MA könyvelés és adótanácsadás

09/09/2026

Egyéni vállalkozók KATA adózása

Sokakat foglalkoztat a gondolat, hogy lesz-e újra KATA. Úgy pontos a kérdés, hogy ismét megnyitja-e a jogalkotó annak a lehetőségét, hogy a KATA hatálya alá tartozó vállalkozók cégek, egyéb szervezetek részére számlázzanak.

Az ősz folyamán erről biztosan döntés születik, addig is érdemes lehet néhány lehetséges megoldást vázolni arra az esetre, ha visszavezetik ezt a lehetőséget. A jogalkotói cél kettős: visszavezetni ezt az egyszerű adminisztrációs teherrel járó adózási formát, de elejét venni az ügyeskedésnek.

1. Marad a tételes adó, de a cégeknek számlázott összegből extra adót kell fizetni
Könnyedén lehet, hogy a havi tételes adón felül lesz egy – tegyük fel – 20 százalékos adó a cégeknek, egyéb szervezeteknek kiszámlázott összegekre. Az már csak technikai kérdés, hogy mindezt kifizetőként a számla befogadója fizeti meg, vagy a katás egyéni vállalkozó. Egy ilyen adókulcsért már nem feltétlenül éri meg számlát gyártania a vállalkozónak.

2. Marad a tételes adó, de maximalizálják a céges bevételt.
Az is elképzelhető forgatókönyv, hogy például a bevétel 25 százalékában, vagy akár évi 4 000 000 Ft-ban maximalizálják a céges forrásból származó bevételt. Az összeghatár átlépése után pedig különadó fizetendő.

3. Tételes adó de sávosan

Megoldás lehet a sávos adózás bevezetése is. Évi 6 millióig havi 50 ezer Forint, 12 millióig 125 ezer forint, felette pedig 200 ezer. Természetesen az összeget ki kell számolni pontosan, ezek csak szemléltető példák.
Bármelyik is lesz, ha a jogalkotó fejével gondolkodunk, érdemes lehet egy magasabb és inflációkövető tételes adót megállapítani annak érdekében, hogy a fizetendő közterhek így az ellátások fedezete és jogalapja is megfelelően emelkedjen az évek során. A visszaélések elkerülése érdekében pedig az ugyanazon partnernek rendszeresen kiállított számlák mögöttes tartalmát kiemelten ellenőrizni.

23/08/2026

2026. augusztus 12-től hatályos az EU PPWR rendelete, megkérdeztük a Copilot-ot, mit érdemes tudni róla.

Az EU PPWR rendelet (Regulation (EU) 2025/40) az Európai Unió új, 2026-tól alkalmazandó csomagolási és csomagolási hulladék rendelete. Célja a felesleges csomagolás visszaszorítása, a többszöri használat és az újrahasznosítás növelése, valamint a körforgásos gazdaság erősítése.
Főbb célok:
 Minden csomagolás legyen újrahasznosítható 2030-ra, gazdaságilag is megvalósítható módon.
 Csökkenteni a csomagolási hulladék mennyiségét, különösen a felesleges és túlcsomagolt termékekét.
 Növelni az újrahasznosított műanyag arányát a csomagolásokban.
 Harmonizálni az EU-tagállamok szabályait, hogy ne legyenek kereskedelmi akadályok.
Mit szabályoz?
A rendelet minden csomagolásra és csomagolási hulladékra vonatkozik, anyagtól és felhasználási területtől függetlenül (ipari, kereskedelmi, háztartási)
Kiket érint:
1. Csomagolást előállító és átalakító cégek
• Csomagolóanyag gyártók
• Csomagolást konvertáló üzemek
2. Márkatulajdonosok és termékgyártók
• Saját márkás termékeket gyártók
• Olyan cégek, amelyek a csomagolást megtöltik (filler)
3. Importőrök és exportőrök
• EU ba csomagolt terméket behozó vállalkozások
• EU ba exportáló nem EU s cégek (pl. brit, magyar exportőrök)
4. Kereskedők és nagykereskedők
• Kiskereskedelmi láncok
• Nagykereskedők

Énnél mélyebben is beleástuk magunkat az új szabályokba, szóval kérdés esetén keressetek bátran!

15/08/2026

A kötelező nyugtaadat‑szolgáltatás 2026. szeptember 1-jén indul, és minden vállalkozásnak adatot kell küldenie a kiállított kézi vagy számítógépes nyugtákról.
Az adatokat három napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell továbbítani a NAV felé.
A legegyszerűbb megoldás a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazása, amely automatikusan elküldi az adatokat, így külön adatszolgáltatásra nincs szükség.
Aki kézi vagy számítógépes nyugtát szeretne használni, a KOBAK webes felületén rögzítheti az adatokat, míg a nagyobb vállalkozások gépi interfészen keresztül teljesíthetik a kötelezettséget.
2026. szeptember és december között türelmi időszak lesz bírság nélkül, a szankcionálás pedig 2027. január 1-jétől kezdődik.

