QFS

Hajtó Krisztián vagyok, pénzügyi szakértő. Fő szakterületeim a tanácsadás és az elemzés. Ezáltal nyugodt és biztonságos életet élhetnek.

Fő szakterületeim a tanácsadás és az elemzés.Hiszek abban, hogy az általam nyújtott szakmai segítséggel ügyfeleim a legjobb lehetőségeket találják meg pénzügyeik számára. Az OVB területi vezetőjeként dolgozom. Nálunk az ügyfél az első, akivel független alkuszi pozícióban tárgyalunk. Az ügyfél érdekeit tartjuk szem előtt, és nem a bankrendszert, pénzügyi intézeteket képviseljük. Tapasztalatunk szer

int ez igen megnyugtató az ügyfeleknek. Azonban az évek során rájöttem, hogy saját vállalkozásom keretén belül prémium pénzügyi szolgáltatással még elégedettebbé tehetem az ügyfeleimet. Ekkor alapítottam meg a QFS-t, ahol az ügyfelek számára közérthetően tálaljuk a sokszor bonyolult szakzsargont.Fontos kiemelnem, hogy személyre szabott ajánlatokat, lehetőségeket találok ügyfeleimnek, melyek kifejezetten az ő élethelyzetükhöz illeszkednek. Munkám során számos pozitív visszajelzést kaptam és kapok, hogy igény van az ilyen típusú szolgáltatásra, üzleti modellre. Hiszek abban, hogy csapatommal és ezzel az attitűddel együtt többet tudunk nyújtani versenytársainknál.A pénzügyek kezelése egy bizalmi pozíció. Ezt a bizalmat meghálálva ügyfeleim részére rendszeres időközönként üzleti reggeliket szervezek, ahol lehetőségük van saját vállalkozásukat is népszerűsíteni.

28/08/2026

A NYUGDÍJMINIMUM 28 500 FORINTRÓL 120 EZERRE EMELKEDIK, DE MI LESZ A GYES-SEL, AZ ANYASÁGI TÁMOGATÁSSAL ÉS A TÖBBI ELLÁTÁSSAL?

A kormány bejelentése szerint 2027. január 1-jétől 120 000 forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege.
A jelenlegi 28 500 forintos nyugdíjminimum 2008 óta változatlan volt, így a tervezett új összeg több mint négyszerese a mostaninak. A kormány közlése szerint több százezer idős ember nyugdíja nőhet meg, azoké, akiknek az ellátása jelenleg a 120 ezer forintos szint alatt van. A változás a 2027-es költségvetés elfogadását követően léphet életbe.

Ez önmagában jelentős változás, de van néhány kevésbé látványos részlet is, amit érdemes megnézni, hiszen a 28 500 forintos összeg ugyanis nemcsak a nyugdíjaknál jelent meg korábban.

2023-tól a szociális és családtámogatási területen bevezették a szociális vetítési alap fogalmát. Ez lehetővé t***e, hogy a nyugdíjminimum és a különböző szociális, illetve családtámogatási ellátások alapja egymástól elváljon.
A szociális vetítési alap összege jelenleg szintén 28 500 forint, de ez nem ugyanaz, mint az öregségi nyugdíjminimum.
Ennek azért van jelentősége, mert több ellátás összege ma is ehhez az összeghez kötődik.

Például a GYES havi összege megegyezik a szociális vetítési alappal, így jelenleg 28 500 forint. Ugyanez igaz a GYET-re is.

Az anyasági támogatás összege pedig a szociális vetítési alap meghatározott százaléka: egy gyermek esetén annak 225%-a, ikergyermekeknél 300%-a.

Ezért elsőre adódhatna a kérdés, ha a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedik, akkor a GYES, az anyasági támogatás és más, ehhez hasonló ellátások összege is automatikusan megemelkedik? A válasz jelenleg: nem feltétlenül.

A nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap jogilag már külön kezelt fogalmak. A jelenlegi szabályok szerint a szociális vetítési alap továbbra is 28 500 forint.

Vagyis a mostani bejelentésből nem következik automatikusan, hogy a családtámogatások és a szociális ellátások összege is ugyanilyen arányban emelkedik. Ehhez további jogszabályi döntésekre lehet szükség.

