Laszlovari-Thoma Private & Family Office

Laszlovari-Thoma Private & Family Office Finanzierung - Immobilien - Investment

HU: Ágazatok közötti csalásmegelőzési információmegosztás: az ACAMS globális együttműködési megoldásokat mutatott be:A c...
31/05/2026

HU: Ágazatok közötti csalásmegelőzési információmegosztás: az ACAMS globális együttműködési megoldásokat mutatott be:

A csalások ma már nem egyetlen iparág problémáját jelentik, hanem több szektort érintő, gyorsan alkalmazkodó pénzügyi bűnözési formává váltak. A korrupciós és pénzmosási ügyekhez hasonlóan ezekben az esetekben is kulcskérdés, hogy a releváns információk időben eljussanak azokhoz a szereplőkhöz, akik képesek a gyanús mintázatok felismerésére, a pénzmozgások nyomon követésére és a további károk megelőzésére.

Az ACAMS legújabb tanulmánya, a Cross-Sector Fraud Information Sharing – Pathways to Action azt vizsgálja, hogyan segítheti az ágazatok közötti információmegosztás a csalások korábbi felismerését, megelőzését, megszakítását és az okozott károk mérséklését. Bár a jelentés elsősorban a csalások elleni fellépésre fókuszál, megállapításai szélesebb pénzügyi bűnmegelőzési kontextusban is relevánsak. A korrupció, a pénzmosás és a csalás gyakran ugyanazokat az infrastruktúrákat használja: fedőszámlákat, digitális azonosítókat, kriptoeszközöket, vállalati struktúrákat és határokon átnyúló pénzmozgásokat. Ezért az ágazatok közötti adat- és információmegosztás nemcsak a csalások felismerését, hanem a korrupcióhoz kapcsolódó pénzügyi nyomok feltárását és a vagyonvisszaszerzési folyamatok támogatását is elősegítheti.

A jelentést az ACAMS Nemzetközi Csalásellenes és Technológiai Munkacsoportja elé terjesztették, és egy olyan kulcsfontosságú működési problémára hívja fel a figyelmet, amellyel a szervezetek világszerte szembesülnek: miközben a csalási rendszerek több iparágon és joghatóságon átívelően működnek, a kapcsolódó információk gyakran továbbra is elkülönülten, különböző szervezetek és rendszerek között maradnak.

A tanulmány szerint több sikeres információmegosztási kezdeményezés már jelenleg is működik különböző régiókban és szektorokban. A bemutatott példák között szerepel:

- Hongkong FINEST platformja,
- a szingapúri Anti-Scam Centre,
- a pénzügyi szektorban működő FS-ISAC és Early Warning Services,
- a Global Signal Exchange és a Tech Coalition kezdeményezései,
- valamint az Egyesült Királyság Joint Money Laundering Intelligence Taskforce (JMLIT) modellje.

A jelentés ugyanakkor több olyan visszatérő akadályt is azonosít, amelyek továbbra is korlátozzák a szélesebb körű együttműködést:

- jogi és szabályozási bizonytalanságok,
- felelősségi kockázatok,
- technológiai inkompatibilitás,
- egységes adatstruktúrák hiánya,
- reputációs kockázatok,
- valamint az önkéntes részvételt ösztönző mechanizmusok korlátozott volta.

Az ACAMS külön hangsúlyozza a valós idejű információmegosztás növekvő jelentőségét. A csalások mögött álló infrastruktúra rendkívül gyorsan változik: a bűnelkövetők rendszeresen cserélik a felhasznált domaineket, telefonszámokat, digitális identitásokat és pénzügyi számlákat. Emiatt a késedelmes jelentési és adatmegosztási folyamatok jelentősen csökkenthetik a megosztott információk gyakorlati hasznosíthatóságát.

A tanulmány több olyan adattípust is kiemel, amelyek különösen értékesek lehetnek az ágazatok közötti együttműködés során:

- bankszámla- és kriptotárca-azonosítók,
- csalásokhoz kapcsolódó telefonszámok,
- csalási tipológiák és módszerek,
- gyanús domainek és IP-címek,
- összehangoltan működő fiókhálózatok,
- valamint viselkedési és tranzakciós mintázatok.

