Laszlovari-Thoma Private & Family Office

Anrufen Wegbeschreibung Website

Laszlovari-Thoma Private & Family Office Finanzierung - Immobilien - Investment

Mi történhet, ha Matolcsy Ádám nem jelentkezik önként?Matolcsy Ádám körözése után joggal adódik a kérdés: mi történik, h...
22/10/2026

Mi történhet, ha Matolcsy Ádám nem jelentkezik önként?

Matolcsy Ádám körözése után joggal adódik a kérdés: mi történik, ha nem jön haza, nem jelentkezik a hatóságoknál és a várakozásoknak nem épp ellentmondva külföldön akarja folytatni (szabadon és a kérdéses vagyon általa birtokolt részét megtartva) az életét?
Jelen helyzetben három külön kérdés válik meghatározóvá: hol tartózkodhat jogszerűen, hozzáfér-e a pénzéhez és hogyan haladnak az ellene, illetve a vagyonnal kapcsolatban folyó eljárások?
Ha nem jelentkezik, attól még az eljárás természetesen egy percre sem áll meg. A magyar hatóságok ugyanúgy folytathatják a bizonyítékgyűjtést, a pénzmozgások feltárását és a vagyonkutatást is, mellyel párhuzamosan kezdeményezhetnek külföldi együttműködést a személy felkutatásához, elfogásához, valamint adatok és bizonyítékok megszerzéséhez.

Bár népszerű álláspont, hogy amennyiben valaki nem jelentkezik önként, az már önmagában bizonyítja a bűnösségét, de ez koránt sincs így. A szökés, vagy elrejtőzés körülményei viszont jelentősek lehetnek annak eldöntésekor, indokolt-e a szabadságát korlátozó kényszerintézkedés, amikor már úgymond személyesen is rendelkezésre áll.

Az Emírségekben maradás, illetve egy tartózkodási engedély nem jelent mentességet...

Amennyiben valóban az Emírségekben tartózkodik, a helyi hatóságok döntenek arról, teljesülnek-e az elfogás, a kiadatás, vagy más intézkedés feltételei. Önmagában egy befektetői tartózkodási engedély vagy Golden Visa nem akadályozza meg a büntetőjogi együttműködést.
Az állampolgárság viszont már jelentősen eltérő jogállás, minthogy az Egyesült Arab Emírségek alkotmánya tiltja saját állampolgárai kiadatását és kiutasítását, mely ezáltal jóval erősebb jogi védelem, mint egy egyszerű tartózkodási engedély vagy Golden Visa.
Ezen védelem ugyanakkor nem terjed ki automatikusan a vagyonára, és nem zár ki egy megfelelő jogalapon indított helyi büntetőeljárást sem! A banki átvilágítás, a vagyon eredetének vizsgálata, illetve a törvényi feltételek teljesülése esetén a zárolás és az elkobzás állampolgárral szemben is ugyanúgy felmerülhet. Más országban pedig az ottani hatóságok a saját szabályaik alapján döntenének az esetleges elfogásról és kiadatásról.

A kétoldalú kiadatási egyezmény hiánya egyéb esetben nem ad okot senkinek sem indokolatlan nyugalomra, mivel az emirátusi rendszer viszonossági alapon(!) is lehetővé tesz együttműködést. A kiadatás jogi lehetősége ugyanakkor nem jelenti annak szükségszerű elrendelését, vagy gyors végrehajtását. Az érintett jogi képviselője útján vitathatja a kiadatás törvényi feltételeinek fennállását; az eljárás kimenetele a megkeresés alapjául szolgáló tényállás, az azt alátámasztó bizonyítékok és az alkalmazandó jogszabályok alapján a megkeresett állam illetékes hatóságainak döntésétől függ.

A pénzügyi nehézségek megelőzhetik a kiadatást

Profán tény, de annál fontosabb, hogy egy banknak nem kell megvárnia egy büntetőügy végét ahhoz, hogy felülvizsgálja az ügyfél kockázatát, hiszen a volt jegybankelnök közvetlen családtagjánál a kiemelt közszereplőkhöz kapcsolódó, úgynevezett PEP-szabályok már önmagukban eleve relevánsak. A szolgáltató vizsgál(hat)ja, hogyan keletkezett a vagyon, és honnan származik egy konkrét ügylet pénzügyi fedezete, mely során egy hiteles körözési információ további ellenőrzés(eke)t indokolhat. Ennek következménye lehet dokumentumkérés, fokozott monitoring, egyes szolgáltatások korlátozása vagy az ügyfélkapcsolat érdemi felülvizsgálata.
Pénzmosási gyanú esetén bejelentési kötelezettség is keletkezhet. A bejelentéshez pedig nem szükséges jogerős elítélés...
Mindezek mellett fontos megkülönböztetni a bank óvatosságból hozott üzleti döntését a hatósági vagyonzárolástól, valamint a végleges elkobzást intézkedéstől.