Forrás és további információ:

A portál az MS Edge 85, Firefox 70, Google Chrome 77, Safari 12 és Opera 62 böngészőkkel és azok újabb verzióival működik tökéletesen.

30/03/2026

Öröklési illeték kérdései

Gyakori eset, hogy egy örökhagyó, például szülő elhunytakor ingatlanját külföldön élő, dolgozó gyermekei öröklik. Ennek fordítottja is megtörténik sajnos, mikor a külföldön, például Németországban dolgozó örökhagyó külföldön található vagyona száll a Magyarországon lévő örökösökre.
Kérdésként merül fel, hogy ilyen esetekben mely ország illetéktörvényét kell alkalmazni?
Magyar oldalról vizsgálva a helyzetet, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében „az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell”.
Tehát egy magyarországi ingatlan vagy egy hazánkban található, birtokba vehető ingóság esetén egyértelműen megállapítható, hogy belföldi hagyatékról van szó, hiszen egy ingatlan esetében annak fekvési helye egyértelműen meghatározható, valamint az is, hogy egy birtokba vehető dolog hol van az öröklési illetékkötelezettség keletkezésének pillanatában.
Azonban – ahogy a bevezetőben is említettük – manapság gyakori eset, hogy egy magyar állampolgár elhunytakor például egy osztrák bankban lévő megtakarítását örökli egy Németországban élő hozzátartozó. Vagy egy spanyolországi ingatlant örököl egy spanyol állampolgártól egy Magyarországon élő gyermek. Esetleg egy UK céggel semben fennálló tagi kölcsön követelés örököl.
Látható, hogy nagyon sok eset előfordulhat, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor melyik állam szabályait kell alkalmazni. Kérdés esetén keressenek bátran!

16/03/2026

Mai határidők

Mai nap van utolájra lehetőség arra, hogy kérjük a NAV által elkészített szja bevallás tervezet postázását. Akinek van Ügyfélkapu+ vagy a DÁP-regisztrációja, online már elérheti tervezetét az eSZJA-oldalon. Akinek nincs, az adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon kérheti tervezetének postázását. A legegyszerűbb SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon, SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn formában.

Az elkészült tervezeteket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tértivevényesen, április 30-áig küldi el postán az igénylőknek. A postázás helyett azonban érdemes az online utat választani. Amint megtörténik az Ügyfélkapu+-ra vagy a DÁP-ra a regisztráció, azonnal elérhetővé válik a NAV szja-bevallás kiajánlási szolgáltatása.

(forrás: www.nav.gov.hu)

Illetve a helyi adók tekintetében is fizetési határidő van ma, különös tekintettel a helyi iparűzési adó előlegre, ezt sem érdemes elfelejteni.

04/03/2026

Tartós megbízási jogviszony

Idén január 1-jétől a tartós megbízási jogviszonnyal bővült a Tb törvényben meghatározott biztosítási jogviszonyok köre. Érdemes lehet áttekinteni, miben hoz újdonságot ez a változás.

Fontos tisztázni, hogy mit is ért a jogszabály tartós megbízási jogviszony alatt. A tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

Azaz csak akkor beszélhetünk ilyen jogviszonyról, ha a foglalkoztató így szeretné bejelenteni azt. Önmagában attól, hogy egy megbízás hosszabb időszakon át tart, még nem lesz automatikusan tartós megbízási jogviszony.

A "hagyományos" biztosítási jogviszonyok esetében a tb-kötelezettséget utólag kell elbírálni, és a feltételek teljesülése esetén bejelenteni az adóhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – ezzel szemben - a fenti biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, hanem a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét, hasonlóan a munkaviszonyhoz.

Van azonban rossz oldala is ennek a folyamatosságnak, ugyanis a munkaviszonyhoz hasonlóan a minimum járulékfizetési kötelezettség szabályait a tartós megbízási jogviszonyban álló személyre is alkalmazni kell: a minimálbér 30 százaléka után kell tb hozzájárulást és szochót fizetni.

A tartós megbízási jogviszony akkor sem vehető figyelembe 36 órás munkaviszonyként az egyéni vagy társas vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettségét illetően, ha egyébként a megállapított közterhek elérik a minimálbér után fizetendő közterhek összegét.

EKHO választás esetén csak a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelem vonatkozásában lehetséges, hiszen a minimálbérig mindenképpen fennáll a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség.