A jövőbeli együttműködések támogatása érdekében az ACAMS bejelentette egy Fraud Data Toolkit kidolgozását, valamint olyan szimulációs és gyakorlati programok szervezését, amelyek az interoperabilitás, az irányítási modellek és a különböző szektorok közötti operatív koordináció fejlesztését célozzák.
A jelentés végkövetkeztetése szerint érdemi előrelépés jelentős jogszabályi reformok nélkül is elérhető. Ennek kulcsa az alacsony adminisztratív terhet jelentő információmegosztási mechanizmusok kialakítása, az egyértelműbb irányítási keretrendszerek megteremtése, valamint a célzott operatív együttműködések ösztönzése.

ENG: Cross-Sector Fraud Information Sharing: ACAMS Highlights Global Pathways to Action

Fraud is no longer a challenge confined to a single industry. It has evolved into a rapidly adapting form of financial crime affecting multiple sectors simultaneously. Similar to corruption and money laundering cases, a critical factor is ensuring that relevant information reaches the right stakeholders in time to identify suspicious patterns, trace financial flows, and prevent further losses.

In its latest white paper, Cross-Sector Fraud Information Sharing – Pathways to Action, ACAMS examines how information sharing across sectors can support the earlier detection, prevention, disruption, and mitigation of fraud. While the report primarily focuses on fraud prevention, its findings are also relevant in a broader financial crime context. Corruption, money laundering, and fraud frequently rely on the same infrastructure, including bank accounts, digital identities, crypto-assets, corporate structures, and cross-border financial transactions. As a result, cross-sector information sharing can contribute not only to fraud detection but also to identifying financial trails linked to corruption and supporting asset recovery efforts.

The report was presented to the ACAMS International Anti-Fraud and Technology Task Force and highlights a key operational challenge facing organizations worldwide: while fraud schemes increasingly operate across industries and jurisdictions, relevant intelligence often remains fragmented between institutions and sectors.

According to the paper, several successful information-sharing initiatives are already operating across different regions and industries, including:

- Hong Kong’s FINEST platform
- Singapore’s Anti-Scam Centre
- FS-ISAC and Early Warning Services within the financial sector
- Global Signal Exchange and Tech Coalition initiatives
- The United Kingdom’s Joint Money Laundering Intelligence Taskforce (JMLIT)

The report also identifies several recurring barriers that continue to limit broader cooperation:

- Legal and regulatory uncertainty
- Liability concerns
- Technical incompatibilities
- Lack of standardized data formats
- Reputational risks
- Limited incentives for voluntary participation

ACAMS further emphasizes the growing importance of real-time information sharing. Fraud infrastructures evolve rapidly, with criminals frequently changing domains, telephone numbers, digital identities, and financial accounts. Delays in reporting and information exchange can significantly reduce the operational value of shared intelligence.

The paper highlights several categories of information that are particularly valuable for cross-sector collaboration:

- Bank account and cryptocurrency wallet identifiers
- Scam-related telephone numbers
- Fraud typologies and methodologies
- Suspicious domains and IP addresses
- Coordinated account networks
- Behavioral and transactional patterns

To support future cooperation, ACAMS announced plans to develop a Fraud Data Toolkit and conduct tabletop exercises designed to strengthen interoperability, governance frameworks, and operational coordination across sectors.

The report concludes that meaningful progress can be achieved even without major legislative reform. Key success factors include low-friction information-sharing mechanisms, clearer governance structures, and targeted operational partnerships.

DE: Sektorübergreifender Informationsaustausch zur Betrugsbekämpfung: ACAMS zeigt globale Handlungsansätze auf

Betrug stellt längst kein isoliertes Problem einzelner Branchen mehr dar. Vielmehr handelt es sich um eine dynamische Form der Finanzkriminalität, die zahlreiche Wirtschaftszweige gleichzeitig betrifft. Ähnlich wie bei Korruptions- und Geldwäschefällen ist es entscheidend, dass relevante Informationen rechtzeitig an jene Akteure gelangen, die verdächtige Muster erkennen, Finanzströme nachvollziehen und weitere Schäden verhindern können.

