Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 08:00 - 17:00 Kedd 08:00 - 17:00 Szerda 08:00 - 17:00 Csütörtök 08:00 - 17:00 Péntek 08:00 - 16:00

RÖDL Hungary, Andrássy út 121, Budapest (2026)

Alles aus einer Hand: Rechtsberatung, Steuerberatung, Wirtschaftsprüfung, Steuerdeklaration und BPO

Mindent egy kézből: jogi tanácsadás, adótanácsadás, könyvvizsgálat, könyvelés és bérszámfejtés

24/09/2026

🇭🇺 A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara stratégiai ülése Balatonfenyvesen
🇩🇪 Strategieklausur der DUIHK in Balatonfenyves
* Deutsche Version siehe unten 👇*
📅 2026. szeptember 10-én és 11-én került sor a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara igazgatóságának idei stratégiai ülésére Balatonfenyvesen 🌊.

Ügyvezetőnk, Dr. Felkai Roland, miután felügyelőbizottsági elnöki, alapszabály szerinti megbízatása az előző évben lejárt, ezúttal a DUIHK tanácsadó testületének tagjaként vett részt az ülésen. A megbeszélések során a kamara jövőbeli munkájának főbb súlypontjait dolgozták ki, figyelembe véve azokat a jelentős politikai, gazdasági és strukturális változásokat, amelyek jelenleg a Magyarországon működő vállalatokat érintik. 🔄

📚 Ebből az alkalomból Dr. Felkai az igazgatóság és a tanácsadó testület tagjainak egy új könyvkiadványt is bemutatott, amelynek megjelenését a RÖDL Magyarország az elmúlt hónapokban aktívan támogatta. ✨ Első alkalommal jelent meg magyar nyelven a német számvitel átfogó monográfiája a magyar szabályozással való összehasonlításban (vö. Brösel G./Erb E.: Német számvitel a magyar szabályozással összevetve, Budapest 2026). A RÖDL már 2006-ban úttörő munkát végzett ezen a területen, amikor munkatársaink, Dudás Anita és Dr. Felkai Roland a magyar könyvvizsgálói kamara szakmai folyóirata, a SZAK-ma márciusi számában publikálták az első – és mindmáig Magyarországon egyetlen – olyan tanulmányt, amely a német és a magyar számviteli szabályozást állította szembe egymással (vö. Dudás A./Felkai R.: A magyar és a német számviteli szabályok, in: SZAK-ma, 3. szám, 2006, 125–131. o.). 📚 Ezt követően Prof. Dr. Brösel, a Hageni Távegyetem üzleti gazdaságtan, ezen belül könyvvizsgálat tanszékének vezetője, valamint Prof. Dr. Erb Edina, a Pécsi Tudományegyetem pénzügy és számvitel tanszékének adjunktusa elhatározták, hogy egy teljes könyvet szentelnek a német számviteli szabályozás bemutatásának, valamint a magyar számviteli szabályozástól való lényeges eltéréseinek, magyar nyelven. 📖 Dr. Felkai nagy örömmel kísérte szakmailag a kézirat elkészítését, és támogatta a könyv megjelenését a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának (MKVKOK) szakkiadójánál, mivel ezzel az átfogó művel egy jelentős oktatási és kutatási hiányosság kerül felszámolásra. A könyv a számos német anyavállalat magyarországi leányvállalatainál dolgozó gazdasági vezetők számára kiváló lehetőséget biztosít a két számviteli rendszer alapos megismerésére. 💡 A mű az igazgatósági ülés valamennyi résztvevője körében nagy érdeklődést váltott ki, különösen annak fényében, hogy a parlamenti választásokat követő, öt hónappal ezelőtti politikai átalakulások nyomán a német vállalatok körében egyértelműen érzékelhető a további magyarországi beruházások iránti nyitottság és lendület. 📈🚀

🤝 A rendezvény szervezése és tartalmi előkészítése a kamara ügyvezetése és munkatársai részéről – mint mindig – példaértékű volt. A Hubertus Hof Landhotelben biztosított szállás és vendéglátás, beleértve a közös grillestet is, szintén – ahogy mindig – kiváló volt. 🍽️🥂
📅 Am 10. und 11. September 2026 fand die diesjährige Strategieklausur des Vorstands der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer in Balatonfenyves 🌊 statt.