A vagyon más országokba passzolgatása nem törli el annak eredetét...

A vagyon jogi megítélésénél alapvető jelentőségű, hogy miből származik, (és főleg) ki rendelkezik vele, valamint milyen kapcsolatban állhat a vizsgált cselekményekkel. Amennyiben bizonyíthatóan jogszerű vagyonról van szó, annak eredetét és tulajdonosi viszonyait természetszerűleg dokumentálni lehet és kell. A vagyonkorlátozó intézkedésekkel szemben pedig rendelkezésre állhat jogorvoslat is.
Viszont, ha valaki bűncselekményből származó vagyon eredetét leplezi, az önálló pénzmosási felelősséget vethet fel, melyhez az emirátusi jog szerint nem égetően szükséges az alapbűncselekmény miatti előzetes elítélés, de a pénzmosás feltételeit ettől még bizonyítani kell.
A további családtagok vagy üzleti partnerek vagyona sem válik automatikusan elkobozhatóvá csupán a fennálló kapcsolatok miatt, ugyanakkor esetleges közreműködésüket külön meg kell vizsgálni.

Költözés másik országba?

Az országváltás új hatósági és jogi helyzetet hoz létre, ezért is olyan népszerű, ha valahol ég a talaj... Nem oldja meg ugyan automatikusan a körözést, a tartózkodás kérdését vagy a banki átvilágítást, viszont rendkívüli módon megnehezítheti.
Az ún. "Interpol Red Notice" nem világszerte közvetlenül végrehajtható elfogatóparancs, a különböző államok saját joguk szerint döntenek a következményeiről. A kiadatás, a bevándorlási döntés és a helyi AML eljárás ugyanakkor egymástól teljesen függetlenül is felmerülhet.

Hova "szokás" ilyenkor menekülni?

A dubaji aranykalitka addig fenntartható, amíg a tartózkodás, a személyes szabadság és a pénzügyi hozzáférés feltételei együttesen adottak. Amint ezek valamelyike meginog, logikus lépés lehet a továbbállás. Igen ám, csakhogy a személy és a vagyon számára kedvező környezet nem feltétlenül egy helyrajzi szám alatt található, mégis vannak klasszikus menekülési desztinációk. A modern fehérgalléros bűnözők éppen ezért sokszor egyben a földrajzi arbitrázs nagymesterei is: amikor Dubaj talaja forróvá válik, a menekülési útvonalak rendszerint előre már bejáratott forgatókönyvek szerint ágaznak el.

- Ha az új identitás és a jogi érinthetetlenség a cél, a Karibi szigetvilág (pl. St. Kitts és Nevis, vagy Antigua és Barbuda) jelenti az első számú megállót, mint a „befektetésért cserébe állampolgárság” (Golden Visa) programok úttörői, ahol pár százezer dollárért cserébe nemcsak legális, új útlevelet és akár névváltoztatási lehetőséget biztosítanak, de saját állampolgáraikat szinte soha nem adják ki külföldi hatóságoknak, miközben áttörhetetlen offshore banktitkot garantálnak.

-Aki ezzel szemben inkább a fizikai biztonság helyett a vagyon professzionális, hosszú távú elrejtésére fókuszál, az Szingapúr felé veszi az irányt. Az egyébként okkal „Kelet Svájcaként” emlegetett pénzügyi központban nem a nyers bujkálás a divat, hanem a prémium szintű vagyonkezelés és bár a nemzetközi nyomásra szigorodtak a pénzmosás elleni szabályok, a rendkívül összetett entitások (pl. trusts) és családi irodák (family offices) átláthatatlan struktúrái mögé rejtett tőkét a külföldi nyomozók szinte képtelenek közös akarat nélkül visszafejteni.

- Amennyiben a nemzetközi körözés (pl. Interpol vörös riasztás) miatt már a végső fizikai menedék a tét, úgy Oroszország és egyes FÁK-tagállamok jelenthetnek a végállomást. Moszkva alkotmányosan tiltja saját állampolgárai kiadatását, a jelenlegi geopolitikai helyzetben pedig a nyugati bűnüldöző szervekkel való együttműködés gyakorlatilag megszűnt.