És van még egy érdekes kérdés, hogy mi történik a KATA-s vállalkozók nyugdíjával?
A jelenlegi szabályok alapján a 120 ezres nyugdíjminimum rájuk nem feltétlenül jelent automatikus védelmet.
Ennek oka, hogy a KATA esetében a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló ellátási alap jelenleg 108 000 forint, ami jóval alacsonyabb a 2026-os 322 800 forintos minimálbérnél. Emiatt a szolgálati időt a nyugdíj összegének kiszámításakor arányosítani kell.
Ez azt jelenti, hogy például egy hosszú ideig kizárólag KATA-sként dolgozó vállalkozónál hiába van meg a nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges 20 év szolgálati idő, az összeg kiszámításánál nem feltétlenül lesz meg a 20 évnyi, teljes értékű szolgálati idő.
A Bankmonitor számítása szerint egy tisztán KATA-s életpályán ez akár azt is eredményezheti, hogy a kiszámított nyugdíj nem éri el a tervezett 120 ezer forintos minimumot, és a jelenlegi szabályok alapján nincs automatikus kiegészítés erre a szintre.
Persze a szabályozás még változhat, mire a 120 ezres nyugdíjminimum ténylegesen hatályba lép. Éppen ezért a KATA-sokra vonatkozó végleges helyzetet majd a konkrét jogszabály alapján lehet megítélni.

A 120 ezer forintos nyugdíjminimum tehát fontos változás, de nem érdemes csak a bejelentés címét nézni.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen más ellátások kapcsolódnak a nyugdíjminimumhoz, melyek alapja már a szociális vetítési alap, és hogyan érinti a változás azokat, akiknek a nyugdíja a saját járulékalapjuk miatt speciális módon kerül kiszámításra.

A KATA-s vállalkozók számára pedig ez egy újabb emlékeztető arra, hogy az alacsonyabb köztehernek lehet hosszú távú ára is. Az állami nyugdíj összege jelentősen eltérhet attól, amit egy magasabb járulékalap mellett lehetne elérni, így a KATA-soknál a nyugdíj-előtakarékosság kiemelt fontosságú.

A nyugdíjminimum emelésének bejelentése: https://kormany.hu/hirek/januartol-120-ezer-forintra-emeli-a-kormany-az-oregsegi-nyugdij-minimumat

A bankmonitor elemzése az intézkedés KATA-s vállalkozókra gyakorolt hatásáról: https://bankmonitor.hu/mediatar/cikk/jon-a-120-ezres-minimalnyugdij-a-katasokra-viszont-a-mai-szabalyok-szerint-nem-lesz-erenyes/

A kép IA generált.

27/08/2026

CSÖKKENŐ ÁLLAMPAPÍR HOZAMOK, CSÖKKENŐ JEGYBANKI ALAPKAMAT, MÉGIS STAGNÁLÓ HITELKAMATOK.

A Magyar Nemzeti Bank döntése alapján augusztus 26-tól 25 bázisponttal, 5,50%-ra csökkent a jegybanki alapkamat.
A kamatfolyosó két széle szintén 25 bázisponttal mérséklődött: az egynapos jegybanki betét kamata 4,75%-ra, míg az egynapos fedezett hitel kamata 6,75%-ra csökkent.

Ennek a döntésnek a hosszú távú hatása a betétek mellett a hitelkamatok csökkenése lehet, de ez a kimenetel nem automatikus.
Az alapkamat egyfajta irányadó kamatszint, de a lakossági hitelek és betétek kamata ennél jóval összet***ebb módon alakul. Vannak olyan konstrukciók, amelyeknél közvetlenebb a kapcsolat. Egyes bankoknál például az alapkamathoz kötött folyószámlahitelek kamata az alapkamat változásával együtt módosulhat. Hasonlóan vannak olyan betéti konstrukciók is, amelyek kamatozása az alapkamat alakulásához kötött.

A hosszabb futamidejű, fix kamatozású hiteleknél azonban más a helyzet. Az új lakásh*telek és személyi kölcsönök kamatát nem közvetlenül az alapkamat határozza meg. A bankok finanszírozási költségeiben fontos szerepet játszanak a hosszabb futamidejű bankközi hozamok is. Ezért egy alapkamat csökkentés önmagában még nem jelenti azt, hogy az új lakásh*telek kamata azonnal ugyanilyen mértékben csökken.
Ugyanakkor a hosszabb futamidejű hozamokban már korábban is jelentős mérséklődés volt látható. A 10 éves BIRS például a március-áprilisi 6-7% körüli szintről 5% (08.27-én 5,06%) körüli értékre csökkent. Ez teret adhat a bankoknak az új hitelek kamatának mérséklésére, különösen akkor, ha a bankok közötti verseny is erősödik.
Ennek már vannak konkrét jelei is, hiszen az elmúlt hónapban, ha nagyon mérsékelten is, de egyes bankok csökkentették lakásh*teleik kamatát. Az óvatosság érthető. Nemrég jelentették be, hogy Magyarországon a 2026-os évben a hiány az eredetileg tervezett 3,7 százalékról a GDP 7,5-8,3 százalékára emelkedett, illetve Magyarország GDP-arányos államadóssága 2026 első negyedévének végén 77,9%-ra emelkedett (a 2025 végi 74,6%-ról), ami négy és fél éves csúcsot jelentett. A Hormuzi-szoroson való hajózás nagyon instabil, ami negatívan hathat az inflációra és még van egy sor olyan esemény, ami miatt az óvatosság indokolt.