Unser Geschäftsführer, Herr Dr. Roland Felkai, nahm, nachdem im vergangenen Jahr seine satzungsgemäße Amtszeit als Vorsitzender des Aufsichtsrats abgelaufen war, nun als Mitglied des Beirats der DUIHK teil. Erarbeitet wurden die zukünftigen Schwerpunkte der Kammerarbeit vor dem Hintergrund der großen politischen, wirtschaftlichen und strukturellen Veränderungen, die Unternehmen in Ungarn derzeit bewegen.🔄

📚 Bei dieser Gelegenheit konnte Herr Dr. Felkai den Vorstands- und Beiratsmitgliedern zudem eine neue Buchveröffentlichung vorstellen, deren Erscheinen RÖDL Ungarn in den vergangenen Monaten tatkräftig unterstützt hatte. ✨ Erstmals ist hiermit in ungarischer Sprache eine umfassende Monographie der deutschen Rechnungslegung mit Vergleich zu den ungarischen Regelungen erschienen (vgl. Brösel G./Erb E.: Német számvitel a magyar szabályozással összevetve, Budapest 2026). RÖDL hatte zu diesem Thema schon 2006 Pionierarbeit geleistet, als unsere beiden Mitarbeiter Anita Dudás und Dr. Roland Felkai in der März-Ausgabe der Zeitschrift SZAK-ma, dem Organ der ungarischen Wirtschaftsprüferkammer, den ersten (und bis heute in Ungarn einzig erschienenen) Aufsatz zur Gegenüberstellung der deutschen und ungarischen Rechnungslegung veröffentlicht hatten (vgl. Dudás A./Felkai R.: A magyar és a német számviteli szabályok, in: SZAK-ma, H. 3 2006, S. 125-131). 📚 Nun hatten sich Herr Prof. Dr. Brösel, Inhaber des Lehrstuhls für Betriebswirtschaftslehre, insb. Wirtschaftsprüfung, an der Fernuniversität Hagen sowie Frau Prof. Dr. Edina Erb vom Lehrstuhl für Finanzen und Rechnungslegung an der Universität Pécs entschlossen, ein ganzes Buch der Darlegung der deutschen Rechnungslegung und ihren wesentlichen Unterschieden zur ungarischen Rechnungslegung in ungarischer Sprache zu verfassen. 📖 Mit großem Vergnügen hat Dr. Felkai die Manuskripterstellung fachlich begleitet und das Erscheinen im Fachverlag der Bildungszentrale der Ungarischen Wirtschaftsprüferkammer MKVKOK unterstützt, da mit diesem umfassenden Werk eine empfindliche Lehr- und Forschungslücke geschlossen wird, die den kaufmännisch Verantwortlichen in den zahlreichen ungarischen Tochterunternehmen deutscher Stammhäuser ein hervorragendes Verständnis beider Rechnungslegungssysteme vermitteln wird. 💡Das Werk stieß auf der Vorstandssitzung bei allen Beteiligten auf großes Interesse, besonders vor dem Hintergrund einer deutlichen Aufbruchstimmung bei deutschen Unternehmen hinsichtlich weiterer Investitionen in Ungarn zu vermelden ist. 📈🚀

🤝 Die Organisation und inhaltliche Vorbereitung der Veranstaltung durch die Geschäftsführung und Mitarbeiter der Kammer waren wie immer beispielhaft.
Auch die Unterbringung und Bewirtung im Hubertus Hof Landhotel, einschließlich des gemeinsamen Grillabends, waren wie immer hervorragend. 🍽️🥂

18/09/2026

🇭🇺Hogyan emelik évente a nyugdíjakat?
🇩🇪 Wie wird die jährliche Rentenanpassung berechnet?
* Deutsche Version siehe unten 👇*
Folytatjuk a magyar nyugdíjrendszerről szóló sorozatunkat! Ebben a részben azt nézzük meg, hogyan működik az éves nyugdíj-kiigazítás, és miért számít annyira, hogy mikor megyünk nyugdíjba. 👵👴

🧮 Először is: mi alapján emelik a nyugdíjat?

Magyarországon az éves nyugdíjemelés alapvetően az inflációhoz, vagyis az árak emelkedéséhez igazodik.

👉 Az éves emelés kizárólag az árak változását követi, a fizetésekét nem.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régebbi és az új nyugdíjak között folyamatosan nő a szakadék. Aki régebben ment nyugdíjba, annak a pénze egyre kevesebbet ér a gyorsan növekvő fizetésekkel szemben.

📊 Nézzünk egy egyszerű példát!

Tegyük fel, hogy:

• 📈 Az éves infláció: 3%
• 💼 Az átlagbérek növekedése: 10%

👴 Aki 2023-ban ment nyugdíjba:

Ha az első évben 200 000 Ft nyugdíjat kapott, akkor két, 3%-os emelés után 2025-ben:

200 000 × 1,03 × 1,03 = 212 180 Ft
➡️ Vagyis a nyugdíja 212 180 Ft lesz.