In seinem aktuellen White Paper Cross-Sector Fraud Information Sharing – Pathways to Action untersucht ACAMS, wie ein sektorübergreifender Informationsaustausch die frühzeitige Erkennung, Prävention und Unterbrechung von Betrugsaktivitäten unterstützen kann. Obwohl sich der Bericht primär auf Betrugsbekämpfung konzentriert, sind seine Erkenntnisse auch für die Bekämpfung anderer Formen der Finanzkriminalität von Bedeutung. Korruption, Geldwäsche und Betrug nutzen häufig dieselben Infrastrukturen, darunter Bankkonten, digitale Identitäten, Krypto-Assets, Unternehmensstrukturen und grenzüberschreitende Finanztransaktionen. Ein effektiver Informationsaustausch kann daher nicht nur die Betrugserkennung verbessern, sondern auch zur Aufdeckung korruptionsbezogener Finanzströme sowie zur Unterstützung von Vermögensrückgewinnungsmaßnahmen beitragen.

Der Bericht wurde der ACAMS International Anti-Fraud and Technology Task Force vorgestellt und verweist auf eine zentrale operative Herausforderung: Während Betrugssysteme zunehmend branchen- und grenzüberschreitend agieren, verbleiben relevante Informationen oftmals in voneinander getrennten Organisationen und Systemen.

Laut der Studie existieren bereits mehrere erfolgreiche Modelle für den Informationsaustausch, darunter:

- Die FINEST-Plattform in Hongkong
- Das Anti-Scam Centre in Singapur
- FS-ISAC und Early Warning Services im Finanzsektor
- Die Initiativen Global Signal Exchange und Tech Coalition
- Die britische Joint Money Laundering Intelligence Taskforce (JMLIT)

Gleichzeitig identifiziert der Bericht mehrere Hindernisse, die eine breitere Zusammenarbeit weiterhin erschweren:

- Rechtliche und regulatorische Unsicherheiten
- Haftungsrisiken
- Technische Inkompatibilitäten
- Fehlende standardisierte Datenformate
- Reputationsrisiken
- Geringe Anreize für eine freiwillige Beteiligung

ACAMS hebt zudem die wachsende Bedeutung eines Informationsaustauschs in Echtzeit hervor. Die von Betrügern genutzte Infrastruktur verändert sich kontinuierlich. Domains, Telefonnummern, digitale Identitäten und Finanzkonten werden häufig ausgetauscht, wodurch verspätete Meldungen und verzögerte Informationsweitergaben erheblich an Nutzen verlieren können.

Als besonders wertvolle Datenkategorien für einen sektorübergreifenden Austausch nennt die Studie:

- Bankkonten- und Krypto-Wallet-Identifikatoren
- Mit Betrugsfällen verbundene Telefonnummern
- Betrugstypologien und Vorgehensweisen
- Verdächtige Domains und IP-Adressen
- Koordinierte Kontennetzwerke
- Verhaltens- und Transaktionsmuster

Zur Förderung zukünftiger Kooperationen plant ACAMS die Entwicklung eines Fraud Data Toolkit sowie die Durchführung von Tabletop-Übungen, um Interoperabilität, Governance-Strukturen und die operative Zusammenarbeit zwischen verschiedenen Sektoren weiter zu stärken.

Der Bericht kommt zu dem Schluss, dass substanzielle Fortschritte auch ohne umfassende gesetzliche Reformen möglich sind. Entscheidend sind dabei niedrigschwellige Mechanismen zum Informationsaustausch, klare Governance-Strukturen sowie gezielte operative Partnerschaften.

HU: Szaúd-Arábia jelentős módosításokat vezetett be a pénzmosás elleni törvényében (AML), tovább erősítve a Királyság ko...
19/05/2026

HU: Szaúd-Arábia jelentős módosításokat vezetett be a pénzmosás elleni törvényében (AML), tovább erősítve a Királyság kockázatalapú pénzmosás elleni rendszerét.

A legfontosabb fejlemények közé tartozik:

- pontosításra került a pénzmosás miatt elítélt nem szaúdi állampolgárok jogi helyzete, beleértve a kitoloncolást és a korlátozott visszatérési jogokat;
- bevezetésre kerültek olyan elkobzási jogosultságok, amelyek a jogszerűen igazolható jövedelem melletti aránytalan vagyonelemeket célozzák, amennyiben azok bűncselekményhez kapcsolódnak, kivéve, ha a jogszerű forrás bizonyítható;
- megerősítették a Pénzmosás Elleni Állandó Bizottság intézményi szerepét a nemzeti AML-kockázati politikák kidolgozásában és koordinálásában, beleértve a magas kockázatú országok értékelését;
- tovább erősítették a szaúdi pénzmosás elleni jelentési rendszert a SAFIU és a TAQASIY elektronikus platform révén a gyanús tranzakciók jelentése területén.

