Agria-Profit 98 Kft.

13/05/2026

Tájékoztató az e-TB kiskönyvről

Megszűnik a foglalkoztatók TB kiskönyv vezetésével járó adminisztratív feladata!

2026. január 1-jétől nem kell vezetni a papír alapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: papír alapú TB kiskönyv). Ettől az időponttól kezdve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára válik elérhetővé egy új elektronikus felület (a továbbiakban: e-TB kiskönyv), amelyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok.

Az e-TB kiskönyv a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) válik elérhetővé a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére, amelyet a magyarorszag.hu portálon érhetnek el 2026. január 1-től az Egészségügy/Egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai/e-TB kiskönyv lekérdezés menüpont alatt.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban álló személyek adatai kizárólag a Rendelkezési Nyilvántartásban tett meghatalmazás birtokában kérdezhetők le.
A társadalombiztosítási kifizetőhely a Rendelkezési Nyilvántartásban az alábbi elérési útvonalon tudja az erre vonatkozó meghatalmazást megtenni: Új rendelkezés készítése / Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő / e-TB kiskönyv lekérdezés

20/04/2026

A 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet értelmében az étkezőhelyi vendéglátás után fizetendő turizmusfejlesztési hozzájárulás 4%-ról 2%-ra csökken.

Fontos kiemelni, hogy csak az étkezőhelyi vendéglátási tevékenységre vonatkozik a csökkentett hozzájárulás, tehát a szállás-szolgáltatásokra és a „Hop on hop off” jellegű turisztikai szolgáltatásokra nem alkalmazható.

A rendelet 2026. február 1-jétől lép hatályba és az ezt a hónapot magába foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni.

Tehát, aki havi gyakorisággal vallja be és fizeti meg a turizmusfejlesztési hozzájárulást, azok február hónaptól 2%-kal számolhatnak. Akik negyedéves gyakoriságúak, azok már az első negyedévben tudják alkalmazni a kedvezményes kulcsot.

30/03/2026

Kötelező kamarai hozzájárulás befizetési határideje: 2026. március 31.

A már regisztrált és folyamatosan működő vállalkozások minden évben március 31- ig kötelesek az éves 5.000 forint kamarai hozzájárulás megfizetni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére.

A befizetés történhet:

- átutalással a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gránit Banknál vezetett 12100011-10639683 számú bankszámlára. A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel vállalkozása 11 számjegyű adószámát a befizetés beazonosítása érdekében.
- készpénzes pénztári befizetéssel a HKIK egri, gyöngyösi, hatvani, irodájában ügyfélszolgálati időben
- bankkártyás fizetéssel a HKIK egri, gyöngyösi, hatvani kirendeltségén
- online ügyfélkapus bejelentkezéssel a knyr.mkik.hu oldalon keresztül

17/03/2026

Kérdések és válaszok az adómentes éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatásról (NAV Hírlevél)

2026. február 1-től adómentes az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás. Az adómentesség feltétele, hogy a kifizető által adott reprezentációs juttatás értéke ne haladja meg a kifizető adóévben elszámolt éves összes bevételének 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot. Hogyan tudja a munkáltató, kifizető igazolni, hogy a Rendelet szerinti étteremben, cukrászdában történt az adómentes reprezentációs vendéglátás?

Az éttermek és cukrászdák adatai megtalálhatók a közhiteles Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban (Országos Kereskedelmi Nyilvántartás - Üzlet keresés - OKNYIR), amely tartalmazza az összes, nyilvántartásba vett üzletet, azaz, ha a vendéglátóhelyet étteremként, cukrászdaként vették nyilvántartásba, akkor a Rendelet szerinti feltételeknek megfelel.

Ezen felül a kifizető tájékozódhat az éttermekben, cukrászdákban kihelyezett működési engedélyből is.

Igénybe vehető-e az adómentesség, ha a reprezentációs vendéglátásra szállodában vagy más szálláshelyen működő étteremben kerül sor, mely szállodai szolgáltatás tevékenységi kóddal szerepel a nyilvántartásban?