- Ezzel szemben a dubajihoz hasonló luxust, de lazább bürokráciát keresők Délkelet-Ázsiát, azon belül Thaiföldet (főleg az Elite Visa program révén), vagy Balit preferálhatják, ahol a helyi készpénz-alapú gazdaság, a korrupció miatt évekig elhúzható kiadatási eljárások, illetve a kriptovaluták széles körű (akár luxusingatlan-vásárlásra is kiterjedő) elfogadottsága teszi rendkívül egyszerűvé a fekete pénzek elköltését.

- Legvégül a klasszikus, diszkrétebb vonalat még mindig a tradicionális európai menedékek, mint Svájc, avagy Monaco képviselik és bár a hagyományos banktitok kora egy ideje lejárt, a helyi privátbankárok és ügyvédi irodák továbbra is mesterfokon csomagolják a vagyont olyan többszörös céghálókba, amelyeket a hatóságok gyakran csak évtizedes pereskedések árán tudnak felbontani.

Summa summarum: a modern pénzügyi menekült tehát ritkán él ott, ahol a pénzét is tartja és jóllehet, ő maga bár Bali tengerpartján élvezi a nem feltétlenül járó szabadságot, addig a vagyona egy szingapúri entitáson keresztül egy kajmán-szigeteki alapban fial, a papíron létező cégei pedig Delaware-ben vannak bejegyezve.

Mikor lépnek a hatóságok?

Nincs olyan általános menetrend, hogy a körözés után 30 nappal zárolás, 90 nappal később pedig kiadatás következik, minthogy az időzítést konkrét események határozzák meg. Pl. azonosítják a tartózkodási helyet, melyet követően célzott külföldi megkeresés következhet, ha pedig azonosítanak vagyont és rendelkezésre áll a szükséges jogalap, úgy vagyonbiztosítás kérhető. Ezzel párhuzamosan ha egy bank gyanús körülményt észlel, saját bejelentési kötelezettsége is keletkezhet.
Amennyiben végül külföldön elfogják az érintettet, megindulhat végre a helyi kiadatási eljárás.

Egyébként a közvélemény számára sokszor zavaró csendből sem lehet mindig biztosan arra következtetni, hogy nincs semmiféle intézkedés, mivel a banki bejelentések és a hatóságok közötti információcsere jelentős része abszolút nem nyilvános.

Segít-e a kivárás?

A külföldi tartózkodás nem jelent automatikusan megszűnést, vagy elévülést.
A magyar jogban az elévülést megfelelő büntetőeljárási cselekmények megszakíthatják, és a határidő újrakezdődhet. A pontos számításhoz ismerni kell a minősítést és az eljárás történetét is.
Meghatározott feltételekkel egyébként a terhelt távollétében is lefolytatható eljárás, mely ugyanakkor nem automatikus és az ismeretlen helyen tartózkodó, illetve az ismert külföldi helyen lévő terhelt helyzete sem azonos.
Az elhúzódás tehát bár lehetséges, a felelősségre vonás végleges elkerülése viszont nem.

Milyen jogszerű mozgástér marad?

Matolcsy ügyvédi képviselettel védekezhet a magyar eljárásban, vitathatja a kiadatás feltételeit, megfelelő jogalappal kérheti az Interpol-adatok felülvizsgálatát, jogorvoslattal élhet vagyonkorlátozó döntések ellen is, miközben dokumentálhatja a vagyon jogszerű eredetét és rendezheti az eljárásban való részvételét. Az önkéntes megjelenés is persze opció lehet, de jó eséllyel nem lesz garancia a szabadlábon védekezésre, a távolmaradás pedig nem lesz garancia a szabadság és a vagyon megőrzésére.
A nemzetközi igazságszolgáltatás elől el lehet ugyan bújni a világ legexkluzívabb pontjain, ahogy azt sokan mások is megtették, de a luxusszáműzetés és a szabad élet fölött folyamatosan ott lebeg majd a jövőbeni esetleges kiadatási egyezmények, egyéb taktikai hibák, avagy a pénzcsapok elapadásának kockázata.