Pénzügyi intézmények, kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák (DNFBP-k), vagyonstrukturálási szakemberek és határon átnyúló tanácsadók számára a módosítások ismét rámutatnak a következők növekvő jelentőségére:

- a pénzeszközök forrásának ellenőrzése,
- a vagyon eredetének vizsgálata,
- a tényleges tulajdonosi átláthatóság,
- az üzleti indokoltság és a valós piaci érték dokumentálása,
- valamint a magas kockázatú joghatóságok és komplex struktúrák fokozott vizsgálata.

A fejlemények egyúttal jól mutatják a nemzetközi trendet is a szigorúbb pénzmosás elleni fellépés, a tényleges tulajdonosi ellenőrzések és a kockázatalapú felügyelet irányába a nagy értékű tranzakciók, ingatlanügyletek, felvásárlások és finanszírozási struktúrák területén. Szaúd-Arábia egyre kevésbé racionális választás a vagyonkimentés kapcsán.

Forrás: CMS

DE: Saudi-Arabien hat bedeutende Änderungen seines Geldwäschegesetzes eingeführt und damit den risikobasierten Rahmen zur Bekämpfung von Geldwäsche weiter gestärkt.

Zu den wichtigsten Entwicklungen gehören:

- Klarstellung der Rechtslage für nicht-saudische Personen, die wegen Geldwäsche verurteilt wurden, einschließlich Abschiebung und eingeschränkter Wiedereinreiserechte;
- Einführung von Einziehungsbefugnissen für Vermögenswerte, die in keinem Verhältnis zum rechtmäßigen Einkommen stehen, sofern ein Zusammenhang mit kriminellen Handlungen besteht und keine rechtmäßige Herkunft nachgewiesen werden kann;
- Stärkung der institutionellen Rolle des Permanent Committee for Combating Money Laundering bei der Entwicklung und Koordinierung nationaler AML-Risikopolitiken, einschließlich der Bewertung von Hochrisikoländern;
- weiterer Ausbau des saudischen AML-Reporting-Frameworks durch SAFIU und die elektronische TAQASIY-Plattform für Verdachtsmeldungen.

Für Finanzinstitute, DNFBPs, Wealth-Structuring-Experten und grenzüberschreitende Berater unterstreichen die Änderungen die zunehmende Bedeutung von:

- Source of Funds Verification;
- Source of Wealth Analysis;
- Beneficial Ownership Transparency;
- Dokumentation von Commercial Rationale und Fair Value;
- sowie verstärkter Prüfung von Hochrisiko-Jurisdiktionen und komplexen Strukturen.

Die Entwicklungen zeigen zugleich den internationalen Trend hin zu strengerer AML-Durchsetzung, verstärkter Beneficial-Ownership-Prüfung und risikobasierter Aufsicht bei hochvolumigen Transaktionen, Immobiliengeschäften, Akquisitionen und Finanzierungsstrukturen.

Quelle: CMS

ENG: Saudi Arabia has introduced significant amendments to its Anti-Money Laundering Law, further strengthening the Kingdom’s risk-based AML framework.

Some of the key developments include:

- Clarification of the legal position of non-Saudi individuals convicted of money laundering offences, including deportation and restricted re-entry rights;
- Introduction of confiscation powers targeting assets disproportionate to lawful income where linked to criminal conduct, unless a lawful source can be proven;
- Enhanced institutional role of the Permanent Committee for Combating Money Laundering in developing and coordinating national AML risk policies, including high-risk country assessments;
- Continued strengthening of the Saudi AML reporting framework through SAFIU and the TAQASIY electronic platform for suspicious transaction reporting.

For financial institutions, DNFBPs, wealth structuring professionals and cross-border advisers, the amendments underline the increasing importance of:

- source of funds verification;
- source of wealth analysis;
- beneficial ownership transparency;
- documentation of commercial rationale and fair value;
- enhanced scrutiny of high-risk jurisdictions and complex structures.