Az adómentesség a 210/2009. Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. pontja szerinti éttermekre és 3. pontja szerinti cukrászdákra vonatkozik. A jegyző a kereskedők és az üzletek közhiteles nyilvántartásában rögzíti a vendéglátóhely üzlettípusát (https://oknyir.kh.gov.hu/).

Az adómentesség a TEÁOR’25 „56.11 Éttermi vendéglátás” tevékenységi kóddal nyilvántartásba vett vendéglátóhelyek esetében valósul meg. A szállodában üzemeltetett étterem akkor tartozik az éttermi vendéglátás szakágazatba, ha azt a szálloda részét nem képező különálló egység üzemelteti.

A reprezentáció kedvező szabályai kizárólag a különálló egység által üzemeltetett étteremben nyújtott éttermi vendéglátásnál alkalmazhatók, a szálloda szerves részeként működő étterem vendéglátással kapcsolatos szolgáltatásai esetén nem.

Az étteremből, illetve cukrászdából vásárolt, de máshol elfogyasztott ételre, italra is vonatkozik az adómentesség?

Kizárólag az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentes az adó alól, így az elhozott és máshol felszolgált ételek és italok nem.

Az éttermi vendéglátásban a számla tartalmazhat szervizdíjat is az étel-, italárak mellett. Az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás része a felszámított szervizdíj is?

A rendelet alapján kizárólag az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás mentesül az adókötelezettség alól. Figyelemmel arra, hogy az étel- és italfogyasztáshoz közvetlenül kapcsolódik a szervízdíj is, így annak a számlában feltüntetett összege hasonlóan viselkedik, mint az étel, ital számla szerinti értéke, ezért az is adómentes. Azonban bármely egyéb szolgáltatásra tekint***el, a számlában feltüntetett további díj – mint például egy előadás, biliárd használat díja – már nem tekinthető adómentesnek.

Egy rendezvényszervező szervez egy reprezentációs eseményt, amelynek részét képezi egy éttermi, cukrászdai vendéglátás is. Érvényesíthető-e a reprezentáció adómentessége, ha
az étterem, cukrászda számláját a rendezvényszervező kapja, és a rendezvényszervező által az őt megbízó kifizető felé kiállított számlában tételesen szerepel az éttermi, cukrászdai fogyasztás összege?
az étterem, cukrászda számlája a megrendelő nevére szól?

a) Ha az éttermi, cukrászdai számla a rendezvényszervező nevére szól, és a rendezvényszervező által az őt megbízó kifizetőnek kiállított számla részletes tartalma alapján pontosan meghatározható, igazolható az éttermi, cukrászdai vendéglátás és annak értéke, akkor nem kifogásolható, hogy a megrendelő ezt adómentes reprezentációs juttatásként kezelje. A rendezvényszervezőnek a reprezentációs juttatást az éttermi, cukrászdai számla másolatával kell alátámasztania.

b) Ha a vendéglátást egy rendezvényszervező szervezi, azonban az éttermi, cukrászdai számla a megrendelő nevére szól, akkor az adómentesség fennáll, ha a juttatás körülményeiből egyértelműen megállapítható, hogy reprezentációról van szó.

Mi a teendő, ha az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás értéke meghaladja az adómentes értékhatárt?

A kifizetőnek év közben adóelőleget kell fizetnie, ha a reprezentációs juttatás értéke az adóév során vagy az adott negyedévben meghaladja a 100 millió forintot.

A meghaladó rész után fizetendő adóelőleget a havi adó- és járulékbevallásban kell bevallani, a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként, a negyedévet követő hónap 12-éig.[5]

A kifizetőt a reprezentációs juttatás után éves elszámolás terheli a ’08-as bevallásban, az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítását követő negyedév 12-éig.[6]

03/03/2026

2026/3. Adózási kérdés - Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének társadalombiztosítási jogállása

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 21. pontja 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés a) és e) pontja és (2) bekezdése

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a társaság ügyvezetését

megbízási jogviszonyban vagy
munkaviszonyban

láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés].