Kedves Grazi és Graz Környéki Magyarok!Jövő keddtől péntekig (október 27–30.) nyílt napokat tartok ingatlanfinanszírozás...
21/10/2026

Kedves Grazi és Graz Környéki Magyarok!
Jövő keddtől péntekig (október 27–30.) nyílt napokat tartok ingatlanfinanszírozás témában, melyre szeretetettel várom mindazokat, akik kíváncsiak arra, hogy jelenleg milyen eséllyel kapnának hitelt, mekkora összegre és milyen várható havi törlesztőre számíthatnak, avagy miként tudnak megfelelően felkészülni az ingatlanvásárlásra!

A legfontosabb témák:

1. Aktuális finanszírozási feltételek, szükséges dokumentumok.
2. Hitelképesség előzetes felmérése, várható hitelösszeg és törlesztőrészlet.
3. A hitelképességi profil javításának lehetőségei.
4. Önerő és alternatív megoldások, pótfedezet bevonása.
5. Hitelkonstrukciók, kamatozás és futamidők.
6. Elérhető támogatások és igénybevételi feltételeik.
7. Ingatlanpiaci körkép, ingatlanválasztási szempontok.
8. Ingatlantípusból, értékbecslésből és egyéni körülményekből eredő sajátosságok, kockázatok.
9. A vásárlás és finanszírozás folyamata a tulajdonjog bejegyzéséig.
10. A vásárlás és finanszírozás járulékos költségei.
11. Banki hitelfeldolgozási díjak visszaigénylésének lehetőségei (meglévő hitelek esetén).
12. Ingatlanvásárlás és finanszírozás más EU-országokban.
13. Ingatlanbefektetési és finanszírozási stratégiák.

Jelentkezés és időpontfoglalás itt:
https://www.laszlovari.at/hu/kontakt/

Vagy itt:
+43 660 770 1000
[email protected]

Üdvözlettel,
Lászlóvári T. Csongor

Ui. Magamról röviden:
Közel 15 éve foglalkozom Ausztriában ingatlanfinanszírozással, jelentős volumenű ügyletekkel a hátam mögött. Tevékenységemet más EU-országokra kiterjedő együttműködésekkel is bővítettem.
Az osztrák Vermögensberater- és BÖV-képesítéseim mellett többek között rendelkezem gazdasági jog EMBA végzettséggel és kitüntetéssel megszerzett nemzetközi STEP vagyonkezelői diplomával is. Jelenleg jogi tanulmányokat folytatok, külön fókusszal a banki, fintech- és AML-területek iránt, hogy a gyakorlati tapasztalataimat minél alaposabb, nemzetközibb és naprakészebb tudással egészíthessem ki. Ahogy azt egy sokrétű ügyfélkör joggal követeli meg.

HU: Nemzetközi bankjegy- és értékszállítás: lehet gyanús egy „aranykonvoj”?A hírhedt „aranykonvoj”-ügy kapcsán érdemes e...
05/10/2026

HU: Nemzetközi bankjegy- és értékszállítás: lehet gyanús egy „aranykonvoj”?

A hírhedt „aranykonvoj”-ügy kapcsán érdemes egy alapvető technikai kérdést tisztázni: miért szállítanak bankok fizikailag több tízmillió euró értékű bankjegyet országhatárokon át? Az ok egyszerű: a banki átutalás számlapénzt mozgat, a készpénzellátáshoz szükséges bankjegyeket viszont (pl. ATM-ek, bankfiókok, készpénzfeldolgozó központok vagy más bankok számára) fizikailag is el kell juttatni a rendeltetési helyükre. Ez a bankrendszer hétköznapi, normál működésének része. Az ECB becslése szerint az eurobankjegyek forgalomban lévő értékének mintegy 20–25%-át az euroövezeten kívül tartják.