22/02/2026

Kisvállalati adó – kedvező változások
Számos kedvező változás lépett hatályba az előző év végén a kisvállalati adó (KIVA) alanyai számára, illetve azoknak, akik csak tervezik az áttérést.

Kedvezőbbek lettek a KIVA belépési feltételei. Az állományi létszám belépési maximuma 50 főről 100 főre, a bevételi és a mérlegfőösszeg belépési értékhatára pedig egységesen 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra nőtt.

Régi igazságtalanságot orvosolt a módosítás az átalakulások kapcsán.
Amennyiben a kisvállalatiadó-alanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül a NAV-hoz megtett bejelentéssel, ha megfelel az adóalanyiság választására vonatkozó szabályoknak, akkor ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ilyenkor az egyesülés, szétválás önálló üzleti évet keletkeztet, ebből következően a kisvállalati adó alapjának általános megállapításának kötelezettsége is fennáll, azonban a módosítás szerint az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Mentesítették továbbá az elektronikus pénzeszközöket az adóalap növelési kötelezettség alól, valamint a szochóval összhangban eltörölték a 112,5 százalékos adóalap-kiegészítési kötelezettséget a biztosítottnak minősülő társas vállalkozók kapcsán.

Call now to connect with business.

15/02/2026

Szolgálati járadékban részesülő osztalékot kap
Kérdésként merült fel, hogy ha egy szolgálati járadékban részesülő személy osztalékot kap, azt bele kell-e számolni az éves keretösszegbe?
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése alapján szüneteltetni kell a járandóságot, ha a kedvezményezett biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.
Az osztalék kapcsán nem keletkezik biztosítással járó jogviszony, nem alapja az osztalék a társadalombiztosítási járuléknak sem, így tehát ezen a jogcímen bármekkora jövedelem szerezhető, nem vész el a szolgálati járadék.

08/02/2026

Gyakori esetek 2026-ban, amikor a saját jogon nyugdíjas is szochót fizet

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (szochó törvény) 5. § (1a) bekezdése alapján adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély

„a) részére a tárgyévben ugyanazon kifizető által juttatott az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget lenne köteles levonni;

b) által megszerzett az anyák kedvezménye alapját képező olyan jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, amely jövedelmek nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.”

Érdemes tisztázni, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak, a fogalom meghatározásakor a szochó törvény a Tb törvény fogalmára hivatkozik, a cikkünk végén részletesen olvashatják.
Így kívánja elkerülni a jogalkotó, hogy 0 százalékos közteherrel vegyenek ki pénzt a gazdasági társaságokból az édesanyák munkaviszonya kapcsán. A kapcsolt vállalkozásoktól érkező kifizetéseket össze kell számítani, így ezt a kiskaput is bezárták.

Osztalékot kap gazdasági társaságból

A szochó törvény a saját jogon nyugdíjas személy bizonyos jövedelmeit mentesíti az adófizetési kötelezettség alól. Az összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alapot képező – a törvény 1. § (1)–(3) bekezdéseinek hatálya alá tartozó – jövedelmek esetében a nyugdíjasnak minősülő személlyel kapcsán nem keletkezik szochofizetési kötelezettség. Azonban az osztalék utáni adófizetési kötelezettséget a szochó törvény 1. § (5) bekezdése határozza meg, amelyre nem vonatkozik a mentesség, így a saját jogon nyugdíjas személyi is adót fizet legfeljebb a felső határig, amely a havi minimálbér huszonnégyszerese.

Saját jogú nyugdíjas „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi L###I. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
17.2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.”

01/02/2026

Áfa alanyok által magánszemélyeknek nyújtott egyes speciális szolgáltatások áfa kezelése

Az áfa tv alapján a következő, nem adóalany (tehát jellemzően magánszemélyek) részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:

a) telekommunikációs szolgáltatások;
b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

Melyek ezek a szolgáltatások? Az Áfa törvény egy példálózó jellengű felsorolást ad:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.
Önmagában a kapcsolatfelvétel és ajánlatadás, az ajánlat elfogadása még természetesen nem keletkeztet áfa fizetési kötelezettséget.
Amely magyar áfa alanynak áfa fizetési kötelezettsége keletkezik egy másik tagállamban, az egyablakos rendszeren keresztül teljesítheti.
Bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén mentesülni lehet ezen kötelezettségek alól.

Ha a szolgáltatás nyújtója:

a) kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, ennek hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,
b) a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki az előző ponttól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, vagy ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy a terméket az előző pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,
c) az adott naptári évben, valamint – feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített – az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
Ezen kedvezmény alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó először meghaladja 10000 Eurós. értékhatárt. Magyarország esetén ezt az értékhatárt 313,96 Ft-os árfolyammal kell számolni.

Kérdése van? Keressen bennünket az elérhetőségeinken!