👵 Aki 2025-ben megy nyugdíjba:

Ha az ő induló nyugdíját az átlagbérek 10%-os növekedését is figyelembe vevő valorizáció alapján számítják, akkor az egyszerűsített példában:

200 000 × 1,10 × 1,10 = 242 000 Ft
➡️ Így az induló nyugdíja 242 000 Ft lehet.

⚠️ Fontos: ez egy szemléltető, leegyszerűsített példa. A tényleges nyugdíjszámítás ennél összetettebb, és számos egyéni tényezőtől függ.

🤔 Miért számít ennyire a nyugdíjba vonulás időpontja?
Mert a nyugdíj összege nemcsak attól függ, hogy mennyit dolgoztunk és mennyit kerestünk, hanem attól is, hogy mikor állapítják meg a nyugdíjunkat.
Ráadásul, ha az infláció magasabb lesz a vártnál, előfordulhat, hogy az év során további, visszamenőleges kiigazításra van szükség. 🔄

📌 A lényeg
A rendszer kettős jellege miatt a már folyósított nyugdíjak értékkövetése elszakad az általános bérfejlődéstől, miközben az újonnan megállapított nyugdíjak követik a keresetek dinamikáját. Ebből adódóan annak a naptári évnek, amelyben az érintett eléri a törvényes nyugdíjkorhatárt, jelentős pénzügyi hatása lehet, mivel ez az időpont alapjaiban határozza meg az induló nyugdíj összegét.

📲 Kövesse Facebook-oldalunkat, ha szeretne közérthető, hasznos tartalmakat olvasni adózásról, könyvelésről, jogi kérdésekről és a pénzügyek világáról! Segítünk eligazodni a gyakran bonyolultnak tűnő témákban.
Wir setzen unsere Serie über das ungarische Rentensystem fort! In diesem Teil erklären wir, wie die jährliche Rentenanpassung funktioniert und warum der Zeitpunkt des Renteneintritts eine wichtige Rolle spielen kann. 👵👴

🧮 Zunächst: Woran orientiert sich die Rentenanpassung?

In Ungarn ist die jährliche Rentenanpassung grundsätzlich an die Inflationsentwicklung, also an den Anstieg der Preise, gekoppelt.

👉 Die jährliche Rentenanpassung orientiert sich ausschließlich an der Preisentwicklung, nicht an den Löhnen.

In der Praxis bedeutet dies, dass sich die Schere zwischen Bestandsrenten und Zugangsrenten immer weiter öffnet. Da laufende Renten nicht an die Lohnentwicklung gekoppelt sind, sinkt ihr Wert im Vergleich zu den dynamisch steigenden Arbeitseinkommen kontinuierlich.

📊 Schauen wir uns ein einfaches Beispiel an!

Nehmen wir an:

• 📈 Jährliche Inflation: 3 %
• 💼 Wachstum der Durchschnittslöhne: 10 %

👴 Eine Person, die 2023 in Rente gegangen ist:

Wenn sie im ersten Jahr eine Rente von 200.000 HUF erhalten hat, ergibt sich nach zwei jährlichen Anpassungen von jeweils 3 % im Jahr 2025:

200.000 × 1,03 × 1,03 = 212.180 HUF
➡️ Die monatliche Rente beträgt somit 212.180 HUF.

👵 Eine Person, die 2025 neu in Rente geht:

Wenn ihre anfängliche Rente unter ansonsten gleichen Bedingungen anhand der Valorisierung berechnet wird, bei der auch das Wachstum der Durchschnittslöhne berücksichtigt wird, ergibt sich in diesem vereinfachten Beispiel:

200.000 × 1,10 × 1,10 = 242.000 HUF
➡️ Die anfängliche Rente könnte somit 242.000 HUF betragen.

⚠️ Wichtig: Dies ist ein vereinfachtes Beispiel zur Veranschaulichung. Die tatsächliche Rentenberechnung ist komplexer und hängt von zahlreichen individuellen Faktoren ab.

🤔 Warum ist der Zeitpunkt des Renteneintritts so wichtig?
Die Rentenhöhe hängt nicht nur davon ab, wie lange man gearbeitet hat und wie hoch das Einkommen war, sondern auch davon, wann die Rente berechnet und festgestellt wird.
Außerdem kann es vorkommen, dass die Inflation höher ausfällt als ursprünglich erwartet. In solchen Fällen kann im Herbst eine zusätzliche, rückwirkende Rentenanpassung erforderlich werden. 🔄

📌 Das Wichtigste zusammengefasst
Durch die duale Ausgestaltung des Systems entkoppelt sich die Wertentwicklung bereits laufender Renten von der allgemeinen Lohnentwicklung, während neu berechnete Renten der Dynamik der Arbeitseinkommen folgen. Folglich kann das Kalenderjahr, in dem die Regelaltersgrenze erreicht wird, erhebliche finanzielle Auswirkungen haben, da dieser Zeitpunkt die Höhe der Startrente maßgeblich bestimmt.

