Kőrös Bróker. Biztosítási Alkuszi Iroda

10/03/2025

🏡 Lakásbiztosítási kampány 2025 – Ne hagyja ki! 🏡
Kedves Ügyfeleink!
Elérkezett az év egyik legjobb lehetősége! Most ingyenesen átvizsgáljuk meglévő lakásbiztosítási szerződését, és segítünk megtalálni a legkedvezőbb ajánlatokat. A kampány keretében akár jelentős megtakarítást is elérhet!
🔹 Egyszerű és gyors ügyintézés
🔹 Személyre szabott ajánlatok
🔹 Ingyenes szerződésellenőrzés
📌 Töltse ki az alábbi űrlapot, és hamarosan keresni fogjuk!
📍 Személyesen is várjuk Kiskőrösön, József Attila utca 37.
🕗 Nyitva tartás: Hétfő–Péntek: 8:00–18:00
📞 Telefon: +36 70 584 7489
Ne hagyja veszni a lehetőséget – spóroljon velünk! 💰✨

04/03/2025

🏡 Lakásbiztosítási kampány 2025 – Ne hagyja ki! 🏡

Kedves Ügyfeleink!

Elérkezett az év egyik legjobb lehetősége! Most ingyenesen átvizsgáljuk meglévő lakásbiztosítási szerződését, és segítünk megtalálni a legkedvezőbb ajánlatokat. A kampány keretében akár jelentős megtakarítást is elérhet!

🔹 Egyszerű és gyors ügyintézés
🔹 Személyre szabott ajánlatok
🔹 Ingyenes szerződésellenőrzés

📌 Töltse ki az alábbi űrlapot, és hamarosan keresni fogjuk!
📍 Személyesen is várjuk Kiskőrösön, József Attila utca 37.
🕗 Nyitva tartás: Hétfő–Péntek: 8:00–18:00
📞 Telefon: +36 70 584 7489

Ne hagyja veszni a lehetőséget – spóroljon velünk! 💰✨

19/02/2025

01/10/2024

𝑬́𝒗𝒆𝒏𝒕𝒆 𝑨𝒌𝒂́𝒓 2 𝑴𝒊𝒍𝒍𝒊𝒐́ 𝑭𝒐𝒓𝒊𝒏𝒕𝒃𝒂 𝒊𝒔 𝑲𝒆𝒓𝒖̈𝒍𝒉𝒆𝒕 𝑬𝒈𝒚 𝑮𝒚𝒆𝒓𝒎𝒆𝒌 𝑵𝒆𝒗𝒆𝒍𝒆́𝒔𝒆 𝑴𝒂𝒈𝒚𝒂𝒓𝒐𝒓𝒔𝒛𝒂́𝒈𝒐𝒏

Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a gyermeknevelés költségei. Egy gyermek nevelése a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig akár 35-40 millió forintra is rúghat, ami évente 1,5-2 millió forintos kiadást jelenthet a családoknak. 𝑨 𝒔𝒛𝒖̈𝒍𝒆́𝒔𝒕ő𝒍 𝒂𝒛 𝒆𝒈𝒚𝒆𝒕𝒆𝒎𝒊 𝒕𝒂𝒏𝒖𝒍𝒎𝒂́𝒏𝒚𝒐𝒌𝒊𝒈 𝒏𝒐̈𝒗𝒆𝒌𝒆𝒅ő 𝒌𝒊𝒂𝒅𝒂́𝒔𝒐𝒌 𝒎𝒂́𝒓 𝒏𝒆𝒎 𝒄𝒔𝒂𝒌 𝒏𝒚𝒆𝒓𝒔𝒆́𝒈𝒆𝒌, 𝒉𝒂𝒏𝒆𝒎 𝒂 𝒉𝒂́𝒛𝒕𝒂𝒓𝒕𝒂́𝒔𝒊 𝒎𝒖𝒏𝒌𝒂 𝒆́𝒓𝒕𝒆́𝒌𝒆 𝒊𝒔.

Egy újszülött érkezése nagyban átalakítja a családi költségvetést: 𝒏𝒐̈𝒗𝒆𝒌𝒆𝒅𝒏𝒆𝒌 𝒂 𝒉𝒂́𝒛𝒕𝒂𝒓𝒕𝒂́𝒔𝒊 𝒄𝒊𝒌𝒌𝒆𝒌 𝒄𝒐̈𝒍𝒕𝒔𝒆́𝒈𝒆𝒊, például a pelenkák, babaruhák és egyéb szükségletek költsége. A statisztikák szerint az 5 év alatti gyermekkel rendelkező családok kétszer annyi háztartási terméket vásárolnak, mint azok, akik gyermektelenek.