The developments also demonstrate the broader international trend towards stronger AML enforcement, beneficial ownership scrutiny and risk-based supervision in high-value transactions, real estate, acquisitions and financing structures.

Source: CM

HU: VÉGRE! Itt az EU új korrupcióellenes irányelve:Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az új uniós korrupcióellenes iránye...
30/04/2026

HU: VÉGRE! Itt az EU új korrupcióellenes irányelve:

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az új uniós korrupcióellenes irányelvet, amely fontos lépés a korrupció elleni fellépés egységesítése felé. A cél nem csupán az, hogy a tagállamok szigorúbban büntessék a korrupciót, hanem az is, hogy hasonló módon határozzák meg, vizsgálják és szankcionálják az ilyen cselekményeket.
Az új irányelv két korábbi uniós jogi aktust vált fel: a magánszektorban elkövetett korrupcióról szóló 2003-as szabályozást, valamint az uniós és tagállami tisztviselőket érintő korrupcióról szóló 1997-es egyezményt. A legfontosabb változás az egységesebb fogalmi keret: az új szabályok alapján a tagállamoknak hasonló módon kell kezelniük a korrupció kulcsfontosságú formáit, ideértve a köz- és magánszektorbeli vesztegetést, a jogellenes vagyonkezelést, a befolyással üzérkedést, az igazságszolgáltatás akadályozását, a korrupcióból származó gazdagodást, az ilyen előnyök elrejtését, valamint a hivatali funkció jogellenes gyakorlásának egyes súlyos eseteit.

A másik fontos elem a szankciók összehangolása. Az irányelv közös minimumszinteket ír elő a büntetésekre, hogy a tagállamokban ne legyenek túlságosan alacsonyak a maximális büntetési tételek. Természetes személyek esetében a korrupciós bűncselekmények típustól függően háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel is járhatnak. A vállalatok szempontjából különösen lényeges, hogy a pénzbírságok akár a teljes világpiaci árbevétel 3–5%-áig, illetve 24–40 millió euróig terjedhetnek, az adott bűncselekménytől függően.

Az irányelv ugyanakkor nemcsak büntetőjogi eszközökről szól. A tagállamoknak szakosított korrupciómegelőzési szerveket kell működtetniük, erősíteniük kell a társadalmi tudatosságot, és olyan integritási kultúrát kell támogatniuk, amelyben a korrupció nem pusztán büntetőjogi probléma, hanem intézményi, gazdasági és bizalmi kockázat is.
Ez különösen fontos a compliance, AML, vállalati irányítás és közbeszerzési kockázatok szempontjából. A korrupció ugyanis gyakran nem önálló jelenségként jelenik meg, hanem pénzmosással, fiktív szerződésekkel, offshore struktúrákkal, közvetítői díjakkal, befolyásszerzéssel vagy indokolatlan vagyongyarapodással együtt. A szabályozás illeszkedik az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményéhez, az UNCAC-hoz is, amely a korrupció elleni nemzetközi fellépés egyik legfontosabb jogi kerete.

A következő lépés a tagállami átültetés lesz. Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételt követő 20. napon lép hatályba. A tagállamoknak főszabály szerint 24 hónapjuk lesz az átültetésre, míg a kockázatértékelésekre és nemzeti stratégiákra vonatkozó rendelkezések esetében 36 hónapos határidő irányadó.

Forrás: Council of the European Union

DE: Die neue EU-Antikorruptionsrichtlinie: einheitlichere Regeln, strengere Sanktionen und stärkerer Fokus auf Prävention

Der Rat der Europäischen Union hat die neue EU-Antikorruptionsrichtlinie endgültig angenommen. Damit wird ein wichtiger Schritt zur Harmonisierung der Korruptionsbekämpfung innerhalb der EU gesetzt. Ziel ist nicht nur, Korruption strenger zu sanktionieren, sondern auch sicherzustellen, dass zentrale Korruptionsdelikte in den Mitgliedstaaten vergleichbar definiert, verfolgt und geahndet werden.