A már meglévő hiteleknél azt kell megnézni, hogy mikor jár le a kamatfixálási időszak. Ha például valaki öt évvel ezelőtt 10 évre rögzített kamatozású hitelt vett fel, akkor a mostani kamatcsökkentés miatt nem fog automatikusan változni a törlesztőrészlete. A kamat csak a szerződésben meghatározott kamatfordulókor módosulhat, az akkor érvényes feltételek szerint. Igaz, ha jelentősen csökkennek a kamatok, akkor a magasabb kamatú hiteleket hitelkiváltással olcsóbbá lehet majd tenni, amivel jelentős havi törlesztőrészlet csökkentést lehetne elérni.

A betéteknél és megtakarításoknál valamivel gyorsabb lehet a változás. A már lekötött, fix kamatozású betét kamata a futamidő alatt nem csökkenhet. Egy változó kamatozású, például alapkamathoz kötött betétnél azonban már a korábban elhelyezett pénz kamata is mérséklődhet, ha ezt a szerződés lehetővé teszi.
Az új betéti ajánlatoknál pedig a kamatcsökkentés hatása még gyorsabban megjelenhet. Különösen azért fontos ez, mert a magasabb betéti kamatok ma sok esetben csak rövidebb időre érhetők el. Egy újabb jegybanki kamatcsökkentés így a később lekötött megtakarításoknál már alacsonyabb kamatszinteket eredményezhet.

A támogatott hiteleknél megint más a helyzet. Az Otthon Start és a CSOK Plusz kamata legfeljebb évi 3%, így ezek kamatát nem a piaci kamatok aktuális mozgása határozza meg nem úgy, mint a piaci hitelekét. Itt is van olyan elem, ami árnyalja a képet. Ha valamiért utólag egy család elveszti jogosultságát a támogatott hitelre, akkor nem mindegy, hogy az állam mekkora kamattámogatást nyújtott az adósoknak, mivel sok esetben ezt a támogatást büntető kamattal növelten vissza kell fizetni az Államkincstárnak. Ha alacsonyabb kamatú hitelek vannak a fix kamatozású támogatott hitelek mögött, akkor ennek a mértéke is alacsonyabb lesz.

Összességében tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy 5,50% lett-e az alapkamat. Azt érdemes megnézni, hogy a saját hitelének vagy megtakarításának kamatozása mihez kötött, mikor változhat, és hogyan hat rá a megváltozott kamatkörnyezet.
Egy kamatcsökkentési ciklus a hitelfelvevők számára kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket teremthet, miközben a megtakarítóknak érdemes arra is felkészülniük, hogy a korábbi kamatszintek nem feltétlenül lesznek hosszú távon elérhetők.

Ezért egy ilyen időszakban különösen fontos nemcsak azt nézni, hogy mennyit lehet keresni vagy mennyibe kerül egy hitel, hanem azt is, hogy a jelenlegi pénzügyi döntés hogyan illeszkedik a következő évek várható kamatkörnyezetéhez.

Ha szeretné a saját hitele vagy megtakarítása szempontjából is megvizsgálni, hogy mit jelenthet a megváltozott kamatkörnyezet, érdemes pénzügyi tanácsadójának segítségét kérni.

MNB közlemény: https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/kozlemenyek/2026/kozlemeny-a-monetaris-tanacs-2026-augusztus-25-i-uleserol

A fotó IA generált

19/08/2026

EGÉSZSÉGPÉNZTÁR ÉS ISKOLAKEZDÉS: AKÁR 322 800 FORINTNYI KIADÁS IS ELSZÁMOLHATÓ GYERMEKENKÉNT

Az augusztus vége sok család számára nemcsak az iskolakezdést, hanem jelentős kiadásokat is jelenti. Tanszerek, tankönyvek, ruházat, cipő, iskolatáska, és egyre gyakrabban laptop vagy más digitális eszköz is bekerül a bevásárlólistára. Egy gyermek iskolakezdése így könnyen több százezer forintos kiadást jelenthet.