📲 Folgen Sie unserer Facebook-Seite, wenn Sie verständliche und hilfreiche Inhalte zu Steuerfragen, Buchhaltung, rechtlichen Themen und Finanzen lesen möchten! Wir helfen Ihnen dabei, sich in oft komplexen Themen besser zurechtzufinden.

11/09/2026

🇭🇺 EU AI Act, új korszak a mesterséges intelligencia szabályozásában
🇩🇪 EU AI Act: Eine neue Ära der Regulierung von Künstlicher Intelligenz
* Deutsche Version siehe unten 👇*
2024. augusztus 1-én hatályba lépett az EU MI Rendelet, amely az első átfogó uniós szabályozás a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésére, forgalmazására és alkalmazására.

A tiltott MI-gyakorlatokra és az MI-jártasságra vonatkozó rendelkezések 2025. február 2-tól alkalmazandók, az általános célú MI-modellekre vonatkozó szabályok 2025. augusztus 2-tól, míg 2026. augusztus 2-tól újabb fontos átláthatósági kötelezettségek léptek hatályba, például chatbotok, deepfake tartalmak és MI által generált vagy módosított tartalmak jelölése kapcsán.

📌 Szankciók: a tiltott MI-gyakorlatok megsértése esetén a bírság akár 35 millió euróig, vagy az előző pénzügyi év teljes globális éves árbevételének 7 százalékáig terjedhet, attól függően, melyik a magasabb.

🇭🇺 Magyarországon időközben elfogadásra kerültek az EU MI Rendelet hazai végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok. A korábbi jogalkotási előkészítést követően hatályba lépett a 2025. évi LXXV. törvény, valamint a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet.
A hazai szabályozás kijelöli az MI bejelentő és piacfelügyeleti hatósági feladatokat, valamint létrehozza a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot.

💡A vállalatoknak fel kell mérniük, milyen MI-rendszereket használnak, ezek milyen kockázati kategóriába tartoznak, ki minősül szolgáltatónak, alkalmazónak vagy forgalmazónak, és milyen dokumentációs, átláthatósági, adatvédelmi, munkajogi vagy fogyasztóvédelmi kötelezettségek merülhetnek fel.

Az MI nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. A megfelelő kockázatértékelés és szerződéses kontrollok kialakítása ma már nem pusztán compliance kérdés, hanem versenyelőny is.

Forduljon hozzánk bizalommal, ha szeretné áttekinteni szervezete AI-jogi és compliance kockázatait. 🤝
Am 1. August 2024 trat der EU AI Act in Kraft, der die erste umfassende unionsweite Regulierung für die Entwicklung, das Inverkehrbringen und die Nutzung von Systemen der Künstlichen Intelligenz (KI) darstellt.

Die Regelungen zu verbotenen KI-Praktiken sowie zur KI-Kompetenz gelten seit dem 2. Februar 2025. Die Vorschriften für KI-Modelle mit allgemeinem Verwendungszweck (General-Purpose AI Models, GPAI) gelten seit dem 2. August 2025. Weitere wichtige Transparenzpflichten, etwa im Zusammenhang mit Chatbots, Deepfakes sowie KI-generierten oder KI-manipulierten Inhalten, sind ab dem 2. August 2026 anwendbar.

📌 Sanktionen: Bei Verstößen gegen die Vorschriften über verbotene KI-Praktiken können Geldbußen von bis zu 35 Millionen Euro oder 7 % des weltweiten Jahresumsatzes des vorangegangenen Geschäftsjahres verhängt werden, je nachdem, welcher Betrag höher ist.

🇭🇺 In Ungarn wurden inzwischen die für die Durchsetzung des EU AI Act erforderlichen nationalen Rechtsvorschriften verabschiedet. Nach Abschluss der legislativen Vorbereitungsarbeiten wurden das Gesetz LXXV von 2025 sowie die Regierungsverordnung Nr. 344/2025 (X. 31.) in Kraft gesetzt.

Die nationale Regelung bestimmt die zuständigen Behörden für Melde- und Marktüberwachungsaufgaben im Bereich der KI und schafft zugleich den Ungarischen Rat für Künstliche Intelligenz.

💡 Unternehmen müssen analysieren, welche KI-Systeme sie einsetzen, welcher Risikokategorie diese zuzuordnen sind, wer im Einzelfall als Anbieter, Betreiber oder Vertreiber gilt, und welche dokumentations-, transparenz-, datenschutz-, arbeitsrechtlichen oder verbraucherschutzrechtlichen Verpflichtungen daraus folgen.