A Ptk. 3:89. § (1) bekezdése alapján gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható, azonban a Tbj. rendszerében ezek közül csak a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság minősül társas vállalkozásnak, a részvénytársaság nem [Tbj. 4. § 20. pontja].

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni aszerint, hogy a vezető tisztségviselő egyben tagja-e a gazdasági társaságnak vagy sem, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjére speciális szabályok vonatkoznak.

I. Ha a vezető tisztségviselő nem tagja a gazdasági társaságnak

Az a vezető tisztségviselő, aki nem tagja a gazdasági társaságnak

munkavállalóként biztosított a gazdasági társasággal fennálló munkaviszonya alapján [Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont], vagy
választott tisztségviselőként lehet biztosított a megbízási jogviszonya alapján. Választott tisztségviselőként azonban csak akkor jön létre a biztosítás, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri a minimálbér harminc százalékát (2026-ban 96.840 forintot), vagy naptári napokra annak harmincad részét, ez az ún. jövedelmi feltétel [Tbj. 6. § (2) bekezdés].

II. Ha a vezető tisztségviselő tagja a gazdasági társaságnak

Annak a vezető tisztségviselőnek, aki egyben tagja is a betéti társaságnak, a közkereseti társaságnak, korlátolt felelősségű társaságnak, társadalombiztosítási jogállása három féle módon alakulhat:

Ha a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el, akkor munkavállalóként biztosított a munkaviszonya alapján [Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont]. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy az ügyvezetés mellett a társaság tevékenységében (pl. szobafestés, autószerelés stb.) akár munkaviszonyban, akár megbízási jogviszonyban, akár tagsági jogviszonyban ténylegesen és személyesen is közreműködik, vagy épp ellenkezőleg, egyáltalán nem működik közre.

Ha a vezető tisztségviselő a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, és emellett a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor meg kell vizsgálni, hogy ez a személyes közreműködés milyen jogviszonyban történik.

Amennyiben a társaság vezető tisztségviselő tagja a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működik közre, akkor az ügyvezetésre tekint***el társas vállalkozóként biztosított [Tbj. 4. § 21. pont 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés e) pontja].

Amennyiben a társaság vezető tisztségviselő tagja a társaság tevékenységében tagsági jogviszonya alapján működik közre, akkor választott tisztségviselőként csak akkor válik biztosítottá, ha a választott tisztségviselőkre előírt jövedelmi feltétel teljesül [Tbj. 6. § (2) bekezdése].

Példa: A társaság 2026. évben nyílászárókat gyárt. A vezető tisztségviselő tag a gyártási folyamatban tagsági jogviszonya alapján vesz részt, emellett ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el, havi 200.000 forint díjazásért. Ekkor az ügyvezetésre tekint***el választott tisztségviselőként biztosított, mivel a jövedelmi feltétel teljesül.

Amennyiben a társaság vezető tisztségviselő tagja a társaság tevékenységében megbízási jogviszony keretében működik közre, akkor a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésre tekint***el társas vállalkozónak minősül [Tbj. 4. § 21. pont 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés e) pontja].

Példa: A vezető tisztségviselő tag a társaság tevékenységében megbízási jogviszonyban vesz részt, emellett ügyvezetői feladatait is megbízási jogviszonyban látja el. Ekkor az ügyvezetésre tekint***el társas vállalkozóként biztosított (függetlenül a díjazás összegétől), a személyes közreműködésére tekint***el pedig csak akkor válik biztosítottá, ha a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jövedelmi feltétel teljesül.

3. Ha a vezető tisztségviselő a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, és emellett a társaság tevékenységében nem működik közre személyesen, akkor a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésre tekint***el társas vállalkozónak minősül [Tbj. 4. § 21. pont 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés e) pontja].

Megjegyzést érdemel, hogy a Tbj. 6. § (2) bekezdése szerinti választott tisztségviselő biztosítási jogviszonya nem jelenthető be a Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyként. A tartós megbízási jogviszony a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek esetében alkalmazható, azaz a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyett.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vezető tisztségviselőnél továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy sem munkavállalóként, sem választott tisztségviselőként, sem társas vállalkozóként nem terjed ki rá a biztosítás.

[NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 8042318316/2026. – Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztály]

27/02/2026

Módosult az adómentes reprezentációs juttatásról szóló kormányrendelet

Már a cukrászdában nyújtott reprezentáció is adómentes

A kihirdetett 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet csak az étterem üzlettípusban igénybe vett juttatás esetére t***e lehetővé az adómentes elszámolást. Időközben megjelent a 17. számú Magyar Közlönyben a 24/2026. (II. 13.) Korm. rendelet, ami kiterjeszti az adómentes reprezentáció körét az éttermek mellett a cukrászdában nyújtott vendéglátásra is. A módosító jogszabályt 2026. február 13-án hirdették ki, de az adómentesség alkalmazható a teljes 2026. január 1-től felmerült cukrászdai vendéglátásra is.

24/02/2026

Már elérhető a Vállalkozói Ügysegéd!

Az egyéni vállalkozók február 19-től a Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportálján (ÜPO) intézhetik tevékenységüket érintő bejelentéseiket. A változás minden egyéni vállalkozót érint. A több mint 600 ezer magyarországi egyéni vállalkozó hivatalos ügyintézéseiben rendszeresen használja a NAV felületeit. A felkészülés és a zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig még a régi felület, a Webes Ügysegéd is elérhető lesz, de további segítségként a NAV egy, a változásokat bemutató kisfilmet is elhelyezett honlapján.

Megújul az egyéni vállalkozók elektronikus bejelentőfelülete. A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélp...

19/02/2026

Változások az átalányadózásban

2026. január 1. napjától az átalányadózó egyéni vállalkozók az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor már 45 százalékos költséghányadot vonhatnak le bevételükből (korábban 40% levonására volt lehetőség).

05/02/2026

Adómentes reprezentáció

A kormány 10/2026. számú rendelete – amelyet a Magyar Közlöny 12. száma tett közzé – 2026. február 1-jétől módosította az szja- és a szochotörvény egyes rendelkezéseit. A változtatások lényege, hogy meghatározott feltételek mellett adómentessé váltak az éttermi vendéglátás formájában nyújtott reprezentációs juttatások. Nem kell megfizetnie a reprezentáció, mint magánszemélyeknek adott juttatás utáni 33,04%-os adót. (Ez az adómérték azért alakul így, mivel a juttatás áfával növelt értékének 118%-a az adóalap, amelyet 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó terhel). A kedvezmény ugyan februártól hatályos, de a teljes 2026-os adóévre alkalmazható.

27/01/2026

Az Áfa törvény 2026. január 1-től érvényes főbb változásai

E-nyugta
Változás 2025. július 1-jétől. Elindult az e-nyugta-rendszer. E-nyugta kizárólag elektronikus formában állítható ki e-pénztárgéppel, és akkor minősül kibocsátottnak, amikor bekerül a NAV által üzemeltetett nyugtatárba.

Az e-pénztárgépeknek két típusa létezik: hardveralapú, amely hasonlít a jelenlegi online pénztárgépekre és offline is működik, valamint felhőalapú, amely egy mobilalkalmazás és egy nyomtató kombinációja, folyamatos internetkapcsolattal. Az e-nyugta alkalmazása önkéntes, a teljes átállás fokozatosan történik. 2026. szeptember 1-jétől kötelező az elektronikus adatszolgáltatás minden nyugtára (a nem pénztárgépes, papíralapú nyugtákra is). Online pénztárgépek üzembe helyezése már csak 2026 végéig engedélyezett. A kötelező átállás végső határideje 2028. július 1-je, ezt követően már csak e-pénztárgép lesz használható.

Alanyi adómentes értékhatár emelkedése
Változás 2026. január 1-jétől. Több lépésben emelkedik az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár; 2026-ra 20 millió forintra nő (a korábbi 18 millió forintról).
Változás 2027. január 1-jétől. Az alanyi adómentesség értékhatára 22 millió forintra emelkedik.
Változás 2028. január 1-jétől. Az alanyi adómentesség értékhatára 24 millió forintra emelkedik.