Kevesebben tudják azonban, hogy az egészség- és önsegélyező pénztárakon keresztül bizonyos iskolakezdési költségek is elszámolhatók, ráadásul a pénztári befizetések után 20%-os személyi jövedelemadó-visszatérítés is igénybe vehető, évente legfeljebb 150 000 forintig.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Az egészség- és önsegélyező pénztárak nemcsak egészségügyi kiadások finanszírozására használhatók. Az önsegélyező szolgáltatások között megtalálható a tanévkezdési, vagyis beiskolázási támogatás is.
A pénztár szabályzatától és az adott kiadástól függően többek között elszámolható lehet:
* tankönyv,
* taneszköz és tanszer,
* gyermekruházat,
* sportfelszerelés,
* valamint bizonyos digitális taneszközök, például laptop, számítógép, monitor vagy nyomtató.
A digitális eszközök elszámolhatósága különösen érdekes változás: 2025 júliusától az önsegélyező szolgáltatásoknál már nemcsak a korábban megszokott tankönyvek, taneszközök és ruházat, hanem a tanulást segítő elektronikus eszközök is bekerülhettek az elszámolható körbe. (MNB)

Mekkora összeg számolható el?
2026-ban a beiskolázási támogatás éves összege gyermekenként legfeljebb 322 800 forint lehet. Ez a 2026. január 1-jén érvényes havi minimálbér összege. Fontos azonban, hogy ez felső határ, és nem azt jelenti, hogy minden pénztártag automatikusan ennyit kap: a ténylegesen igényelhető összeg függ a pénztári egyenlegtől és az elszámolható kiadásoktól is.
Van egy további fontos változás is: 2025 júliusától megszűnt az önsegélyező szolgáltatások korábbi 180 napos várakozási ideje. Vagyis a befizetés a pénztári számlán történő jóváírás után már felhasználható az ilyen szolgáltatásokra, természetesen a többi feltétel teljesülése mellett. (MNB)

Önmagában befizetni egy pénztári számlára pénzt, hogy aztán maximum 322 800 forintot vissza lehessen igényelni úgy, hogy a pénztári költséget is levonják nem tűnik jó üzletnek. Ami a pénztár előnye, hogy a pénztárba befizetett összegek után 20%-os SZJA-visszatérítés igényelhető, évente legfeljebb 150 000 forintig. Ez azt jelenti, hogy például 500 000 forint pénztári befizetés után 100 000 forintadó-visszatérítés lehet igényelhető, ha a jogosultsági feltételek fennállnak és van elegendő SZJA-kötelezettség. A visszatérítés nem készpénzben érkezik, hanem a pénztári számlára, amiről ha jövőre is lesznek ugyanilyen kiadások ki is lehet utaltatni a normál folyószámlára. Ezért érdemes különválasztani két dolgot: a pénztárból elszámolható iskolakezdési kiadást és a befizetések után járó adó-visszatérítést. A kettő együtt teszi igazán érdekessé ezt a lehetőséget.

Az igényléshez azonban nem elég egyszerűen megőrizni a blokkot. A pénztárak kérhetik a jogosultságot igazoló dokumentumokat, a megfelelően kiállított számlát és adott esetben a tanulói jogviszony vagy a családi pótlékra való jogosultság igazolását is. A pontos feltételek és az elszámolható termékek köre pénztáranként eltérhet, ezért vásárlás előtt érdemes ellenőrizni az adott pénztár aktuális szabályzatát. (MNB)
Az iskolakezdés minden évben komoly terhet jelenthet a családi költségvetésben. Ha azonban valaki már rendelkezik egészség- és önsegélyező pénztári tagsággal, vagy egyébként is tervezi ilyen pénztár használatát, érdemes megnézni, hogy az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadásai közül mit tud ezen keresztül finanszírozni.
Nem az a kérdés, hogy az iskolakezdésre mindenképpen el kell-e költeni ezt a pénzt, hanem az, hogy ha egyébként is felmerülnek ezek a kiadások, kihasználja-e a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket.

Ha szeretné a saját helyzetére lebontva is megvizsgálni, hogy egy egészség- és önsegélyező pénztár mennyiben lehet előnyös, érdemes pénzügyi tanácsadó segítségét kérni.

További információ az MNB Pénzügyi Navigátor oldalán: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/penztarcabarat-iskolakezdes/beiskolazasi-tamogatas-onsegelyezo-penztarral

IA generált fotó

17/08/2026

INFLÁCIÓ: NEM CSAK A MEGÉLHETÉS, A BEFEKTETÉSEK ÉS A HITELEK MIATT SEM MINDEGY, HOGY 2%, 3% VAGY 6!

Az inflációról szinte minden nap lehet hallani. Megjelenik a hírekben, a jegybank döntéseiben, a gazdasági elemzésekben, és természetesen a boltban az árak emelkedésében is megtapasztalható.
De mit jelent valójában az infláció, és miért ennyire fontos? Erről a témáról kérdezte Banai Ádám (főközgazdász, MNB) Banai Péter Benőt (alelnök, MNB) nemrég egy MNB podcastban, amiben az inflációról és az eurócsatlakozásról is több érdekes információ elhangzott.