A professzionális készpénzszállítás külön szabályozott terület: az 1214/2011/EU rendelet az euroövezeti tagállamok közötti, közúti euro cash-in-transit (CIT) szállítást szabályozza, mely értelmében a szolgáltatónak öt évre szóló határon átnyúló CIT-engedély szükséges; feltétel többek között a megfelelő nemzeti jogosultság, vagy legalább 24 hónap igazolt CIT-tevékenység, a vezetők jó hírneve és integritása, felelősségbiztosítás, valamint a járművek és biztonsági eljárások megfelelősége. A biztonsági személyzetnél megfelelő előélet, orvosi alkalmasság és legalább 200 órás speciális alapképzés szükséges. A rendelet a szállítás módját is részletesen meghatározza: a „daytime” időszak 06:00–22:00; főszabály szerint a jármű ugyanazon a napon visszatér a származási tagállamba, meghatározott point-to-point fuvaroknál azonban 24 órás kivétel lehetséges. A választott szállítási modelltől függően előírás lehet az IBNS (Intelligent Banknote Neutralisation System), a részleges vagy teljes páncélozás, meghatározott szintű lövedékálló mellények, illetve legalább két vagy bizonyos konstrukcióknál három CIT-biztonsági alkalmazott jelenléte. Az IBNS jogosulatlan hozzáférés esetén a bankjegyeket megjelöli vagy más módon használhatatlanná teszi. Fontos ugyanakkor a hatály pontos elválasztása: az 1214/2011/EU rendelet „részt vevő tagállam” alatt euroövezeti tagállamot ért, és alapvetően eurokészpénzről rendelkezik; ugyanabban a CIT-járműben a rendelet szerinti konstrukcióban legfeljebb a teljes készpénzérték 20%-áig lehet nem euro készpénz. Ezért a rendelet nem tekinthető a konkrét Ausztria–Magyarország–Ukrajna fuvar teljes jogi rezsimjének; annál a vám-, külső határ-, nemzeti és egyéb alkalmazandó szabályokat is vizsgálni kell.

A bankjegyeknél további kontroll az eredetiség és a forgalomképesség vizsgálata. Az ECB/2010/14 határozat alapján az eurobankjegyek csak megfelelő ellenőrzés után forgathatók vissza; az ATM-en vagy más ügyfél által működtetett készpénzkiadó berendezésen keresztül visszaforgatott bankjegyekhez használt géptípusnak sikeres Eurosystem-NCB teszten kell átmennie. A vizsgálat kiterjed a hamisítványok felismerésére és ahol releváns, a forgalomképesség szerinti válogatásra is.

És mi a helyzet az arannyal, vagy más értékhordozókkal? Az EU külső határain alkalmazandó 2018/1672/EU rendelet „cash” fogalma tudatosan szélesebb a bankjegyeknél és érméknél. Ide tartoznak a valután kívül bizonyos bemutatóra szóló átruházható okiratok – például meghatározott traveller’s cheque-ek, csekkek, váltók és money order-ek, valamint a nagy likviditású értéktárolóként meghatározott áruk. A rendelet I. melléklete ezek közé sorolja a legalább 90%-os aranytartalmú aranyérméket és a legalább 99,5%-os tisztaságú aranyrudat, rögöt vagy más bullion formát. Ennek oka gazdaságilag egyszerű: nagy érték koncentrálható kis térfogatba, nemzetközileg könnyen árazható és viszonylag alacsony tranzakciós költséggel pénzzé tehető. Az EU külső határán 10.000 euró vagy azt meghaladó értékű kísért készpénznél deklarációs kötelezettség áll fenn. Unaccompanied cash esetén a hatóság a feladótól, vagy címzettől disclosure declarationt kérhet. Az adatok kiterjedhetnek a tulajdonosra, feladóra, címzettre, az értékre, a gazdasági eredetre, a tervezett felhasználásra, az útvonalra és a szállítás módjára. A hatóság ellenőrizhet és indokolt esetben ideiglenesen vissza is tarthat; bűncselekményre utaló körülmény esetén pedig a 10.000 eurós küszöb alatt is rögzíthet adatokat.

Erre rakódik a pénzügyi intézmények AML/CFT-rendszere: partner- és ügyfél-azonosítás, kockázati besorolás, tranzakciómonitoring, szankciós kontroll, valamint szükség esetén a vagyon eredetének és az ügylet gazdasági céljának további vizsgálata. Az EBA iránymutatásai kifejezetten kockázatalapú és arányos megközelítést követelnek meg.

A konkrét „aranykonvoj”-ügyben a nyilvánosan ismert adatok szerint két páncélozott Oschadbank-jármű 40 millió amerikai dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajna felé. Az Oschadbank közlése szerint a szállítás a Raiffeisen Bank Austriával fennálló bankközi kapcsolat keretében történt. A későbbi magyar büntetőeljárásban a Raiffeisen Bank International AG. bizonylatokkal igazolta a szállított bankjegyek és nemesfémek eredetét, valamint az Oschadbank által teljesített vételárat; a NAV végül bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatt indult nyomozást.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy bankközi értékszállítás elméletileg ne hordozhatna valamennyi AML-kockázatot. A különbség az ellenőrizhetőségben van: egy szabályosan dokumentált bankközi szállításnál az intézményi felek, az eszközök, az érték, a jogcím, a fizetés és a fizikai mozgás utólag rekonstruálható. A nagy összeg vagy az arany jelenléte ezért önmagában nem pénzmosási indikátor.

