Csődvédelem.hu

Csődvédelem.hu Minden ami fizetésképtelenség.

Napi szinten felmerül az ismeretségi körünkben, hogy nem félünk-e a felszámolás átszervezésétől.A válaszom gyakorló fels...
18/06/2026

Napi szinten felmerül az ismeretségi körünkben, hogy nem félünk-e a felszámolás átszervezésétől.

A válaszom gyakorló felszámolóként az, hogy nem.

Ahogyan korábbi posztjaimban említettem: szakemberekre nagy szükség van minden területen, így a felszámolás területén is. Remélhetőleg kompetens személyek csoportja eldönti, hogy milyen struktúrában lehet tovább működni és ennek a szervezetnek a felépítésekor eldöntik, hogy szükség van-e rám vagy ránk.

A reorganizációs lépések kapcsán a forrás biztosítása és az üzemméret meghatározása éppúgy fontos, mint a szakember gárda. Nyilván a fluktuációs hatást a reorganizáció során nem szabad alábecsülni, mert a szakember elvándorlással magukkal visznek egy jó adag „szervezeti” tudást. Ha túl sok a gyakorló szakember kiiktatás, akkor a tudásvesztés is nagy, így a veszteség realizálása szinte biztos.

És van még egy fontos dolog: a szabad választás joga nálam/nálunk van, hogy az adott feltételrendszerrel egyáltalán szeretném-e ezt a munkát végezni.

Nem félek a változástól, hiszen akkor nem ezt a munkát végezném. Egyik héten takarmánykeverő üzemet igazgatok, a következőben akár ezzel párhuzamosan sertéstelepet működtetek vagy szerelvény gyártó vállalkozást vezetek ki a piacról. Néha jön egy nagyobb csődeljárás, néha csak egyszerűsített felszámolási eljárások dömpingszerűen. Jöjjön, aminek jönnie kell és megtalálom a helyem.

De 200 felszámolóbiztos és 200 végrehajtó, illetve az alkalmazottjaik nevében nem tudok nyilatkozni. Remélem megszólalnak minél többet!

A Tisza-kormány csökkenti a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, azországgyűlési képviselők és a polgármeste...
16/06/2026

A Tisza-kormány csökkenti a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az
országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is.

Erre reakcióként volt, aki azt mondta, hogy lemond.

Erre én egyszerű választópolgárként és fizetésképtelenségi szakemberként azt mondom:
Menjen és ne zsarolja a környezetét, a szervezetét, a munkáltatóját. Az űr amit hagynak gyorsan kitöltődik efelől legyenek nyugodtak.

Számomra ez egy reorganizációs lépés, de van egy mélyebb üzenete, hogy senki se egy politikai pályára építse fel az életét.

Miért?

A minisztériumok érdekét nem szolgálja, ha olyan emberek dolgoznak ott hosszú éveken, évtizedeken keresztül, akik nem hoznak friss tudást és szemléletet a piacról. A pár évenkénti megújulással könnyebb lekövetni a változó trendeket. Azt üzeni mindenkinek, hogy első sorban valamilyen szakember legyen és aztán lokálpatriótaként átmenetileg képviselje a hazája, szakmája, a települése érdekeit.

Ne a magas minőségű megélhetése okán akarjon a pozícióban maradni, hanem az életminősége megteremtése után, annak fenntartása mellett lássa el pozíciót. A motivációja egy ideális világban a köz java lenne egy korrekt díjazás mellett. A korrekt díjazás skáláján pedig van még egy-két szint lejjebb is.

Milyen szakma az, hogy államtitkár, képviselő, polgármester, netán politikus? Tényleg ezt írja be a hitelkérelmére?

Jól érzitek, ezek nem szakmák! Mégis ebből élnek sokan egy életen át, amit az adófizetők finanszíroznak.

Legyetek szakemberek, mert valamit tudtatok jól csinálni, mert pozícióba kerültetek!

Válasz arra a komplex kérdésre, hogy mit csinál a Tisza-kormány?A Tisza-kormány az én megítélésem szerint semmi mást nem...
14/06/2026

Válasz arra a komplex kérdésre, hogy mit csinál a Tisza-kormány?

A Tisza-kormány az én megítélésem szerint semmi mást nem csinál, mint reorganizál, vagyis újrastruktúrál, újjászervez. Ez egy olyan „házi feladat”, ami már igen időszerű!