Az egyik legfontosabb, hogy az alacsony és kiszámítható infláció nemcsak a jegybanknak, hanem mindenkinek az érdeke.
A beszélgetésben elhangzik, hogy az 1990 óta vizsgált gazdasági, növekedési és inflációs adatok alapján Magyarország akkor tud stabilabban felzárkózni az Európai Unió centrumához, ha az inflációt kordában tudja tartani. A túl magas infláció ugyanis nem kedvez a gazdasági növekedésnek.
Jelenleg az MNB inflációs célja 3%, ±1 százalékpontos toleranciasávval, vagyis a 2–4% közötti infláció számít a cél körüli sávnak.
A legutóbbi, júniusi adat 1,7%-os éves inflációt mutatott, ami kedvezőbb volt a jegybank korábbi várakozásánál.
Ez azt jelenti, hogy az árak átlagos szintje egy év alatt 1,7%-kal emelkedett.
Vagyis az infláció lassulása jó hír, de az árak ettől még nem mentek vissza a korábbi szintre és ez a megtakarítások szempontjából különösen fontos.

Tegyük fel, hogy van 1 millió forint, amely egy év alatt 3%-ot kamatozik, így egy év múlva 1 030 000 forint lesz a befektetési számlán. Elsőre ez jól hangzik, de ha közben az infláció 6%, akkor ez az 1 030 000 forint a mai árakon számolva körülbelül 972 000 forintnyi vásárlóerőt képvisel.
Vagyis hiába lett több a befektető pénze, a vásárlóereje csökkent.
Ez az egyik legfontosabb dolog, amit a megtakarításoknál érdemes megérteni. Nem elég azt nézni, hogy mennyit kamatozik a befektetése, azt is meg kell nézni, hogy az inflációhoz képest mennyit ér majd.

Az infláció azonban nemcsak a megélhetés és a megtakarítások miatt fontos, hiszen ez az eurócsatlakozás szempontjából is jelentős kérdés. Az euró bevezetésének feltételei között az inflációs kritérium is szerepel, ezért a magyar infláció alakulása ebből a szempontból is fontos tényező.
A podcastban is felmerül, hogy az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentése alapján a 2025. június és 2026. május közötti referencia-időszakra 2,7%-os inflációs referenciaérték adódott. Ez az eurócsatlakozás egyik fontos inflációs kritériumához kapcsolódik. A júniusi 1,7%-os magyar adat egyébként az Európai Unió 27 országa között a hetedik legalacsonyabb volt. Ez kedvező fejlemény, de egyetlen havi adatból még nem lehet hosszú távú trendet megállapítani.
Az infláció ugyanis számos külső és belső tényezőtől függ. Az energiaárak, az árfolyamok, a világgazdasági folyamatok vagy akár egy gazdaságpolitikai döntés is jelentősen módosíthatja az inflációs pályát.
Ezért nem az a kérdés, hogy van-e infláció, hanem az, hogy mennyire tudják kordában tartani, és hogyan lehet hozzá pénzügyileg alkalmazkodni.
A megtakarításoknál ezért különösen fontos a reálhozam, vagyis hogy az elért hozam az infláció figyelembevételével ténylegesen növeli vagy csökkenti-e a befektetett pénz vásárlóerejét. A pénz ugyanis nem attól őrzi meg az értékét, hogy több van belőle, hanem attól, hogy közben a vásárlóereje is megmarad.

Akármennyire is furcsa, az inflációnak lehet olyan hatása is, ami egyes adósok számára kedvező. Ha valaki hosszú futamidejű, alacsony kamat mellett rögzített hitelt vett fel, akkor az infláció növekedésével a változatlan nominális tartozás reálértéke csökken.
Ez különösen azoknál lehet jelentős, akik még a korábbi, alacsony kamatkörnyezetben vettek fel fix kamatozású hitelt. Ilyenkor az adós ugyanazt a nominális tőketartozást fizeti vissza, miközben annak vásárlóereje az évek során csökken.

A pénzügyi döntéseknél ezért érdemes az infláció kellemetlen, illetve bizonyos helyzetekben kedvező hatásaival is számolni. Egy megtakarítás, befektetés vagy hitel értékelésénél nemcsak a nominális összegeket, hanem a reálértéket is érdemes figyelembe venni. Ha pedig szeretné a saját helyzetére lebontva is megvizsgálni ezeket a hatásokat, érdemes pénzügyi tanácsadó segítségét kérni.

Ha pedig szeretné egyszerűen megérteni, hogy pontosan mit jelent az infláció, az MNB Pénzügyi Navigátor rövid, közérthető videója is segít: https://www.youtube.com/watch?v=gZU90GRFKSI
Az MNB podcast itt elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=GxayXr9gekM

A kép IA generált.

14/08/2026

PÉNZÜGYI CSALÁSOK: NEM MINDIG A BANKOT TÖRIK FEL, SOKSZOR ÖNT GYŐZIK MEG
A pénzügyi csalásokról szinte minden héten hallani egy újabb történetet. Egy telefonhívás, egy SMS, egy e-mail vagy egy hamis banki oldal és néhány perc alatt akár milliók tűnhetnek el.
Erről a témáról kérdezte Banai Ádám (főközgazdász, MNB) Banai Péter Benőt (alelnök, MNB) nemrég egy MNB podcastban, amiben több érdekes információ is elhangzott.

