnak is neveznek , inkább pénzügyi befektető, aki tőkét biztosíthat a működéshez, de az operatív tevékenységben nem vesz részt.
Tehát gondold meg, kivel alapítasz bt.-t, mert az előnyei mellett fő hátránya az osztalék-felosztás kérdése, valamint a nem egyenlő kockázatviselés.
A bt.-t lehet a számviteli törvény hatálya alatt könyveltetni, ez a kettős könyvvitel. Vagy ha KATA (kiadózó vállalkozások tételes adója) vagy EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) szerinti adózást választasz, akkor bevételi nyilvántartás alapján számolsz el. Természetesen a bt. esetében is döntened kell, hogy az ÁFA (általános forgalmi adó) hatály alá akarsz-e bejelentkezni.
Javaslom, hogy EVA vagy KATA szerinti adózást csak azok válasszanak, akiknek minimális költséghányaduk van, pl. előadóművészek, tanárok, stb.
A választásnál figyelembe kell venni, hogy vannak bizonyos bevételi értékhatárok, amiket nem lehet az adózás változtatása nélkül átlépni. Tehát kell egy jó KÖNYVELŐ, aki segít ezekben a kérdésekben tájékozódni és megfelelően dönteni.
Üdvözlettel:
Frigyes Csaba
könyvelő
Hasznos információk:
www.adkonyvelo.hu