05/10/2026
🟠 Kriptoeszköz a bizalmi vagyonkezelésben – mi történik adózási szempontból?
2026 augusztus 31-től fontos változás lépett hatályba a kriptoeszközök és a bizalmi vagyonkezelés kapcsolatában.
A szabályozás egyértelművé teszi: ha egy magánszemély kriptoeszközt bizalmi vagyonkezelésbe ad, az adójogi értelemben kriptoügyletnek minősül.
Ez azért lényeges, mert a tranzakciót a magánszemély oldalán a Szja tv. 67/C. § szerinti kriptoügyletek között kell kezelni.
Gyakorlatilag ugyanabba az adózási logikába kerül, mint amikor a magánszemély a kriptoeszközét fiat pénzre váltja.
A folyamat leegyszerűsítve:
➡️ a magánszemély kriptoeszközt ad a BVK-ba
👉 ez 67/C. § szerinti kriptoügylet lesz
➡️ a tranzakcióhoz bevétel kapcsolódik
👉 az ügyleti eredményt a 2026. évi kriptoügyletek között kell meghatározni
➡️ az esetlegesen rendelkezésre álló, korábbi években bevallott kriptoveszteségek pedig az új, időkorlát nélküli adókiegyenlítési szabályok alapján is szerepet kaphatnak.
De van egy fontos sajátosság.
A BVK-ba adott kriptoeszköz esetében a bevétel meghatározásánál nem egyszerűen azt kell nézni, hogy „mennyi a BTC aktuális piaci ára”. A törvény speciális szabályt állapít meg: a bevétel az az érték, amelyen a kriptoeszközt a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány a számviteli nyilvántartásában felveszi.
Ez azt eredményezi, hogy a BVK-ba történő átadás egyfajta adójogi választóvonalat jelent a magánszemély oldalán:
🔹 az addig felhalmozott értéknövekedés a 67/C. § rendszerében kerül lezárásra és – az adókiegyenlítés lehetőségeit figyelembe véve – adózás alá eshet;
🔹 az ezt követő értéknövekedés viszont már nem a magánszemély 67/C. § szerinti kriptoügyleti eredményében jelenik meg, hanem a kezelt vagyon adójogi rendszerében kezelendő.
Fontos: ez nem azt jelenti, hogy a BVK-ban a kripto „adómentessé válik”. Azt jelenti, hogy a kripto további értéknövekedése kikerül a magánszemély 67/C. § szerinti adóztatási rendszeréből, és a kezelt vagyon adózási rendszerében folytatja az életét.
📌 Vagyis a 2026. augusztus 31-től hatályos szabályozás alapján a kriptoeszköz BVK-ba helyezése nem pusztán vagyonkezelési kérdés: adózási szempontból is önálló jelentősége van.
A részletszabályok miatt egy ilyen struktúra kialakításánál különösen fontos a kriptoeszköz korábbi megszerzésének, a korábbi bevallott veszteségeknek, a BVK nyilvántartási értékének és a 67/C. § szerinti ügyleti eredménynek az összehangolt vizsgálata.