Az egyik legfontosabb, hogy a pénzügyi visszaélések problémája együtt nő az elektronikus pénzforgalom terjedésével.
2025-ben a pénzforgalmi tranzakciók 46%-a már elektronikusan teljesült, míg ez az arány tíz évvel korábban 15% volt. A bankkártyás fizetés, az azonnali átutalás és az új digitális fizetési megoldások sokkal kényelmesebbé tették a mindennapi pénzügyeket, ugyanakkor új lehetőségeket adtak a csalóknak is.

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a csalók sokszor nem a banki rendszert próbálják feltörni, hanem az áldozatokat próbálják rávenni arra, hogy ők maguk adják át nekik a pénzüket.
A podcastban elhangzik, hogy az átutalásos visszaélések 60%-ának pszichológiai háttere van. A csalók például banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más megbízható személynek adják ki magukat és sürgetik, megijesztik, majd ráveszik arra az áldozatukat, hogy megadjanak egy biztonsági kódot vagy maguk indítsanak el egy átutalást.
Ezért nem elég, hogy a bankok folyamatosan fejlesztik a biztonsági rendszereiket.

A jegybank az úgynevezett „öt csapás” programmal, a központi visszaélésszűréstől kezdve a banki intézkedéseken és ellenőrzésen át a jogszabályi változásokig és a lakosság tájékoztatásáig próbálja visszaszorítani a visszaéléseket. Az intézkedéseknek már látható eredménye is van.
A podcastban elhangzó adatok szerint 2025-ben a lakosságot és a vállalkozásokat érintő csalások során még mindig több mint 26 milliárd forint volt érintett, ugyanakkor az 1 millió forint feletti lakossági csalások száma 41%-kal csökkent 2024-hez képest.

De mi történik, ha már megtörtént a baj?
Itt is fontos tudni, hogy nem minden esetben automatikus, hogy a bank téríti meg a kárt. A felelősség megítélése attól is függ, hogyan történt a visszaélés, ki hagyta jóvá a tranzakciót, illetve teljesültek-e az előírt biztonsági követelmények. A podcastban elhangzik, hogy bizonyos esetekben, például jogosulatlan tranzakciónál, a banknak lehet megtérítési kötelezettsége.

Ezért ha azt gyanítják, hogy csalás áldozatai lettek, nem szabad várni.
Az MNB azt javasolja, hogy:
- azonnal jelezzék a banknak a csalás gyanúját;
- ellenőrizzék a számlaforgalmat és a tranzakciókat;
- szükség esetén módosítsák a banki belépési adatokat;
- bankkártyás visszaélés esetén mérlegeljék a kártya felfüggesztését vagy letiltását;
- és tegyenek feljelentést a rendőrségen.

Ennél talán még fontosabb, hogy felismerjék a csalás jeleit, mielőtt megtörténik a baj.
Ha egy telefonhívás vagy üzenet sürget, megijeszt, azonnali utalásra vagy biztonsági kód megadására szólít fel, álljanak meg egy pillanatra.
Bontsák a hívást, és keressék meg a bankot a hivatalos elérhetőségén.
Ne kattintsanak gyanús linkekre, és ne adjanak meg banki azonosítókat, jelszavakat vagy biztonsági kódokat telefonon, SMS-ben vagy e-mailben. Az MNB külön útmutatóban mutatja be a leggyakoribb csalástípusokat a hamis banki hívásoktól és SMS-ektől a hamis weboldalakon, QR-kódokon és online piactereken keresztül elkövetett csalásokig.

A csalók módszerei folyamatosan változnak. Ezért érdemes időnként frissíteni a saját „csalásfelismerő rendszerüket” is.
Az MNB fogyasztóvédelmi oldalán részletesen bemutatják a különböző csalástípusokat és azt is, hogyan védekezhetnek ellenük: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/digitalis-biztonsag/az-adathalasz-csalasok-legjellemzobb-tipusai
MNB podcast: https://www.youtube.com/watch?v=GxayXr9gekM

A kép IA generált.

13/08/2026

Mi történne, ha Magyarország bevezetné az eurót?
Újra több megkeresés is érkezik a pénzügyi tanácsadókhoz, hogy mi történik majd, ha Magyarországon bevezetik az eurót.
Érthető, hiszen az euró bevezetése nemcsak arról szólna, hogy a forint helyett euróval kell fizetni.
Erről a témáról kérdezte Banai Ádám (főközgazdász, MNB) Banai Péter Benőt (alelnök, MNB) pár nappal ezelőtt egy MNB podcastban, amiben több érdekes információ is elhangzott.