Die neue Richtlinie ersetzt zwei bisherige EU-Rechtsakte: den Rahmenbeschluss aus dem Jahr 2003 zur Bekämpfung der Bestechung im privaten Sektor sowie das Übereinkommen von 1997 über Korruption unter Beteiligung von EU-Beamten und Beamten der Mitgliedstaaten. Ein zentraler Punkt ist die Harmonisierung der Straftatbestände. Dazu zählen unter anderem Bestechung im öffentlichen und privaten Sektor, Veruntreuung, unerlaubte Einflussnahme, Behinderung der Justiz, Bereicherung aus Korruptionsdelikten, Verschleierung solcher Vorteile sowie bestimmte schwere Formen des rechtswidrigen Handelns in öffentlicher Funktion.

Ein weiterer wesentlicher Aspekt betrifft die Angleichung der Sanktionen. Die Mitgliedstaaten müssen gemeinsame Mindeststandards vorsehen, damit die Höchststrafen für Korruptionsdelikte nicht zu niedrig angesetzt werden. Natürlichen Personen können je nach Delikt Freiheitsstrafen von drei bis fünf Jahren drohen. Für Unternehmen sind Geldbußen von 3 bis 5 Prozent des weltweiten Gesamtumsatzes oder von 24 bis 40 Millionen Euro vorgesehen, abhängig von der Art des Verstoßes.

Die Richtlinie ist jedoch nicht nur strafrechtlich relevant. Die Mitgliedstaaten müssen spezialisierte Stellen zur Korruptionsprävention einrichten und Maßnahmen zur Sensibilisierung der Öffentlichkeit fördern. Damit wird Korruption nicht nur als strafrechtliches Problem, sondern zunehmend als institutionelles, wirtschaftliches und vertrauensbezogenes Risiko verstanden.

Für Compliance, AML, Corporate Governance und öffentliche Vergabeverfahren ist dies besonders relevant. Korruption tritt häufig nicht isoliert auf, sondern in Verbindung mit Geldwäsche, Scheingeschäften, Offshore-Strukturen, Vermittlungsprovisionen, unzulässiger Einflussnahme oder unerklärlichem Vermögenszuwachs. Die Richtlinie steht zudem im Einklang mit dem Übereinkommen der Vereinten Nationen gegen Korruption, der UNCAC, einem der wichtigsten internationalen Rechtsinstrumente in diesem Bereich.

Der nächste Schritt ist die Umsetzung in nationales Recht. Die Richtlinie tritt 20 Tage nach ihrer Veröffentlichung im Amtsblatt der Europäischen Union in Kraft. Die Mitgliedstaaten haben grundsätzlich 24 Monate Zeit für die Umsetzung; für Bestimmungen zu Risikoanalysen und nationalen Strategien gilt eine Frist von 36 Monaten.

Die zentrale Botschaft ist klar: Die EU behandelt Korruption zunehmend als systemisches Finanz-, Integritäts- und Vertrauensrisiko. Formale Compliance allein wird künftig nicht ausreichen. Erforderlich sind stärkere interne Kontrollen, risikobasierte Due Diligence, dokumentierte Entscheidungsprozesse und eine tatsächlich gelebte Integritätskultur.

Quelle: Council of the European Union

ENG: The new EU Anti-Corruption Directive: more harmonised rules, stronger sanctions and greater focus on prevention

The Council of the European Union has given its final approval to the new EU Anti-Corruption Directive. This marks an important step towards a more harmonised approach to fighting corruption across the EU. The objective is not only to sanction corruption more effectively, but also to ensure that key corruption offences are defined, investigated and punished in a more consistent way across Member States.

The new directive replaces two existing EU instruments: the 2003 framework decision on corruption in the private sector and the 1997 EU Convention on corruption involving EU officials and officials of Member States. One of the key changes is the harmonisation of offences. These include bribery in the public and private sectors, misappropriation, trading in influence, obstruction of justice, enrichment from corruption offences, concealment of such advantages and certain serious forms of unlawful exercise of public functions.

Another important element is the alignment of penalties. Member States will have to provide for common minimum levels of penalties to ensure that maximum penalties for corruption offences are not set too low. Natural persons may face prison sentences ranging from three to five years, depending on the offence. Companies may face fines ranging from 3 to 5 percent of their total worldwide turnover, or from EUR 24 to 40 million, depending on the offence.