𝐆𝐲𝐞𝐫𝐦𝐞𝐤𝐜𝐞́𝐥𝐮́ 𝐦𝐞𝐠𝐭𝐚𝐤𝐚𝐫𝐢́𝐭𝐚́𝐬𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥 biztosítani tudjuk, hogy a fiatalok stabil alapokkal kezdhessék meg felnőtt életüket, és ne az anyagi nehézségek terheljék meg őket a felnőtté válás során. Modern biztosítási megoldások révén még a váratlan tragédiák esetén is garantálható a gyermek jövője, mivel a biztosító átvállalja a megtakarítási díjak fizetését, és a futamidő végén az összeg rendelkezésre áll a fiatal számára.

𝑵𝒆 𝒗𝒂́𝒓𝒋 𝒆́𝒗𝒆𝒌𝒊𝒈 – 𝒊𝒏𝒅𝒊́𝒕𝒔 𝒆𝒍 𝒆𝒈𝒚 𝒈𝒚𝒆𝒓𝒎𝒆𝒌 𝒄𝒆́𝒍𝒖́ 𝒎𝒆𝒈𝒕𝒂𝒌𝒂𝒓𝒊́𝒕𝒂́𝒔𝒕 𝒎𝒂́𝒓 𝒎𝒂 – 𝒎𝒆𝒓𝒕 𝒂 𝒋𝒐̈𝒗ő𝒅 𝒎𝒂𝒓 𝒎𝒐𝒔𝒕 𝒌𝒆𝒛𝒅ő𝒅𝒊𝒌!

01/10/2024

01/10/2024

𝐍𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣𝐫𝐞𝐟𝐨𝐫𝐦𝐨𝐤 𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳á𝐠𝐨𝐧: 𝐌𝐢 𝐥𝐞𝐬𝐳 𝐚 𝐍ő𝐤𝟒𝟎, 𝐚 𝟏𝟑. 𝐡𝐚𝐯𝐢 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣 𝐞𝐬 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣𝐤𝐨𝐫𝐡𝐚𝐭á𝐫 𝐬𝐨𝐫𝐬𝐚?

Az OECD friss jelentése szerint Magyarország nyugdíjrendszere jelentős reformokat igényel a fenntarthatóság érdekében. A javasolt változtatások között szerepel a Nők40 program megszüntetése, amely jelenleg lehetőséget biztosít a nőknek arra, hogy 40 év munkaviszony után korai nyugdíjba vonuljanak. Emellett a 13. havi nyugdíj fenntartása is kérdésessé vált, mivel a költségvetés számára komoly pénzügyi terhet jelent.

Az OECD szerint a nyugdíjkorhatár emelése is elkerülhetetlen lesz, figyelembe véve a magyar társadalom elöregedését. Az idősödő népesség és a csökkenő számú aktív munkavállalók miatt a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában hosszú távon nem fenntartható.

𝐍𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐤ö𝐳𝐢 𝐏é𝐥𝐝á𝐤 𝐚 𝐍𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣𝐫𝐞𝐟𝐨𝐫𝐦𝐫𝐚
Németországban a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelték 67 évre, hogy a rendszer stabilitását biztosítsák. Az állami nyugdíj mellett ösztönzik a magánnyugdíj-megtakarításokat is. Svédország ezzel szemben rugalmasabb modellt alkalmaz: a nyugdíjba vonulás 62 és 68 év között választható, attól függően, hogy az egyén mennyi ideig szeretne dolgozni.

Olaszországban és Franciaországban a reformok szintén a nyugdíjkorhatár emelésére irányultak. Olaszország összekapcsolta a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, így biztosítva a rendszer fenntarthatóságát. Franciaországban a reformok jelentős társadalmi ellenállásba ütköztek, ami rávilágít arra, hogy a nyugdíjrendszer módosítása nem csak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is.

𝐌𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫𝐨𝐫𝐬𝐳á𝐠 𝐄𝐠𝐲𝐞𝐧𝐬ú𝐥𝐲 𝐊𝐞𝐫𝐞𝐬é𝐬𝐞
A magyar nyugdíjrendszer esetében ezek a nemzetközi példák jól mutatják, hogy a fenntarthatóság érdekében elkerülhetetlen a reform. Az intézkedések célja a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosítása, ugyanakkor figyelembe kell venni a társadalmi hatásokat is. Magyarország számára az egyensúly megtalálása a fenntarthatóság és a szociális igazságosság között kulcsfontosságú feladat lesz.

