06/02/2020
MAGYAR ÁLLAMPAPÍR PLUSZ (MÁP+/SZUPER ÁLLAMPAPÍR)
Az utóbbi időszak fő témája a MÁP+, azaz a magyar állam újonnan kibocsátott állampapírja melynek feltételei -a többi állampapírhoz képest- kedvezőbbek.
FŐBB SZEMPONTOK
Nézzük azokat a fő szempontokat ami miatt kifejezetten népszerű befektetési forma még a mai napig is.
Jegyzés útján, egyhetes időszakokban lehet megvásárolni az állampapírt, csak természetes személyeknek.
Már az első félévben évi 3,5% hozamot kapunk a befektetésünkre, mely 0,5%-kal nő, így éri el az 5. évben az évi 6%-os hozamot. Fontos látni, hogy ez nem azt jelenti, mint ahogy sokan értelmezték, hogy 6%-os fix hozamot kapunk a befektetésünk egészére.
Az 5 éves tartamra vetítve ugyanis az EHM (egységesített értékpapír hozam mutató) 4,95% (az N2024/01 sorozat esetén 4,94%).
Ez azt jelenti, hogy ha a teljes 5 éves tartamra vetítve a befektetésünk 27,35%-os hozamot ér el összesen.
Fontos tudni, hogy a MÁP+ kamatadómentes befektetési forma.
Ez nagyon fontos tulajdonsága, viszont látni kell, hogy az adómentességet egy bármilyen TBSZ esetén is megkapjuk.
Ha hozzá szeretnénk férni a befektetésünkhöz, úgy a kamatfizetést követő 5 munkanapos időben van lehetőségünk rá, névértéken. Ezen kívül a Forgalmazók meghatározott feltételek mellett engedélyezik a visszavásárlást, napi vételi árfolyamon. Ez azt jelenti, hogy ha nem akkor szeretnénk pénzt kivonni amikor a kamatfizetési időszak van, úgy a pénz kivételének „díja” van, ugyanis nem névértéken, hanem egy annál alacsonyabb értéken kerül visszavásárlásra az értékpapír.
MILYEN KÖLTSÉGEKKEL JÁR?
Az állampapírok a bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem a lakosság is számos különféle díjtétellel találkozhat: a számlavezetési díj, tranzakciós díj, az állományon alapuló díj stb is felmerülnek költségként. Ezek közül a legnagyobb tételt az állampapír-állományon alapuló állományi díj jelenti amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között mozog és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.
AKKOR EZ KOCKÁZATMENTES BEFEKTETÉS?
Azt tudjuk, hogy az állampapírok kockázati besorolása alacsony. Mivel a fizetendő kamatot fixálták, így minden körülmények között az államnak meg kell fizetnie a vállalt kamatokat.
Valóban ennyire egyszerű lenne? Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nincs kockázata?
A válaszhoz egy kicsit messzebbről kell megnéznünk a pénzügyi összefüggéseket.
Jelenleg a maginfláció Magyarországon 3,8% (MNB-2019 december). Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy átlagban a befektetésem évi 1,15% nettó hozamot termel (EHM-maginfláció).
Viszont mi történik akkor ha az MNB a jegybanki alapkamatot csökkenti vagy növeli?
(Mi a feladata az alapkamatnak? A jegybanki alapkamat az MNB által a gazdasági helyzet alapján megállapított irányadó szám -kamat-, mely a kereskedelmi bankoknál lévő betétek és hitelek kamatát erősen befolyásolja. Konkrétan a jegybanki alapkamat az a kamat amelyet a Jegybank (MNB) fizet meg a kereskedelmi bankoknak, az MNB-nél elhelyezett betéteik után.)
Amennyiben a Monetáris Tanács úgy dönt, hogy csökkenteni kell az alapkamatot, úgy:
- a bankok kedvezőbb kamattal tudnak a lakosságnak hitelt nyújtani
- a bankok is olcsóbban tudnak hitelhez jutni
- több pénz lesz a gazdaságban
- gazdasági növekedés indul meg
- növekszik az infláció
- csökkennek a megtakarítások
- nő a kötvények reálértéke
- a forint gyengülni kezd
- csökkenhet a törlesztőrészlet (amennyiben az alapkamat mértéke volt mérvadó).
Ezzel szemben, ha alapkamat növelés történik:
- a bankok drágább kamattal tudnak a lakosságnak hitelt nyújtani
- a bankok is drágábban tudnak hitelhez jutni
- kevesebb pénz lesz a gazdaságban
- lassulni kezd a gazdaság
- az infláció csökken
- csökken a kötvények reálértéke
- a forint erősödni kezd
- emelkedik a törlesztőrészlet ( amennyiben az alapkamat mértéke volt mérvadó)
Mit jelent ez a mi esetünkben?
Abban az esetben, ha alapkamat-emelés történik, úgy a magyar állampapírok értéke csökkenni kezd. Így a garantált hozamok és a befizetett tőke veszíthet a vásárlóértékéből illetve az elinflálódás miatt reálértéke csökken elhelyezett pénzünknek.
A környezetet is vizsgáljuk meg! Jelenleg a magyar állam „BBB” besorolású, tehát mindenki eldöntheti, hogy ezalapján a kockázattűrésébe belefér-e a nagyfokú állami kiszolgáltatottság.
(Jelenleg Magyarországon is elérhetőek olyan független pénzintézetek, melyek besorolása jobb, mint a magyar állam besorolása.)
Egyik befektetés sem kockázatmentes. Fontos megismerni viszont, hogy pontosan milyen befektetés milyen kockázatot jelent. Befektetési döntést mindig csak körültekintően szabad meghozni. Mérlegelni kell, hogy a várható kockázat a saját esetünkben vállalható-e.