Más fizikai értékmozgásoknál (pl. kevésbé transzparens magán- vagy különleges státuszú személyszállítások esetében) ugyanez a dokumentációs és ellenőrizhetőségi szint nem feltétlenül adott….

ENG: International Banknote and High-Value Asset Transport: Can a “Gold Convoy” Be Suspicious?

The notorious “Gold Convoy” case raises a basic technical question: why do banks physically transport banknotes worth tens of millions of euros across national borders? The answer is straightforward. A bank transfer moves book money; physical banknotes required for ATMs, branches, cash-processing centres or other banks still have to be delivered to their destination. This forms part of the normal cash cycle. The ECB estimates that around 20–25% of the value of euro banknotes in circulation is held outside the euro area.

Professional cash transport is a specifically regulated activity. Regulation (EU) No 1214/2011 governs professional cross-border road transport of euro cash between euro-area Member States. Operators require a five-year cross-border CIT licence. Conditions include the appropriate national authorisation or at least 24 months of proven CIT activity, fit and proper management, civil liability insurance, and compliant vehicles and security procedures. CIT security staff must satisfy good-repute requirements, be medically fit and complete at least 200 hours of specific initial training. The Regulation also specifies transport arrangements. “Daytime” means 06:00–22:00; as a general rule the vehicle must return to its Member State of origin on the same day, although certain point-to-point operations may be carried out within a 24-hour time slot. Depending on the transport model, requirements may include an IBNS (Intelligent Banknote Neutralisation System), cabin or full armouring, specified bullet-resistant vests and at least two – or under certain configurations three – CIT security staff. The scope of that Regulation should, however, be kept precise. “Participating Member States” means Member States whose currency is the euro, and the regime principally concerns euro cash; non-euro cash carried in the same CIT vehicle is limited, within the Regulation’s definition, to a maximum of 20% of the total value of cash transported. Regulation 1214/2011 therefore does not constitute the complete legal regime governing the specific Austria–Hungary–Ukraine transport; customs, external-border, national and other applicable rules must also be considered.

Euro banknotes are additionally subject to authenticity and fitness checks. Under ECB Decision ECB/2010/14, euro banknotes may only be recirculated after the required checks. Banknote-handling machine types used for banknotes recirculated through customer-operated machines or cash dispensers must successfully pass testing by a Eurosystem national central bank, including counterfeit-detection and, where applicable, fitness-testing requirements.

What about gold and other stores of value? Regulation (EU) 2018/1672, governing controls on cash entering or leaving the Union, deliberately defines “cash” more broadly than banknotes and coins. It also encompasses certain bearer-negotiable instruments – including specified travellers’ cheques, cheques, promissory notes and money orders – as well as commodities used as highly liquid stores of value. Annex I currently includes gold coins with a gold content of at least 90% and bullion such as bars, nuggets or clumps with a gold content of at least 99.5%. The rationale is clear: these assets combine high value with low volume, have readily accessible international markets and can be converted into currency at relatively modest transaction cost. At the EU external border, accompanied cash worth EUR 10,000 or more must be declared. For unaccompanied cash, the authorities may require a disclosure declaration from the sender or recipient. Information may include the owner, sender, recipient, value, economic provenance, intended use, route and means of transport. Authorities may inspect and, where justified, temporarily detain the assets; where there are indications of criminal activity, information may also be recorded below the EUR 10,000 threshold.

Financial institutions then apply their own AML/CFT controls: customer and counterparty identification, risk classification, transaction monitoring, sanctions screening and, where necessary, further examination of the source of funds or assets and the economic purpose of the transaction. EBA guidance requires a risk-based and proportionate approach.

In the specific “Gold Convoy” case, publicly available information shows that two armoured Oschadbank vehicles were transporting USD 40 million, EUR 35 million and 9 kg of gold from Austria towards Ukraine. Oschadbank stated that the shipment formed part of its interbank relationship with Raiffeisen Bank Austria. In the subsequent Hungarian criminal investigation, Raiffeisen Bank International AG documented the origin of the banknotes and precious metals and Oschadbank’s payment of the purchase price. The Hungarian tax and customs authority ultimately terminated the money-laundering investigation for lack of a criminal offence.