KI bietet nicht nur Chancen, sondern bringt auch Verantwortung mit sich. Der Aufbau von Risikobewertungen sowie vertraglicher Kontrollmechanismen ist heute längst nicht mehr nur eine Compliance-Frage, sondern kann einen echten Wettbewerbsvorteil darstellen.

Gerne unterstützen wir Sie bei der Identifizierung und Bewertung der rechtlichen sowie Compliance-bezogenen Risiken im Zusammenhang mit dem Einsatz von KI in Ihrer Organisation. 🤝

04/09/2026

🇭🇺 Hogyan számítják a nyugdíjat, ha Magyarországon és Németországban is dolgozott?
🇩🇪 Wie wird Ihre Rente berechnet, wenn Sie sowohl in Ungarn als auch in Deutschland gearbeitet haben?
*Deutsche Version siehe unten 👇*
Dolgozott már Magyarországon és Németországban is? Akkor fontos lehet tudnia, hogyan számítják be a két országban szerzett biztosítási időket a nyugdíj megállapításánál.

Az EU szabályai alapján a különböző tagállamokban szerzett biztosítási időket bizonyos esetekben össze kell számítani (ún. totalizáció) annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a nyugdíjjogosultság feltételei.

⚠️ Ez a bemutatás egy leegyszerűsített összefoglaló, a valós eljárás ennél részletesebb és eseti körülményektől is függhet. A pontos számítás mindig az adott ország illetékes nyugdíjbiztosítási szervének feladata.

Nézzük meg egyszerűsítve, hogyan működik! 👇

🔹 1. lépés – Kiszámítják az „önálló” nyugdíjat
Mindkét ország külön-külön megvizsgálja, mekkora nyugdíj járna Önnek kizárólag a saját szabályai szerint

👉 Ennél a számításnál csak az adott országban szerzett biztosítási időt veszik figyelembe.

🔹 2. lépés – Kiszámítják az „arányos” nyugdíjat
Ha a jogosultsági feltételek csak a magyar és német biztosítási idők összeszámításával teljesülnek, elvégzik ezt a második számítást is.
Ilyenkor a teljes biztosítási időből indulnak ki, majd minden ország csak a saját biztosítási éveinek arányában megfelelő részt állapítja meg.

🔹 3. lépés – A két számítás közül a magasabb összeget veszik figyelembe

Nézzünk egy konkrét példát! 👇

👤 Önnek 30 év magyar és 10 év német biztosítási ideje van, vagyis összesen 40 év.

Magyarország kétféleképpen számol 🇭🇺:

1️⃣ Megállapítja, mekkora nyugdíj járna a 30 magyar év alapján (önálló nyudíj).
2️⃣ Kiszámítja, mennyi lenne a nyugdíj a teljes 40 éves biztosítási idő alapján, majd ennek csak a magyar arányos részét, azaz 30/40-ed részét állapítja meg (arányos rész).

Németország ugyanezt elvégzi a saját szabályai szerint elvégzi 🇩🇪 :

1️⃣ Kiszámítja a nyugdíjat a 10 német év alapján.
2️⃣ Kiszámítja az arányos összeget a teljes 40 évből, amelyből a német rész 10/40-ed.

📌 És itt jön a lényeg: Magyarország a saját két eredményét hasonlítja össze, és a kedvezőbb összeget folyósítja. Németország pedig a saját két eredményét veti össze, és a kedvezőbb német összeget folyósítja.

💡 Tehát nem egyetlen közös nyugdíjat számítanak ki. Mindkét ország önállóan állapítja meg a saját nyugdíjrészét, és a saját számításai közül a kedvezőbb eredményt veszi figyelembe.

Kövesse Facebook oldalunkat a mindennapi pénzügyekhez kapcsolódó hasznos tippekért, érthető magyarázatokért! 👇
Haben Sie sowohl in Ungarn als auch in Deutschland gearbeitet? Dann ist es wichtig zu wissen, wie die in beiden Ländern erworbenen Versicherungszeiten bei der späteren Rentenfeststellung berücksichtigt werden.

Gemäß EU-Recht müssen die in verschiedenen Mitgliedstaaten absolvierten Versicherungszeiträume in bestimmten Fällen zusammengerechnet werden (sog. Totalisierung), um festzustellen, ob die Voraussetzungen für einen Rentenanspruch erfüllt sind.

⚠️ Die folgende Darstellung ist eine vereinfachte Zusammenfassung. Das tatsächliche Verfahren ist detaillierter und hängt von den jeweiligen Umständen des Einzelfalls ab. Die genaue Berechnung obliegt stets dem zuständigen Rentenversicherungsträger des jeweiligen Landes.