Vegyük csak sorra, hogy ezt miért mondom!

Adott egy összetett helyzet:
1. Az államkasszába kevés a pénzügyi forrás, az államadósság meredeken növekszik = likviditási válság ➡️ legfőbb ok a reorganizációra a piacgazdaságban is.
2. Magyarország Európai Uniós megítélése igen negatív volt az utóbbi években = reputációs válság.
3. Rosszul működő állami területek (oktatás, egészségügy, közlekedés) ➡️ működési válság.
4. Megjelentek olyan területek, mint a csökkenő vagy nem megfelelően növekvő GDP (recesszió), inflációs válság, lakhatási válság és demográfiai válság.

Ezekre együttesen egy átfogó reorganizáció a válasz. A reorganizáció elhatározásaként a cselekvési terv a következő, amit javaslok:
1. A követeléseket be kell hajtani (a Tisza-kormány az uniós forrásokból 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodott meg).
2. A kötelezettségeket át kell ütemezni és diszkontálni kell, amennyire lehetséges (a Tisza-kormány a 4iG Nyrt.1311 milliárd forintos megállapodást egyszerűen eltagadja).
3. Csökkenteni kell a fix költségeken, leginkább a humán erőforrás költségein (a Tisza-kormány csökkenti a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is).
4. Tőkét kell bevonni minden lehetséges módon (Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal).
5. Végezetül a legnehezebb: Növeljük a hatékonyságot, a kapacitás kihasználtságot és érjük el a megfelelő üzemméretet minden területen.

Szóval a Tisza-kormány éppen a házi feladatból referál, nézzük ilyen szemüvegen!

12/06/2026

Sokan kritizálják a végrehajtási rendszert. De gondolj bele: ki hajtja be azt a pénzt, ami jogosan jár neked? Ki intézkedik, ha valaki évek óta nem fizeti a lakbért, mégis az ingatlanodban él? Ki érvényesíti a gyermek elhelyezési döntéseket, amikor a másik fél nem működik együtt?

A végrehajtási rendszer reformja időszerű. A cél azonban nem a szakma ellehetetlenítése, hanem egy átláthatóbb, igazságosabb és hatékonyabb működés kialakítása.

Nézd meg a videót és írd meg a véleményed! 🎥

10/06/2026

A politikának ott kell jelen lennie, ahol az emberek vannak. A közösségi média ma már nem alternatíva, hanem a nyilvános párbeszéd egyik legfontosabb tere.

Véleményem a politikai kommunikáció új korszakáról. 🎥

Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter a meghallgatásán azt ígérte, hogy a szakmai vitákat az érintettek bevonásával foly...
05/06/2026

Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter a meghallgatásán azt ígérte, hogy a szakmai vitákat az érintettek bevonásával folytatják le. Ha ez valóban így lesz, akkor hallgattassanak meg a valódi szakemberek is: azok a felszámolók, akik nem szennyeződtek be a NER-rel összefüggő visszásságokban.

A kapkodás helyett olyan jogszabálynak kell születnie, amely figyelembe veszi az alábbiakat:

➖ Az államigazgatásban maradó helyettes államtitkároknál és az apparátus jelentős részénél nincs meg az a gyakorlati piaci tudás, amely az elmúlt 30 év során a felszámolási piacon halmozódott fel. Ez a tudás nem a minisztériumokban, hanem a terepen alakult ki. Az átjárás pedig – ismereteim szerint – az elmúlt 16 évben gyakorlatilag nem létezett.

Mondom egyszerűbben: aki nem látott közelről adósokat, hitelezőket, beszállítókat, bankokat és állami szerveket egyszerre működni egy felszámolási eljárásban; aki nem alkotott stratégiát egy vállalkozás továbbműködtetésére vagy ésszerű lezárására, annak a valóságról gyakran torz képe van.

Ezt az előző kormányzatok pontosan tudták. Ezért is történt meg a központosítás a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. állami felszámolóként való piaci szerepvállalásával, amely a rendszer egyik legsötétebb fejezete volt.

Az Igazságügyi Minisztérium egyes szereplői ezt felismerve kiszolgálták a folyamatot, míg mások igyekeztek tompítani annak hatásait, és bizonyos fékeket beépíteni a rendszerbe. Ha valóban feltárás lesz, érdemes lehet az ezzel kapcsolatos belső levelezéseket is megvizsgálni.