None of this means that interbank value transport is theoretically free of AML risk. The key distinction is traceability: in a properly documented interbank shipment, the institutions, assets, value, legal basis, payment and physical movement can normally be reconstructed. A large nominal amount – or the presence of gold – is therefore not, by itself, an indicator of money laundering.

Other forms of physical value movement, including less transparent private or special-status passenger transport, do not necessarily provide the same level of documentation and traceability….

DE: Internationaler Banknoten- und Werttransport: Kann ein „Goldkonvoi“ verdächtig sein?

Der als „Goldkonvoi“ bekannt gewordene Fall wirft eine grundlegende technische Frage auf: Warum transportieren Banken Banknoten im Wert von mehreren zehn Millionen Euro überhaupt physisch über Staatsgrenzen hinweg? Die Antwort ist einfach: Eine Banküberweisung bewegt Buchgeld; physische Banknoten für Geldautomaten, Filialen, Bargeldbearbeitungszentren oder andere Banken müssen dagegen tatsächlich an ihren Bestimmungsort gebracht werden. Dies gehört zum normalen Bargeldkreislauf. Nach Schätzung der EZB werden rund 20–25 % des Wertes der im Umlauf befindlichen Euro-Banknoten außerhalb des Euroraums gehalten.

Der professionelle Geldtransport ist eigenständig reguliert. Die Verordnung (EU) Nr. 1214/2011 regelt den professionellen grenzüberschreitenden Straßentransport von Euro-Bargeld zwischen Mitgliedstaaten des Euroraums. Unternehmen benötigen hierfür eine fünf Jahre gültige grenzüberschreitende CIT-Lizenz. Voraussetzungen sind unter anderem die entsprechende nationale Zulassung oder mindestens 24 Monate nachgewiesene CIT-Tätigkeit, Zuverlässigkeit und Integrität der Unternehmensleitung, eine Haftpflichtversicherung sowie regelkonforme Fahrzeuge und Sicherheitsverfahren. Für das CIT-Sicherheitspersonal gelten Anforderungen an Zuverlässigkeit, medizinische Eignung und mindestens 200 Stunden spezifische Grundausbildung. Die Verordnung legt auch die Transportmodalitäten fest. Als „Tageszeit“ gilt 06:00–22:00 Uhr; grundsätzlich muss das Fahrzeug noch am selben Tag in seinen Herkunftsmitgliedstaat zurückkehren. Bestimmte Direkttransporte können innerhalb eines 24-Stunden-Zeitfensters durchgeführt werden. Je nach Transportmodell können ein IBNS (Intelligent Banknote Neutralisation System), Kabinen- oder Vollpanzerung, Schutzwesten bestimmter Widerstandsklassen sowie mindestens zwei beziehungsweise bei bestimmten Varianten drei CIT-Sicherheitsmitarbeiter vorgeschrieben sein. Der Anwendungsbereich muss allerdings genau abgegrenzt werden. „Teilnehmende Mitgliedstaaten“ im Sinne der Verordnung sind Mitgliedstaaten, deren Währung der Euro ist; die Regelung betrifft grundsätzlich Euro-Bargeld. Bargeld in anderen Währungen darf im Rahmen dieser Definition im selben CIT-Fahrzeug nur bis zu 20 % des gesamten transportierten Bargeldwertes ausmachen. Die Verordnung 1214/2011 bildet daher nicht das vollständige Rechtsregime für den konkreten Transport Österreich–Ungarn–Ukraine; zusätzlich sind insbesondere Zoll-, Außengrenz-, nationale und sonstige einschlägige Vorschriften zu berücksichtigen.

Für Euro-Banknoten gelten zusätzlich Echtheits- und Umlauffähigkeitsprüfungen. Nach dem Beschluss EZB/2010/14 dürfen Euro-Banknoten erst nach den vorgeschriebenen Prüfungen wieder in Umlauf gebracht werden. Gerätetypen für die automatisierte Bearbeitung von Banknoten, die über kundenbediente Geräte oder Geldausgabeautomaten erneut ausgegeben werden, müssen einen Test einer nationalen Zentralbank des Eurosystems erfolgreich bestanden haben; geprüft werden unter anderem Falschgelderkennung und – soweit relevant – Umlauffähigkeit.