Hatással lenne az árfolyamkockázatra, a kamatkörnyezetre és a finanszírozási költségekre is, vagyis közvetve a megtakarításokra és a hitelekre is.

Az egyik legfontosabb előny, hogy megszűnne a forint és az euró közötti árfolyamkockázat az euróövezeten belüli ügyleteknél. Ez különösen azoknak lehet fontos, akiknek euróban van bevételük, euróban költenek vagy euróban tartják a megtakarításuk egy részét. Emellett bizonyos tranzakciós költségek is megszűnhetnének. A videóban elhangzó becslés szerint ezek a költségek jelenleg a GDP mintegy 0,15%-át tehetik ki.

A hitelek és a finanszírozás oldalán is lehetne változás. A videó szerint az euróövezeti országokban jellemzően alacsonyabbak a finanszírozási költségek, ami kedvezőbb finanszírozási környezetet jelenthet. Az eurózónás alacsonyabb kamatkörnyezet a hiteleknél kedvező, ugyanakkor egy gyorsabban növekvő/felzárkózó gazdaságban az alacsony eurókamatok akár túlfűthetik az ingatlanpiacot vagy az eszközárakat (ahogy az több dél-európai vagy balti országnál is látszólag megjelent a csatlakozás után).

A kamatok kérdése azonban ennél összet***ebb.
Az euró bevezetésével Magyarország elveszítené az önálló monetáris politikát. A kamatpolitikát az Európai Központi Bank határozná meg, amelynek nem Magyarország, hanem az egész eurózóna gazdasági helyzetét kell figyelembe vennie. Ez azt is jelentheti, hogy egy, Magyarország számára kedvező kamatpolitikai döntés nem feltétlenül lenne azonos az eurózóna egészének szempontjából optimális döntéssel. A másik oldala az éremnek, hogy az euró bevezetése egyben a Bankunióhoz és az egységes európai felügyelethez való csatlakozást is jelenti, ami tovább erősíti a bankrendszer és a lakossági betétek biztonságát.

A megtakarítások szempontjából az euró bevezetése önmagában nem jelentené azt, hogy automatikusan jobb vagy rosszabb megtakarítási lehetőségek jelennének meg. A megtakarításokra elsősorban a megváltozó kamatkörnyezet és az árfolyamkockázat megszűnése hathatna. Azoknak a megtakarítóknak és befektetőknek, akiknek jelenleg is euróban van a bevételük nem kell megvárniuk, amíg Magyarország hivatalosan bevezeti az eurót. Nemzetközi eszközökkel, euró alapú befektetési alapokkal, állampapírokkal vagy devizás megtakarításokkal már ma is megvalósítható az árfolyamkockázat-mentesítés. Igaz, ha Magyarországon mégsem vezetik be az eurót és itthon akarják majd elkölteni a befektetett összegeket, mindenképpen szembesülniük kell az árfolyamkockázattal.

De van a másik oldal is.
Az euró önmagában nem tesz egy országot gazdagabbá.
A videóban is elhangzik, hogy az euró lehet egy eszköz a gazdasági felzárkózásban, de önmagában nem garantál magasabb béreket vagy magasabb életszínvonalat.
Ezért az euró kérdését nemcsak politikai vagy gazdaságpolitikai oldalról érdemes nézni.
Ha már látszódik a cél elérése, pénzügyi szempontból azt érdemes megvizsgálni, hogy mit jelentene az euró bevezetése a megtakarításokra, hitelekre és a mindennapi pénzügyekre. Olyan sok céldátum volt már, hogy a tanácsadásnál ennek a lehetőségnek a fókuszba állítása egyre jobban elveszt***e jelentőségét.
Ha ez mégis érdekes jelezze pénzügyi tanácsadójának, hogy a pénzügyi koncepció kialakításánál ezt a szempontot is figyelembe tudja venni.

MNB podctast: https://www.youtube.com/watch?v=GxayXr9gekM

04/08/2026

CSÖKKENŐ KAMATOK, VÁLTOZÓ LEHETŐSÉGEK – IDEJE ÁTTEKINTENI A MEGTAKARÍTÁSAIT!

Fontos, a pénzügyeket érintő változások történtek az elmúlt hetekben, mint például csökkent a jegybanki alapkamat, mérséklődtek az állampapírok kamatai, miközben az infláció is tovább lassult.

A legfontosabb változások:
- Az MNB 25 bázisponttal, 5,75%-ra csökkent***e az alapkamatot, és a kedvező inflációs folyamatok mellett további kamatcsökkentések lehetősége sem zárható ki.
- Az új Fix Magyar Állampapír és a Magyar Állampapír Plusz kamata 0,5 százalékponttal alacsonyabb lett, ráadásul a Fix MÁP futamideje 5 évről 3 évre rövidült, ami új szempontokat hozhat a befektetési döntésekben.
- Az infláció jelenleg mérsékelt, és az inflációs kilátások tovább javultak. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az alapkamat és a piaci kamatok a következő időszakban is csökkenő pályán maradjanak.