Schauen wir uns vereinfacht an, wie das funktioniert! 👇

🔹 Schritt 1 – Berechnung der „eigenständigen“ Rente
Beide Länder prüfen jeweils für sich, welche Rente Ihnen ausschließlich nach den eigenen nationalen Vorschriften zustehen würde.

👉 Bei dieser Berechnung werden nur die in dem jeweiligen Land zurückgelegten Versicherungszeiten berücksichtigt.

🔹 Schritt 2 – Berechnung der „anteiligen“ Rente (pro rata temporis)
Wenn die Anspruchsvoraussetzungen nur durch die Zusammenrechnung der ungarischen und deutschen Versicherungszeiten erfüllt werden, wird zusätzlich diese zweite Berechnung durchgeführt.
Dabei wird von der gesamten Versicherungszeit ausgegangen, und jedes Land ermittelt anschließend nur den Anteil, der dem Verhältnis der eigenen Versicherungsjahre entspricht.

🔹 Schritt 3 – Es wird jeweils der höhere der beiden Beträge berücksichtigt. Dies erfolgt für jedes Land separat.

Schauen wir uns ein konkretes Beispiel an:👇

👤 Sie haben 30 ungarische und 10 deutsche Versicherungsjahre, also insgesamt 40 Jahre.

Ungarn führt zwei Berechnungen durch 🇭🇺 :

1️⃣ Es wird ermittelt, welche Rente Ihnen aufgrund der 30 ungarischen Jahre zustehen würde (eigenständige Rente).
2️⃣ Es wird berechnet, wie hoch die Rente wäre, wenn die gesamte Versicherungszeit von 40 Jahren zugrunde gelegt würde, wovon dann nur der ungarische Anteil, also 30/40, festgesetzt wird (anteilige Rente).

Deutschland führt dasselbe nach seinen eigenen Vorschriften durch 🇩🇪 :

1️⃣ Zunächst wird die Rente aufgrund der 10 deutschen Versicherungsjahre berechnet.
2️⃣ Weiter wird der anteilige Betrag aus den gesamten 40 Jahren berechnet, wovon der deutsche Anteil 10/40 beträgt.

📌 Und hier liegt der entscheidende Punkt: Ungarn vergleicht seine beiden Ergebnisse und berücksichtigt den höheren ungarischen Betrag. Deutschland vergleicht ebenfalls seine beiden Ergebnisse und berücksichtigt den höheren deutschen Betrag.

💡 Das bedeutet: Es wird nicht eine einzige gemeinsame Rente für Ungarn und Deutschland berechnet. Beide Länder ermitteln jeweils eigenständig ihren eigenen Rentenanteil und legen dabei das für Sie günstigere Ergebnis der eigenen Berechnungen zugrunde.

Folgen Sie unserer Facebook-Seite für nützliche Tipps und verständliche Erklärungen rund um die alltäglichen Finanzen! 👇

28/08/2026

🇭🇺Tényleg előfordulhat, hogy a több ledolgozott év ellenére alacsonyabb lesz a nyugdíjunk Magyarországon?
🇩🇪 Kann es wirklich vorkommen, dass man trotz mehr Erwerbsjahren eine niedrigere Rente in Ungarn bekommt?
* Deutsche Version siehe unten 👇 *
Elsőre furcsán hangzik, pedig a magyar nyugdíjszámításnál két fontos tényező is számít:

👉 hány év biztosítási időnk van
👉 mekkora a nettó életpálya-átlagkeresetünk

A több ledolgozott év növeli a nyugdíjszorzót 📈 – ez jó hír.
Viszont, ha közben jelentősen csökken a keresetünk 💸, az lehúzhatja az életpálya-átlagkeresetet.

És itt jön az érdekes rész… 👀

📌 Példa:
🔹 25 év biztosítási idő
🔹 nettó életpálya-átlagkereset: 500 000 Ft/hónap
🔹 nyugdíjszorzó: 63%
➡️ nyugdíj: 315 000 Ft

Majd az illető még 10 évig dolgozik, de már csak havi nettó 200 000 Ft-ot keres.

🔹 35 év biztosítási idő
🔹 nyugdíjszorzó: 73% 📈
🔹 nettó életpálya-átlagkereset: 414 286 Ft/hónap 📉
➡️ nyugdíj: 302 428 Ft

Vagyis ebben a példában:
25 év után: 315 000 Ft
35 év után: 302 428 Ft

❗ A plusz 10 év ugyan növelte a szorzót, de az alacsonyabb kereset annyira lehúzta az átlagkeresetet, hogy összességében mégis alacsonyabb nyugdíjösszeg realizálódott.