Wie sind Gold und andere Wertträger einzuordnen? Die Verordnung (EU) 2018/1672 über die Kontrolle von Barmitteln beim Verbringen in die oder aus der Union definiert „Barmittel“ bewusst weiter als lediglich Banknoten und Münzen. Erfasst werden auch bestimmte übertragbare Inhaberpapiere – etwa bestimmte Reiseschecks, Schecks, Wechsel und Zahlungsanweisungen – sowie Waren, die als hochliquide Wertaufbewahrungsmittel verwendet werden. Anhang I umfasst derzeit Goldmünzen mit einem Goldgehalt von mindestens 90 % sowie Gold in Form von Barren, Nuggets oder Klumpen mit einem Goldgehalt von mindestens 99,5 %. Der Grund liegt im Risikoprofil: hoher Wert bei geringem Volumen, ein leicht zugänglicher internationaler Markt und eine vergleichsweise kostengünstige Umwandlung in Währung. An der EU-Außengrenze müssen begleitete Barmittel ab einem Wert von 10.000 EUR angemeldet werden. Bei unbegleiteten Barmitteln können die Behörden vom Absender oder Empfänger eine Offenlegungserklärung verlangen. Erfasst werden können unter anderem Eigentümer, Absender, Empfänger, Wert, wirtschaftliche Herkunft, beabsichtigte Verwendung, Transportroute und Beförderungsart. Die Behörden dürfen Kontrollen durchführen und die Werte bei Vorliegen der gesetzlichen Voraussetzungen vorübergehend zurückhalten; bei Hinweisen auf kriminelle Aktivitäten können Daten auch unterhalb der 10.000-EUR-Schwelle erfasst werden.

Hinzu kommen die internen AML/CFT-Kontrollen der Finanzinstitute: Kunden- und Geschäftspartneridentifizierung, Risikoklassifizierung, Transaktionsmonitoring, Sanktionsprüfung sowie gegebenenfalls eine weitergehende Prüfung der Mittel- bzw. Vermögensherkunft und des wirtschaftlichen Zwecks. Die EBA-Leitlinien verlangen einen risikobasierten und verhältnismäßigen Ansatz.

Im konkreten „Goldkonvoi“-Fall transportierten nach den öffentlich bekannten Angaben zwei gepanzerte Fahrzeuge der Oschadbank 40 Mio. US-Dollar, 35 Mio. Euro und 9 kg Gold von Österreich in Richtung Ukraine. Nach Angaben der Oschadbank erfolgte der Transport im Rahmen ihrer Interbankbeziehung mit der Raiffeisen Bank Austria. Im späteren ungarischen Ermittlungsverfahren belegte die Raiffeisen Bank International AG durch Unterlagen sowohl die Herkunft der transportierten Banknoten und Edelmetalle als auch die Zahlung des Kaufpreises durch die Oschadbank. Die ungarische Steuer- und Zollbehörde stellte das wegen Geldwäscheverdachts eingeleitete Verfahren schließlich mangels Vorliegens einer Straftat ein.

Das bedeutet selbstverständlich nicht, dass ein Interbank-Werttransport theoretisch frei von AML-Risiken wäre. Entscheidend ist vielmehr die Nachvollziehbarkeit: Bei einem ordnungsgemäß dokumentierten Interbanktransport lassen sich die beteiligten Institute, Vermögenswerte, Beträge, Rechtsgrundlage, Zahlung und physische Bewegung grundsätzlich rekonstruieren. Ein hoher Nominalwert – oder das Vorhandensein von Gold – ist daher für sich allein kein Geldwäscheindikator.

Bei anderen Formen physischer Wertbewegung, etwa weniger transparenten privaten oder besonders geschützten Personentransporten, ist ein vergleichbares Maß an Dokumentation und Nachvollziehbarkeit nicht zwingend gegeben….

Adresse

Bürergasse 1
Graz
8010

Öffnungszeiten

Montag 08:00 - 16:00
Dienstag 08:00 - 16:00
Mittwoch 08:00 - 16:00
Donnerstag 08:00 - 16:00
Freitag 08:00 - 14:00

Telefon

+436607701000

Benachrichtigungen

Erfahren Sie als Erste/r von Neuigkeiten und Aktionen: Wir schicken Ihnen eine E-Mail, wenn Laszlovari-Thoma Private & Family Office etwas veröffentlicht. Ihre E-Mail-Adresse wird für keinen anderen Zweck verwendet, und Sie können sich jederzeit abmelden.

Verknüpfungen

Teilen

Finanzfirmen in der Nähe