Az évek során több minisztériumi vezető és szakember érkezett továbbképzésekre előadóként. Közben azonban folyamatosan olyan intézkedések születtek, amelyek a felszámolói szakma szerepének visszaszorítását szolgálták. Törekvések voltak arra is, hogy a kényszertörlési eljárások ismét nagy számban kerüljenek vissza a rendszerbe.

Miért?

Mert így számos tranzakció ellenőrizetlen maradhat, miközben nem kell megfizetni azoknak a felszámolóknak a feltáró munkáját, akik tényleges szakmai munkát végeznek. Ennek következménye a szakma fokozatos kivéreztetése és elnémítása lehet, miközben a piac koncentrálódik a TOP 20 NER-közeli szereplő javára.

Valóban az a cél, hogy visszahozzuk a kényszertörléseket, és kivonjuk az ellenőrzést a szakemberek kezéből éppen akkor, amikor a következő 1–3 évben várhatóan megkezdődik a NER gazdasági érdekköreinek piaci átrendeződése?

Az elsüllyesztés módszereiről külön posztban hozok majd konkrét példákat.

A felszámolói szakmát képviselők teljes „leépítése” nem szolgálja a közérdeket. Sőt.

Miért mondom ezt?

▪️ Amikor a piacról ki kell vezetni az összeomló vállalkozásokat – köztük akár NER-közeli cégeket is –, a felszámolói szaktudás és az ellenőrzési funkció felértékelődik. Ennek pótlása rövid időn belül nem lehetséges.

▪️ A szakmában terjedő hírek szerint teljes személyi cserék is szóba kerülhetnek. Ennek veszélye, hogy a gyakorlati tudás és a felhalmozott tapasztalat egyik napról a másikra átkerül a másik oldalra. Valóban ez szolgálná a nemzetgazdasági érdekeket?

Én nem hiszem.

Szerintetek?

A felszámolói rendszer restrukturálásának bejelentéseElsőként két okból is üdvözlendő a kezdeményezés.➖ Az egyik, hogy a...
03/06/2026

A felszámolói rendszer restrukturálásának bejelentése

Elsőként két okból is üdvözlendő a kezdeményezés.

➖ Az egyik, hogy a vonatkozó jogszabály 1991-ből származik. Bár az elmúlt több mint 30 évben számos alkalommal módosították, egészében soha nem igazították a piaci környezet, illetve a gazdaság fejlődéséhez.

➖ A másik, hogy a rendszer NER-közeli összefonódásai könnyen tetten érhetők, ezért a felszámolói piac megtisztítása és rehabilitációja kiemelten fontos, hiszen:
▪️ nemzetgazdasági szempontból jelentős területről van szó,
▪️ az adósok és a hitelezők közös érdeke a transzparens működés,
▪️ a területen dolgozó szakemberek anyagi és szakmai megbecsülését is helyre kell állítani a hatékony működés érdekében.

Miért nem hangsúlyozták jobban a nonprofittá alakítást?

Erre a felszámolói piac finanszírozása és gazdasági mutatói adhatnak magyarázatot.

2023-ban a 92 működő felszámolócég összesített árbevétele valamivel meghaladta a 4 milliárd forintot. A cégek közel 30%-a veszteséges volt, további 54%-uk pedig 10 millió forint alatti adózott eredményt ért el.

2024-ben az összesített árbevétel 5,3 milliárd forintra emelkedett, amelyhez közel 1 milliárd forint adózott eredmény társult. Ugyanakkor 10 cég veszteséggel vagy nulla eredménnyel zárt, míg 49 vállalkozás 10 millió forint alatti adózott eredményt mutatott ki.

A nonprofittá alakítás kérdése azért sem tűnik meghatározónak, mert a felszámolói tevékenység árbevételének jelentős részét az állam finanszírozza, eljárásonként meghatározott és maximalizált díjtételek alapján.

2024-ig ez bruttó 190 500 vagy 381 000 forint volt eljárásonként.

2025-től ez az összeg bruttó 444 500, illetve 635 000 forintra emelkedett.