💡 A tanulság: A hosszabb munkában töltött idő nem feltétlenül jelent magasabb nyugdíjat. Végső soron a ledolgozott évek és a jövedelem együttes hatása számít – nem önmagában az évek száma.

📣 Érdemes követni a Facebook oldalunkat, hogy a magyar nyugdíjrendszer működését bemutató sorozatunk következő két részéről se maradjon le.
Auf den ersten Blick klingt das seltsam, dabei spielen bei der ungarischen Rentenberechnung zwei wichtige Faktoren eine Rolle:

👉 wie viele Versicherungsjahre man hat
👉 wie hoch das durchschnittliche Netto-Lebenseinkommen ist

Mehr Erwerbsjahre erhöhen den Rentenfaktor 📈 – das ist die gute Nachricht.

Sinkt jedoch gleichzeitig das Einkommen deutlich 💸, reduziert dies den durchschnittlichen Lebensverdienst.

Und hier kommt der interessante Teil… 👀

📌 Beispiel:
🔹 25 Versicherungsjahre
🔹 durchschnittliches Netto-Lebenseinkommen: 500.000 Ft/Monat
🔹 Rentenfaktor: 63 %
➡️ Rente: 315.000 Ft

Die Person arbeitet weitere 10 Jahre, verdient dabei aber in dieser Zeit nur noch monatlich netto 200.000 Ft.

🔹 35 Versicherungsjahre
🔹 Rentenfaktor: 73 % 📈
🔹 durchschnittliches Netto-Lebenseinkommen: 414.286 Ft/Monat 📉
➡️ Rente: 302.428 Ft

In diesem Beispiel bedeutet das also:
Nach 25 Jahren: 315.000 Ft
Nach 35 Jahren: 302.428 Ft

❗ Die zusätzlichen 10 Jahre haben zwar den Rentenfaktor erhöht, aber das niedrigere Einkommen hat den Durchschnittsverdienst so stark gesenkt, dass unterm Strich trotzdem eine niedrigere Rente erreicht wird.

💡 Die Erkenntnis: Länger arbeiten heißt nicht zwangsläufig mehr Rente. Am Ende zählt das Zusammenspiel aus Erwerbsjahren und Einkommen – nicht die Jahre allein.

📣 Folge gerne unserer Facebook-Seite, damit dir die nächsten beiden Teile unserer Serie über die Funktionsweise des ungarischen Rentensystems nicht entgehen.