However, the directive is not only about criminal sanctions. Member States will also be required to establish specialised bodies for the prevention of corruption and to promote public awareness. This reflects a broader understanding of corruption not merely as a criminal law issue, but as an institutional, economic and trust-related risk.

This is particularly relevant for compliance, AML, corporate governance and public procurement risk management. Corruption often does not appear in isolation. It may be linked to money laundering, fictitious contracts, offshore structures, intermediary fees, undue influence or unexplained wealth. The directive also aligns the EU framework with the United Nations Convention against Corruption, UNCAC, one of the most important international legal instruments in this field.

The next step will be national transposition. The directive will enter into force 20 days after its publication in the Official Journal of the European Union. Member States will generally have 24 months to transpose it into national law, while provisions on risk assessments and national strategies will have a 36-month deadline.

The main message is clear: the EU increasingly treats corruption as a systemic financial, institutional and trust-related risk. Formal compliance alone will not be sufficient. Stronger internal controls, risk-based due diligence, documented decision-making processes and a genuine culture of integrity will become increasingly important.

Source: Council of the European Union

A vagyonvisszaszerzés folyamatai - 1/5. az illegális vagyon azonosítása:A vagyonvisszaszerzés folyamata ott kezdődik, ah...
28/04/2026

A vagyonvisszaszerzés folyamatai - 1/5. az illegális vagyon azonosítása:

A vagyonvisszaszerzés folyamata ott kezdődik, ahol a rendelkezésre álló pénzügyi, vagyoni és nyilvántartási adatok alapján felmerül egy egyszerű technikai kérdés: a látható vagyon, életmód és költési szint levezethető-e a jogszerűen igazolható forrásokból? Ez a szakasz lényegében egy pénzügyi rekonstrukció, melyet a nemzetközi gyakorlat "Source and Application of Funds Analysis" néven ismer, vagyis a forrás- és felhasználás-elemzés:
Megmagyarázatlan forrás = felhasználások összesen – igazolt jogszerű források összesen.

A „felhasználás” lehet például ingatlanvásárlás önereje, autóvásárlás, KP-befizetés, hiteltörlesztés, befektetés, luxuskiadás, vagy a vizsgált időszak végén fennálló megtakarítás. Az „igazolt forrás” lehet munkabér, osztalék, vállalkozói jövedelem, dokumentált örökség, ajándék, kölcsön, bankhitel, vagy korábbi vagyonértékesítés. Ez első szinten egy egyszerű Excel-táblában is láthatóvá tehető és nem azért, mert a vagyonvisszaszerzés egyszerű lenne, hanem azért, mert az első anomália egyszerű számtani összevetéssel is felismerhető. Ha valakinek egy adott időszakban igazolhatóan 80.000 euró forrása és 250.000 eurónyi záró megtakarítása volt, akkor a különbözet nem véleménykérdés, hanem tényszerű pénzügyi eltérés.
Ez természetesen önmagában még nem bizonyít bűncselekményt, a módszer sem ítélkezik, hanem szűr, számszerűsít és kérdéseket generál. A különbözet egyelőre azt jelzi, hogy további vizsgálat szükséges korábbi készpénz-megtakarítás, családi kölcsön, ajándék, külföldi jövedelem, vagyonértékesítés, vagy más igazolható forrás kapcsán.
A kérdés nemcsak az, hogy mi van az érintett személy nevén, hanem az is, hogy mi felett rendelkezik ténylegesen. A vagyon megjelenhet ingatlanban, céges részesedésben, értékpapírban, luxuscikkben, kriptoeszközben, családtag vagy stróman nevén, külföldi társaságban, vagy más köztes tulajdonosi struktúrában.
A gyakorlati munka rendszerint nem egyetlen nagy bizonyítékkal indul, hanem több kisebb jel összekapcsolásával: bevallott jövedelmet meghaladó ingatlanvásárlás, rendszeres készpénzbefizetés, szokatlan családi vagyonmozgás, frissen alapított cégek indokolatlan forgalma, külföldi társaságok bevonása vagy a hivatalos jövedelemmel össze nem egyeztethető életmód.
A vagyonvisszaszerzés első lépése tehát nem politikai minősítés, hanem pénzügyi módszertan, mely egy nagyon egyszerű, de kellemetlenül éles kérdéssel indul:

- Miből volt erre pénz?