Ahogyan a miniszterelnök is utalt rá, a rendszer visszásságai nem elsősorban ezen a területen jelentkeznek, hanem inkább a felszámolási vagyon nyomott áron történő értékesítésében, amely gyakran NER-közeli nagyvállalkozókhoz kerülhetett. Emellett a nyomásgyakorlás céljából indított büntetőeljárások miatt egyes adósok fizetésképtelenné válása is vitatható körülmények között történt.

A rendszer valódi restrukturálása ezen a ponton jóval nehezebb feladat, hiszen a felszámolási eljárások során számos költséget előre kell finanszírozni. Ezek megtérülési ideje átlagosan egy év, és ebben még nincs benne a befektetett szakmai munka értéke.

…folytatjuk

2026.07.14. – Kérdések a végrehajtási rendszer átalakítása kapcsánA végrehajtási struktúra felülvizsgálatának határideje...
31/05/2026

2026.07.14. – Kérdések a végrehajtási rendszer átalakítása kapcsán

A végrehajtási struktúra felülvizsgálatának határideje, 2026. július 14., több szempontból is érdekes. A vonatkozó kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy a végrehajtási rendszernek „haszonszerzési céloktól mentesen” kell működnie. Korábban én a „profitorientált” kifejezést használtam egy 2025-ös értekezésemben, illetve egy korábbi bejegyzésemben is.

A bejelentéssel kapcsolatban két kérdés fogalmazódott meg bennem.

# # # 1. Mit jelent valójában a „nonprofit” végrehajtás?

A kormányinfón az hangzott el, hogy a végrehajtást nonprofit rendszerűvé teszik. Reménykedtem benne, hogy ez csupán pontatlan megfogalmazás volt, hiszen a nonprofit működés önmagában nem jelenti azt, hogy a rendszer olcsóbbá vagy hatékonyabbá válik.

A nonprofit működés lényege ugyanis nem az, hogy nem keletkezik nyereség, hanem az, hogy a megtermelt eredményt nem lehet osztalékként kivonni, hanem azt vissza kell forgatni a szervezet működésébe és céljainak megvalósításába.

Felmerül a kérdés: valóban az a legjobb társadalmi megoldás, ha az évente megtermelt mintegy 9 milliárd forintos nyereség továbbra is a rendszerben marad? Nem szolgálna-e jobban össztársadalmi érdekeket, ha ezek a források más, forráshiánnyal küzdő területeken jelennének meg?

A nonprofit forma önmagában azonban nem jelent garanciát semmire. Amennyiben a költségek nincsenek megfelelően szabályozva és korlátozva, a nyereség egyszerűen költségként kerülhet elköltésre, miközben a rendszer változatlanul fennmarad.

Álláspontom szerint minden vállalkozónak joga van egészséges mértékű profitot realizálni. Ugyanakkor a végrehajtói rendszerben megjelenő, hozzávetőlegesen 25%-os profitráta nehezen tekinthető klasszikus piaci viszonyok között kialakuló eredménynek.

Összehasonlításként: egy átlagos kereskedő jellemzően 10–30%-os árréssel dolgozik, amelyből fedeznie kell működési költségeit, fejlesztéseit és üzletszerzési kiadásait is. A végrehajtói rendszerben ugyanakkor a piaci verseny lényegében nem jelenik meg, hiszen a feladatok területi alapon kerülnek kiosztásra.

# # # 2. Mi történik a 2025-ös eredményekkel?

A rendszer átalakításának bejelentése 2026. május 18-án történt. Ez azért is érdekes időzítés, mert az éves beszámolók elfogadásának és az osztalékfizetésről szóló döntések meghozatalának határideje minden évben május 31.

A végrehajtókat számviteli és adójogi szempontból természetesen megilleti a szabad döntés joga az osztalék kivételéről. A 2025-ös üzleti évben ugyanis még a korábbi szabályozási környezetben működtek, így joggal számolhattak a nyereség felvételének lehetőségével.

Az erkölcsi és etikai megítélés azonban ettől független kérdés. Hasonló ahhoz a vitához, amely korábban a miniszterek és államtitkárok végkielégítése körül alakult ki: ami jogszerű, nem feltétlenül esik egybe a társadalmi igazságérzettel.

Felmerül tehát a kérdés: vajon hányan döntenek majd úgy, hogy az utolsó pillanatban nemcsak az adott évi eredményt, hanem korábbi évek eredménytartalékát is osztalékként kivonják?