01/10/2024

𝐊𝐞𝐭𝐲𝐞𝐠 𝐚 𝐍𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣𝐛𝐨𝐦𝐛𝐚!

Az egyre idősödő népesség és a csökkenő születésszám miatt a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent. A „nyugdíjbomba” ketyeg, és a kérdés már nem az, hogy felrobban-e, hanem az, hogy mikor, ha nem történnek sürgős intézkedések.

A jelenlegi rendszer hosszú távon nem képes biztosítani a megfelelő nyugdíjakat a jövő generációinak. Az egyre kevesebb aktív dolgozó és a növekvő számú nyugdíjas miatt a nyugdíjak finanszírozása egyre nagyobb terhet jelent az államháztartás számára. Ezért van most rajtad is a sor, hogy készülj: fontos, hogy időben elkezdd a nyugdíj-megtakarításokat, hogy biztosítsd saját jövődet.

𝐌𝐢𝐭 𝐓𝐞𝐡𝐞𝐭𝐬𝐳 𝐌𝐨𝐬𝐭?

Magánnyugdíj-megtakarítások: Fontold meg a magánnyugdíj-pénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, hogy több forrásból építhesd fel a jövőbeli nyugdíjadat.

Befektetések: Különféle befektetések, például ingatlan vagy részvények, szintén hozzájárulhatnak a jövőbeni anyagi biztonságodhoz.

Pénzügyi Tudatosság: Fontos, hogy tisztában legyél a nyugdíjrendszer változásaival és azzal, hogy milyen állami és magán lehetőségek állnak rendelkezésedre.

𝐀 𝐉ö𝐯ő 𝐁𝐢𝐳𝐭𝐨𝐬í𝐭á𝐬𝐚 𝐑𝐚𝐣𝐭𝐚𝐝 𝐌ú𝐥𝐢𝐤
A nyugdíjbomba ketyeg, de a megfelelő előkészületekkel biztosíthatod, hogy téged ne érjen váratlanul. Most van itt az ideje, hogy elkezdj gondoskodni a jövődről, hiszen a stabil nyugdíjhoz nem elég az állami ellátás, hanem tudatos tervezés és előtakarékosság is szükséges.

01/10/2024

𝐊𝐞𝐭𝐲𝐞𝐠 𝐚 𝐍𝐲𝐮𝐠𝐝í𝐣𝐛𝐨𝐦𝐛𝐚, 𝐞́𝐬 𝐌𝐨𝐬𝐭 𝐑𝐚𝐣𝐭𝐚𝐝 𝐚 𝐒𝐨𝐫, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐊𝐞́𝐬𝐳ü𝐥𝐣!
A Pénzügyminisztérium bejelentette: nem tervez nyugdíjreformot, hiába az Európai Bizottságnak tett ígéret. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek saját magának kell gondoskodnia idős éveiről, mert a jelenlegi rendszer nem biztos, hogy hosszú távon fenntartható.

Eközben nemzetközi példák rávilágítanak a problémára: Németországban és az USA-ban az emberek jövedelmük akár 15%-át is nyugdíjmegtakarításra fordítják. Az OECD szerint hazánk nyugdíjrendszere különösen sérülékeny, főleg az előrehozott nyugdíj és a Nők40 program miatt. Ha nem kezdesz el időben takarékoskodni, könnyen szembenézhetsz az elszegényedés veszélyével idős korodban.

Szakértők szerint a jelenlegi kormányzati hozzáállás hosszú távon súlyos következményekkel járhat. Mivel a közelgő választások miatt politikai megfontolások vezetik a döntéshozókat, a szükséges reformok elmaradnak. Ennek hatása nem csak az egyénekre, hanem az egész gazdaságra nézve is fenyegető lehet.

13/11/2017

http://hu.euronews.com/2017/10/04/nyugdijkatasztrofa-fele-tart-a-vilag---kiveve-norvegiat

Szeptember 19-én a Norges Bank Investment, a norvég állami nyugdíjalap kezelője bejelentette, hogy az alap értéke meghaladta az ezer milliárd (1 000 000 000 000)

18/12/2013

ÉVENTE ÁTLAGOSAN 1,26 MILLIÓ FORINTBA KERÜL EGY GYERMEK
A születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése - derül ki a GfK Hungária MTI-hez eljuttatott sajtóközleményéből.

A vásárlóerő növekedésével együtt a szülők többet költenek gyerekeikre is - derül ki a GfK Hungária kutatási eredményeiből. A közlemény szerint egy újszülött érkezése nagymértékben megváltoztatja a család, a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, újak viszont felbukkannak. A kiadások mértékét jelentősen befolyásolja az egy háztartáson belüli gyermekek száma is.