19/08/2026

Nettó életpálya átlagkereset meghatározása
Das durchschnittliche Netto-Lebenseinkommen ermitteln
* Deutsche Version siehe unten*
Magyar nyugdíjbiztosítás: Hogyan jutunk a nettó életpálya-átlagkeresethez?👵👴
A magyar nyugdíjrendszerben az öregségi nyugdíj összegének meghatározása egy nagyon összetett számítás, több évtized kereseti és jogszabályi adatait figyelembe vevő számítás.
⚠️ Fontos: a tényleges számítás ennél jóval összetettebb, ezért az alábbiakban csak leegyszerűsített, rövidített formában ismertetjük a folyamatot.
💰 Hogyan jutunk el a nettó életpálya-átlagkeresethez?
1️⃣ A figyelembe vehető bruttó kereset meghatározása
Elsőként meg kell határozni a biztosított nyugdíjbiztosítási kötelezettség alá tartozó, figyelembe vehető bruttó keresetét 1988-tól az öregségi nyugdíj megállapítását megelőző napig.
Ennek során figyelembe kell venni az adott időszakban érvényes, járulékfizetésre vonatkozó küszöbértékeket.
📌 Fontos történeti sajátosság, hogy 1988 januárja és 1992 februárja között nem volt járulékplafon, 2013 óta pedig szintén nincs.
2️⃣ A járulékok levonása
A következő lépésben évről évre csökkenteni kell az egyes biztosítási évekre vonatkozó keresetet az adott időszakban érvényes járulékokkal.
3️⃣ A személyi jövedelemadó figyelembevétele
Ezt követően le kell vonni a jövedelemadót az évenkénti hatályos személyi jövedelemadó szabályai szerint.
💡 Ez sem egyszerű számítás, hiszen az egyes években jelentősen eltérhettek az adókulcsok, az adómentes összegek, valamint az alkalmazható adókedvezmények.
📈 Mi történik ezután?
Az így meghatározott nettósított éves kereseteket valorizációval kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani. A valorizáció során az egyes évekre meghatározott valorizációs szorzószámokat alkalmazzák, így a korábbi keresetek összehasonlítható szintre kerülnek. 📊
Ezt követően a valorizált éves kereseteket összeadják, majd az úgynevezett osztószámmal elosztva meghatározzák a napi átlagkeresetet. A napi átlagkereset évesítése, majd 12-vel történő osztása, adja a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. 🧮
⚖️ És még itt sincs vége: degresszió
A havi átlagkereset bizonyos része nem kerül teljes egészében figyelembevételre:
🔹 a 372 001 és 421 000 Ft közötti rész 90%-a,
🔹 a 421 000 Ft feletti rész 80%-a kerül figyelembevételre.
👉 A fenti folyamat jól mutatja, hogy a magyar öregségi nyugdíj kiszámítása több évtized kereseti, járulék- és adóadatait + szorzókat veszi figyelembe. Ezért a pontos nyugdíjszámítás korántsem egyszerű „átlagolás”, hanem egy összetett, több lépésből álló számítási folyamat.
Ungarische Rentenversicherung: Wie wird das durchschnittliche Netto-Lebenseinkommen ermittelt? 👵👴
Im ungarischen Rentensystem ist die Ermittlung der Altersrente eine sehr komplexe Berechnung, bei der die Einkommensdaten und die rechtlichen Vorschriften mehrerer Jahrzehnte zu berücksichtigen sind.
⚠️ Wichtig: Die tatsächliche Berechnung ist wesentlich komplex, daher stellen wir den Prozess nachfolgend nur sehr vereinfacht und verkürzt dar.
💰 Woraus ergibt sich das durchschnittliche Netto-Lebenseinkommen?
1️⃣ Ermittlung des berücksichtigungsfähigen Bruttoeinkommens
Zunächst muss das berücksichtigungsfähige Bruttoeinkommen des Versicherten ermittelt werden, das der Rentenversicherungspflicht unterlag – ab dem Jahr 1988 bis zum Tag vor der Feststellung der Altersrente.
Dabei müssen die jeweils geltenden Grenzwerte für die Beitragspflicht berücksichtigt werden.
📌 Eine wichtige Besonderheit: Zwischen Januar 1988 und Februar 1992 gab es keine Beitragsbemessungsgrenze; seit 2013 gibt es ebenfalls keine mehr.
2️⃣ Abzug der Sozialversicherungsabgaben
Im nächsten Schritt wird das Einkommen für jedes Versicherungsjahr um die jeweils geltenden Abgaben vermindert.
3️⃣ Berücksichtigung der Einkommensteuer
Anschließend wird die Einkommensteuer nach den für das jeweilige Jahr geltenden Regeln der persönlichen Einkommensteuer abgezogen.
💡 Auch dies ist keine einfache Berechnung, da sich die Steuersätze, steuerfreien Beträge sowie die anwendbaren Steuervergünstigungen in den einzelnen Jahren erheblich unterscheiden konnten.
📈 Was passiert danach?
Die auf diese Weise ermittelten Netto-Jahreseinkommen werden mithilfe der sogenannten Valorisierung an das Einkommensniveau des Jahres vor dem Renteneintritt angepasst.
Bei der Valorisierung werden für die einzelnen Jahre festgelegte Valorisierungsfaktoren angewendet. Dadurch werden die früher erzielten Einkommen auf ein vergleichbares Niveau gebracht. 📊
Anschließend werden die valorisierten Jahreseinkommen addiert. Durch die Division durch die sogenannte Divisorenzahl wird daraus das durchschnittliche Tageseinkommen ermittelt.
Das Tageseinkommen wird anschließend auf ein Jahr hochgerechnet und durch 12 geteilt. So ergibt sich das für die Rentenberechnung maßgebliche monatliche Durchschnittseinkommen. 🧮
⚖️ Und auch hier ist die Berechnung noch nicht zu Ende: Degression
Bestimmte Teile des monatlichen Durchschnittseinkommens werden bei der Rentenberechnung nicht vollständig berücksichtigt:
🔹 90 % des Anteils zwischen 372.001 und 421.000 HUF,
🔹 80 % des Anteils über 421.000 HUF werden berücksichtigt.
👉 Der oben dargestellte Prozess zeigt deutlich, dass bei der Berechnung der ungarischen Altersrente Einkommens-, Beitrags- und Steuerdaten sowie verschiedene Faktoren aus mehreren Jahrzehnten berücksichtigt werden.
Die genaue Rentenberechnung ist daher keineswegs eine einfache „Durchschnittsberechnung“, sondern ein komplexer, mehrstufiger Prozess.

Cím

Andrássy út 121
Budapest
1062

Nyitvatartási idő

Hétfő	08:00 - 17:00
Kedd	08:00 - 17:00
Szerda	08:00 - 17:00
Csütörtök	08:00 - 17:00
Péntek	08:00 - 16:00

Telefonszám

+3618149800

Weboldal

https://www.roedl.hu/hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni RÖDL Hungary új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése RÖDL Hungary számára:

RÖDL Hungary