Amennyiben erre nincs koherens, dokumentált és időben is igazolható válasz, akkor kezdődik a vagyonvisszaszerzés valódi szakmai munkája a 2/5-ös lépés.

Miért nincs egységes vagyonvisszaszerzési modell Európában és miért fontos ez?A vagyonvisszaszerzésről gyakran úgy gondo...
24/04/2026

Miért nincs egységes vagyonvisszaszerzési modell Európában és miért fontos ez?

A vagyonvisszaszerzésről gyakran úgy gondolkodunk, mintha egy világosan felépített, lineáris folyamat lenne, mely a valóságban azonban ennél jóval összetettebb. Európában jelenleg nincs egyetlen, egységes modell arra nézve, hogyan kell a bűncselekményből származó vagyont azonosítani, feltérképezni, biztosítani, majd végül elkobozni. Ehelyett több, részben egymást átfedő eljárási logika működik párhuzamosan, melyek mindegyikének megvan a maga célja és intézményi szerepe, azonban önmagában egyik sem képes teljes, végponttól végpontig működő megoldást nyújtani.

Legalább öt különböző megközelítés létezik egymás mellett:
1. AML/FIU-modell – a gyanús tranzakciók felismerésére és jelentésére épül
2. büntetőeljárási modell – az alapbűncselekmény bizonyítására fókuszál
3. vagyonvisszaszerzési / ARO-modell – a vagyonelemek azonosítását és biztosítását helyezi előtérbe
4. pénzügyi nyomozási modell – a pénzügyi kapcsolatok, ellentmondások és rejtett összefüggések feltárására irányul
5. polgári vagyonelkobzási modell – a megmagyarázatlan eredetű vagyon kezelésére szolgál, sok esetben büntetőítélet nélkül is

Ezen modellek saját területükön ugyan hatékonyak, viszont a probléma az, hogy nem egységes rendszerként működnek.

Ennek az alábbi strukturális következményei vannak:
- az adatok széttöredezettek,
- a folyamatok gyakran egymást követik, nem pedig összehangoltan futnak,
- a határokon átnyúló együttműködés lassú és sokszor reaktív,
- a pénzügyi adatok közötti kapcsolatok pedig ritkán jelennek meg valós időben, strukturált formában.

Mindez egy sajátos paradoxont eredményez: az államok sokszor rendelkeznek a szükséges adatokkal, de nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy ezeket gyorsan, hatékonyan és rendszerszinten összekapcsolják és értelmezzék.

A vagyonvisszaszerzés problémái ezért továbbra a következők:
- időigényes,
- erőforrás-intenzív,
- nagymértékben függ a manuális koordinációtól.

Több joghatóságot érintő ügyekben ez különösen problémás. Az együttműködő országok a mai napig elsősorban még mindig iratokat cserélnek. A valódi előrelépést ezzel szemben az jelentené, ha strukturált pénzügyi hálózatokat tudnának egymás között közvetlenül felépíteni.

Jelenleg - folytatva a korábbi ausztriai, illetve részben nemzetközi kutatásomat - egy önként vállalt analízis keretein belül azt vizsgálom, hogyan lehetne ezt a gondolkodást magyar kontextusban alkalmazni, különösen a pénzmosás elleni küzdelem, a vagyonvisszaszerzés és a közszféra adatainak jobb integrációja területén.

Ennek részeként rövid posztsorozatban egyenként is bemutatom majd az öt legfontosabb eljárási modellt, illetve azok erősségeit, korlátait és lehetséges magyarországi relevanciáit.

Adresse

Bürergasse 1
Graz
8010

Öffnungszeiten

Montag 08:00 - 16:00
Dienstag 08:00 - 16:00
Mittwoch 08:00 - 16:00
Donnerstag 08:00 - 16:00
Freitag 08:00 - 14:00

Telefon

+436607701000

Benachrichtigungen

Lassen Sie sich von uns eine E-Mail senden und seien Sie der erste der Neuigkeiten und Aktionen von Laszlovari-Thoma Private & Family Office erfährt. Ihre E-Mail-Adresse wird nicht für andere Zwecke verwendet und Sie können sich jederzeit abmelden.

Teilen