09/06/2026
💼 Újra napirendre került a KATA szélesítése.
Sokan már előre fellélegeztek 😮💨 — de mi ezzel még várnánk ⏳.
🏛️ Az MKIK néhány napja egy 22 oldalas vitaanyagot nyújtott be a Pénzügyminisztériumnak. 5 lehetséges szabályozási irányt vázoltak fel, és az anyag nem kerüli meg, miért omlott össze az eredeti rendszer.
🚨 Hat konkrét kockázatot azonosít:
A munkabér KATA-vá alakítása 💸
Az osztalék-kivétel katás költségszámlán 📊
A fel nem használt katás keretek „értékesítése" 🤝
A fiktív vagy túlárazott számlaadás 📄❌
A verseny torzulása ⚖️
A TB-rendszer hosszú távú károsodása 🏥 (ez utóbbit sokan nem is szokták ide számítani).
A 2022-es szigorítás erre reagált. Csak épp túllőtt a célon 🎯💥, és sok valódi kis egyszemélyes vállalkozót is kiszorított a rendszerből.
📋 A vitaanyagban 5 forgatókönyv szerepel. Ezek közül három különösen fontos:
1️⃣ Az első szerint maradna a jelenlegi rendszer — havi 50 ezer Ft, 18 milliós keret, B2C fókusz —, de az éves keret 10, 15 vagy 20%-áig cégek felé is ki lehetne számlázni.
2️⃣ A második az eredeti 2013-as KATA visszahozatala, a forint kb. 80%-os értékvesztésével korrigálva: havi 100 ezer Ft, 12 milliós keret, teljes B2B–B2C szabadsággal.
3️⃣ A harmadik egy differenciált, többtételes modell, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Music Hungary közösen dolgozott ki még 2022 előtt 🎶. Lényege, hogy nem kezeli egyformán azt, aki sokféle ügyféllel dolgozik 👥, és azt, aki egyetlen megrendelőnek számlázza a bevételei nagy részét — ez utóbbira magasabb adóteher vagy automatikus NAV-kockázati jelzés vonatkozna 🚨. A bújtatott munkaviszony kezelésének legcélzottabb eszköze a javaslatcsomagon belül 🔍.
4️⃣ A negyedik javaslat a legtagoltabb. Az MKOE szerint a KATÁs fizessen 15% pluszadót minden B2B számlára. Az MKIK ezzel szemben azt javasolja, hogy ezt a terhet — 17,75%-ban, kerekítve 18%-ban — ne a KATÁs, hanem a megrendelő vállalkozás viselje. Az anyag maga is kimondja: még ez a 18% is legalább 7,5%-os adóelőnyt hagy a TAO-s osztalékághoz képest — a valódi adósemlegességhez nagyjából 20% kellene.
👀 Ez az a mondat, amit szerintem mindenki elolvashat még egyszer.
Mert ha a javasolt rendszerben a megrendelő viseli a pluszadót, nem a KATÁs vállalkozó, hanem a megbízó KKV kerül döntési helyzetbe 🤔. Ez nem csak adókérdés — az alvállalkozói struktúra logikájára is hatással van.
5️⃣ Az ötödik az úgynevezett Szociális KATA — maximum 6 milliós éves kerettel 🛡️. Az első 3 millió Ft bevételre marad a havi 50 ezres fix, felette — egészen 6 millióig — 15% pluszadó terheli az összes számlát, B2B-t és B2C-t egyaránt. Azoknak szólna, akik élethelyzetükből adódóan nem tudnak főállásban dolgozni 🧑🦽👩👦, de valamilyen minimális TB-fedezetre szükségük van.
🧮 Amit ennyi év könyvelés és adóstratégia után látunk: a kiskapu mindig ott keletkezik, ahol a jövedelemáramlás nincs végig modellezve. Az MKIK anyaga ezt komolyan veszi — de ez egyelőre vitaanyag, nem törvény. Az egyeztetés most kezdődik 📈.
💬 Te melyik oldaláról nézel erre? KATÁs vállalkozóként várod a változást, vagy KKV-t vezetsz és a megrendelői adóteher az, ami a döntéseidet befolyásolni fogja? Kíváncsi vagyok a kommentekre! 👇
🔗 A teljes MKIK vitaanyagot linkeltük kommentben.
Fordít adat gyűjtemény-ba egy tapasztalat-val Typeform. Hozzon létre szép online formák, felmérések, vetélkedők, és még sok minden más. Megpróbál ez részére szabad.