Az alacsonyabb infláció lehetőséget teremthet arra, hogy az MNB tovább mérsékelje az alapkamatot, ami idővel az állampapír-kamatokra is hatással lehet, leginkább az infláció követő Prémium Állampapírra.
A hitelpiacon is kedvező változások várhatók, hiszen a finanszírozási költségek csökkentek, ugyanakkor a bankok továbbra is óvatosak, ezért a hitelkamatok jelentősebb mérséklődésére még várni kell.

A korábban jól működő megoldások már nem biztos, hogy ma is a legjobb választást jelentik. Érdemes időről időre felülvizsgálni a teljes pénzügyi stratégiát.
Ha szeretné átnézni, hogy a változó kamatkörnyezet hogyan érinti az Ön megtakarításait vagy pénzügyi céljait, keresse fel pénzügyi tanácsadóját!

Forrás MNB: https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/kozlemenyek/2026/kozlemeny-a-monetaris-tanacs-2026-julius-21-i-uleserol
MÁP Plusz:https://www.allampapir.hu/dokumentumok/44c6d001-992e-4944-b064-9f4da2787003.pdf
Fix MÁP:https://www.allampapir.hu/dokumentumok/0521987b-0d52-4383-b785-a12e71e8f5ac.pdf

A kép IA generált.

29/06/2026

VÁLTOZNAK A SZÉCHENYI KÁRTYA HITELEK: MEGSZŰNIK A FIX 3%-OS KAMAT!

Fontos változást jelentett be a KAVOSZ a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) számára. Szigorodnak a legnépszerűbb államilag támogatott hitelprogramok feltételei: megszűnik az évi fix 3 százalékos kamatszint.
A döntés értelmében a 2026. július 15-től kötött Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+, valamint a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ szerződések esetében a kamatozás már a 3 havi BUBOR értékéhez lesz kötve (változó kamatozás). Összehasonlításképp: a 3 havi BUBOR aktuális értéke jelenleg 5,89 százalék, ami báziskamatként jelentős költségnövekedést jelent a korábbi fix 3%-hoz képest.
A határidők rendkívül szorosak, a folyamatban lévő vagy tervezett igényléseket azonnal felül kell vizsgálni!

A KAVOSZ hivatalos közleménye alapján a bankoknak és a vállalkozásoknak az alábbi menetrend szerint kell eljárniuk:
- Új igények és keretemelések: A június 19-től benyújtott új kérelmek (Likviditási Hitel, új folyószámlahitelek, keretemelések) elbírálása és július 15-i szerződéskötése már kizárólag az új, magasabb, változó kamattal történhet meg.
- Mentőöv a korábbi kérelmeknek: A június 18-áig befogadott hitelkérelmek esetében a finanszírozó bankoknak legkésőbb 2026. július 14-ig van lehetőségük a régi, kedvező, fix 3%-os kondíciók mellett megkötni a szerződést.
- Meglévő hitelek meghosszabbítása: A június 18-áig befogadott, szabályszerű lejáratkori meghosszabbítások július 14-ig még megköthetők a fix feltételekkel.
A június 19-től befogadott lejáratkori meghosszabbítások csak akkor kaphatják meg a fix 3%-os kamatot július 14-ig, ha a meghosszabbítani kívánt hitelszerződés eredeti lejárata nem későbbi 2026. július 14-énél.

A már fennálló, futó Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és Turisztikai Kártya MAX+ ügyletek futamidő alatti felülvizsgálatát a kamatmódosítás nem érinti, ezek a szerződések változatlanul futnak tovább.

Az államilag támogatott vállalkozói hitelek piacán ez a lépés komoly drágulást hoz. Ha egy cég likviditási gondokkal küzd, forgóeszköz-finanszírozásra van szüksége, vagy a meglévő Széchenyi-hitelének fordulónapja közeledik, a pénzügyi tervezést azonnal át kell alakítani az új, BUBOR-hoz kötött változó kamatkörnyezethez.

Keresse meg pénzügyi tanácsadóját, hogy segítse átvilágítani cége hitelképességét, valamint megtalálni a legoptimálisabb, legköltséghatékonyabb üzleti finanszírozási stratégiát a megváltozott feltételek mellett is!

Hivatalos forrás: https://www.kavosz.hu/hirdetmenyek/tovabbra-is-kedvezmenyes-forrasok-a-hazai-kkv-knak/

A fotó IA generált.

Cím

Váci út 19. 2. Emelet
Budapest
1134

Telefonszám

+36303211848

Weboldal

http://www.qfsolution.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni QFS új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.