Másik oldalról nézve ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az államosítás vagy szerkezeti átalakítás során a végrehajtók jogszerűen megszerzett tulajdona – ideértve a cégvagyont és az eredménytartalékot is – nem vehető el egyszerűen. Egy ilyen lépés a jogállamiság szempontjából súlyos következményekkel járna.

Ezért álláspontom szerint a végrehajtóknak nem attól kell tartaniuk, hogy elveszik a vagyonukat. Ami elvehető, az a státusz, illetve maga a piac. Ugyanakkor a piac átszervezése után is szükség lesz olyan szakemberekre, akik működtetni tudják a rendszert.

Éppen ezért érdekes kérdés, hogy kik lesznek azok, akik hosszú távon is részt kívánnak venni az új struktúrában, és kik azok, akik inkább a jelenlegi lehetőségek maximális kihasználása mellett döntenek.

Az éves beszámolók és az azokhoz kapcsolódó tulajdonosi határozatok valószínűleg sokat elárulnak majd arról, hogyan reagált a szakma a bejelentésre.

Én figyelem az adatokat, és a következő hetekben érkezem a részletekkel.

A Kormányzat 2026. júliusi határidőket szabott meg kormányrendeletben minisztériumoknak a végrehajtás és a felszámolás f...
29/05/2026

A Kormányzat 2026. júliusi határidőket szabott meg kormányrendeletben minisztériumoknak a végrehajtás és a felszámolás felülvizsgálatra.

Az igazságügyi miniszter a bizottsági meghallgatásán a jogállamiság helyreállítását, jogbiztonságot, a jogalkotás átláthatóságát és folyamatos szakmai konzultációt ígért.

És ez az, ami fontos!

Álláspontom szerint mindkét területen a szakmai összefogást irányító személyek (MBVK vezetősége és a RFE vezetősége) érdemtelenné vált, hogy képviselje a szakmai közösséget, mivel az ő tevőleges magatartásuk vagy passzív rendszerszolgálatuk hozzájárult a szakmai megbecsültség erodálásához.

Azonban ma Magyarországon körülbelül 200-200 magánszemély szakember látja el a szakmai munkát e két területen, akik között számos tisztességes, etikus, szakmailag hozzáértő több éves tapasztalattal rendelkező személy van.

Személy szerint szívesen hallgatnék meg végrehajtói érveléseket, melyek túlmutatnak a profitéhségen, de beépíthetők egy jövőben jól működő rendszerbe, és szívesen egyeztetnék a felszámolói munkáról is.

Csak, hogy a fizetésképtelenségi rendszert az elmúlt 30 évben úgy szocializálták, hogy ne szólaljon meg senki és éppen ezért a szakemberek lehajtott fejjel dolgoznak nap, mint nap és elviselik az őket érő támadások, kritikákat.

Miért?

Én személy szerint azért, mert szenvedéllyel szeretem a szakmám, de mindannyiunk érdeke, hogy ezek jól működjenek. Jól: átláthatóan, fedhetetlenül szolgálva a nemzetgazdasági érdeket és köz javát miközben a feladatot végző személy megfelelő anyagi megbecsülés mellett jól érzi magát munkakörében.

A végrehajtók munkája például túlmutat a szakmát körül lengő korrupción. Napi szinten érvényesítik olyan végrehajtást kérők igényeit, akiknek megkérdőjelezhetetlen joguk van a pénzükhöz vagy az eszközükhöz. Akik a gyermekükért harcoltak és kérik a gyermekelhelyezést, mert az békességben, önként nem teljesül. Az illegális lakásfoglalók esetében is a végrehajtó lakoltat ki. Azért bele tudunk érezni abba, hogy mondjuk a nagymamától örökölt lakásba nem fizető bérlő sátrat ver és tehetetlenek vagyunk. Szóval a munkájuk nagyon kell. A gond, hogy ezek a konfliktusos tevékenységek nem fizetnek jól, ezért kellett „máshonnan” finanszírozni. Csak, hogy a szabályozás átesett a másik oldalra. akkor amikor azt mondjuk, hogy a gyermekvédelmi szakértőknek, a gyámhivatalnál dolgozóknak is jár az anyagi megbecsülés, akkor igenis jár a végrehajtónak is beárazva a körülmények nehézségét! Mert Te csinálnád napi szinten?