A KSH adatai alapján a családok 35 százalékában nincsen gyermek, 34 százalékuknál egy gyermek van, míg a kétgyermekes családok aránya 23 százalék, a 3 vagy több gyermeket nevelőké pedig 8 százalék. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet egy 2007-es felmérése szerint a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése. Ebben az összegben nemcsak a készpénz-kiadások vannak benne, hanem összegezték a háztartási munka becsült értékét is.

A mérések arról tanúskodnak, hogy egy gyermek évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A tág intervallumot a gyermekek száma magyarázza. Legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban a fenti intervallum alsó szélén mozog.

Egy új jövevény a család mindennapjait, vásárlási-étkezési szokásait is megváltoztatja. A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő ConsumerTracking adatai szerint a mosóporokból például az 5 évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező háztartások csaknem kétszer annyit vásárolnak egy személyre vetítve, mint a gyermek nélküli háztartások.

A GfK közleménye szerint Magyarországon 2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban élt, ahol nem volt aktív kereső. A keresők hiánya számos egyéb probléma forrása is. A szegény gyerekek kétharmada a kistelepüléseken él, s ez az adat várhatóan tovább nő a jövőben.

Magyarországon 620 ezer 18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt, és ezen belül mélyszegénységben nevelkedik legalább 200-300 ezer, de pesszimistább számítások szerint számuk ennek duplája is lehet, attól függően, mit nevezünk mélyszegénységnek - fogalmaz a közlemény.

Forrás: MTI
Kedves érdeklődő ha ön megteheti ne hallssza el mihamarabb indítson egy gyermek célú megtakarítást, hisz apró lépésenként hamarabb össze tudjuk gyűjteni azt az összeget amivel az apróságok elkezdhetik az életüket,és a modern biztosítások révén ha önnel történik valami a biztosító átvállalja a díjfizetést és a futamidő végén átadja az ifjúnak a szülei által indított megtakarítást legalább nekik legyen könnyebb az élet kezdés.

18/12/2013

KETYEG A NYUGDÍJBOMBA

A nyugdíjas évekre való felkészültség alacsony szintje változatlanul globális probléma, és a vizsgált országokban tavalyhoz képest kissé romlott is az ezt tükröző index értéke – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az Aegon megbízásából.

Mik ezek?

A nyugdíjas évekre való felkészültség alacsony szintje egyre égetőbb problémát jelent világszerte mind a döntéshozók, mind a munkáltatók, mind pedig a lakosság számára – állapítja meg az Aegon megbízásából készített, „Aegon Nyugdíj-Felkészültségi Kutatás 2013” című felmérés. Ezt jól alátámasztja, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke. A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből illetve a tartalékolásból. Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is.

A kilátásokat illetően a megkérdezettek változatlanul pesszimistának mutatkoznak. A válaszadók 64 százaléka szerint a jövő nyugdíjas generációjának sokkal nehezebb dolga lesz, mint a mostaninak, és csak 9 százalék számít arra, hogy a mostani nyugdíjasokéhoz képest javul majd a helyzet. Az átlagnál is rosszabb e téren a helyzet Magyarországon és Franciaországban: itt a válaszadók négyötöde vélekedett úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb dolga lesz.

A felmérés tanúsága szerint többségben vannak azok is, akik azzal számolnak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozniuk kell annak érdekében, hogy elérjék a kívánt jövedelmi szintet. A felmérés szerint összesen a megkérdezettek 63 százaléka ért egyet többé-kevésbé ezzel a megállapítással, egyötödüknek pedig még nincs kialakult véleménye a továbbfoglalkoztatás kérdéskörében. Az aktív évek kitolása ugyanakkor – bár kétségkívül egy jó választ jelent a problémára – sokszor ütközik akadályokba. A felmérés szerint a már nyugdíjas válaszadók 49 százaléka hamarabb volt kénytelen visszavonulni a tervezettnél, jelentős részben egészségi állapota, illetve a munkaviszonyának megszüntetése miatt.

Az Aegon kutatása szerint komoly gondok vannak a nyugdíjjal kapcsolatos ismeretekkel is: a válaszadók 39 százaléka például nincsen tisztában azzal, hogy el tudja-e érni majd nyugdíjcéljait a jelenlegi megtakarítási szint mellett, és csak 9 százalék állítja magáról, hogy pénzügyi értelemben nagyon felkészültnek tekinti magát a nyugdíjas éveire.

Szerző: Barát Mihály