Itt mit mondd az átlagember? Jár, csak nem annak a végrehajtónak, aki azt az államot képviselte, aki cserben hagyta a devizásokat, aki a „szemét bankot” képviselte.

Azt bankot, aki amikor kell szolgáltat. Bankszámlát, hitelt nyújt.

Szerintem ezt gondoljuk kicsit újra, haragszunk a rendszerre és át kell alakítani, de a gyereket a fürdővízzel nem szabad kiönteni. A szakembereket meg kell tartani és olyan feltételeket kell teremteni, hogy akarjanak maradni.

Én a felszámolás során megszerzett tudást alkotásra, adóst mentő egyezségekre is igyekszem használni. de ehhez az kell, hogy napi szinten benne legyek a szakmába, hogy tudjam a gyakorlatot, eligazodjak a rendszerben. Meglátjuk mire jutok vele!

Az új kormány ereje a szakmaiságban rejlik. Abban, hogy nem politikus csinálja a szakmát, hanem szakember csinálja a sza...
26/05/2026

Az új kormány ereje a szakmaiságban rejlik. Abban, hogy nem politikus csinálja a szakmát, hanem szakember csinálja a szakpolitikát. Ez megmutatkozik a rohamtempóban is, mely kapcsán a Kormány saját maga szabott önmaga számára 2026.07.14-i határidőt a végrehajtás rehabilitálása érdekében.

Magánszemély adósok véget nem érő végrehajtása.

2025-ben egy szakmai értekezésben kitértem a devizakárosultak mind a mai napig tartó szélmalomharcára, ami a mindenkori kormányok legalább 15 éves mulasztása. Én személy szerint fizetésképtelenségi szakértőként abban hiszek, hogy „Senkit nem hagyhatunk hátra!” Amitől a mostani „gyorsvonat” zseniális felismerés, hogy ezt a rendezést pénz nélkül, -amiből egyébként is kevés van- három dologgal meg lehet csinálni:

1, Bátorság: Egy ilyen döntést meghozni egy igazán „tökös” dolog. Nem véletlen az eddigi passzivitás az ügyben. Nem akarom lebecsülni a pénzintézetek ellenállási fellépését, nevezhetjük lobbinak is, de valójában ehhez korábban nem volt akarat….és itt meg is érkeztünk a másodikhoz.

2, Akarat: Egy ilyen horderejű döntést meghozni, nevezetesen, hogy kiszanálják a végrehajtások tömegét könnyítve ezzel az eddig hátrahagyottak szélmalomharcát, komoly akarat szükséges. Egyrészt a pénzintézeti ellenállás megtörése miatt (vagy ígérnek valamit nekik vagy nem), másrészt egy olyan terület, amit nem sűrűn látni globális szinten, így politikai felelősségvállaláson túl egyéb felelősség is terheli. Felismerni, hogy össztársadalmi érdek mentén széles a bázis és szűk az érdeksérelem. Az negatívan közvetlenül csak a végrehajtókat és a pénzintézeteket érinti financiálisan. Őket pedig senki sem sajnálja.

3, Szaktudás: Olyan átfogó fizetésképtelenségi és minden egyéb jogi ismeretanyaggal rendelkező apparátus kell, amely nyújtja a védőhálót a döntéshozóknak is és ténylegesen a célcsoportnak is.

Lehet találgatni, hogy eddig melyik hiányzott!

Amiben reménykedünk:

1, A gyógyuló adósi réteg pozitív leképeződése a társadalomban ➡️ javuló közhangulat

2, Javuló eladósodottsági mutatók ➡️ javuló gazdasági mutatók ➡️ épülő befektetői bizalom ➡️ minősítési eredmények

3, Többlet piaci vásárlóerő megjelenése. Nyilván ez a réteg nem külföldi nyaralókba invesztál és nem külföldi brandek értékeit vásárolják ➡️ kkv szektor pozitív elmozdulása ➡️ általános forgalmi adó bevétel

És mit nyer a Kormányzat? Az előbbieket /mivel a károsultak jó része motivált volt a változásban/.

Naív vagyok? Lehet, de ez ilyenkor felemel és nem felemészt.

Bizakodjunk!

Cím

Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Csődvédelem.hu új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás