13/04/2026
A választások mindig meghatározóak.
Élesen emlékszem a 2018-as választásokra, és arra is, hogy milyen nagy traumaként éltük meg azt, hogy a FIDESZ kétharmaddal nyert. A választás másnapján biztosan tudtuk, hogy Magyarországon mi már nem tudunk maradni.
A következő egy éven át minden nap és minden percben készültünk az országváltásra, nagyon lassan, tudatosan.
Ebben az egy évben - minden tudatosság ellenére - voltak váratlan helyzetek, szituációk (mind megoldódott valahogyan), de semmi nem volt, ami eltántoríthatott volna bennünket a célunktól.
Egy évvel később, 2019. április 12-én találtuk meg a Kék Házat, ahol megkezdtük - "idegenföldön" - a jövőnk építését.
Nem éreztük soha "idegennek" a földet. Az emberek ugyanúgy dolgoznak a földdel itt is, mint Magyarországon, ugyanúgy ültetik és takarítják be a burgonyát... ♥
A SZÜLŐFÖLD - na, az hiányzik nagyon, anyanyelvestül. Emlékeinkben, szívünkben őrizzük.
2018-ban (és utána még éveken át) egy velejéig romlott (kiüresedett) jogrendszerben próbáltak velünk "kekeckedni" nyomozó hatóságok, ügyészségek, bíróságok - kiálltunk magunkért, kb. "egy szál magunk", ketten. Soha nem bántuk meg.
Talán megírom majd könyvben, mert nagyon izgalmas és tanulságos volt, érdemes lenne sokaknak elolvasni!
Tegnap volt, hogy hét esztendővel ezelőtt először léptük át a Casa Azul küszöbét a Kanári-szigeteken, Tenerifén, Icod de los Vinosban, megtalálva ezáltal a jelenlegi Otthonunkig vezető utunk első lépcsőfokát.
Azóta itt élünk, itt dolgozunk, itt adózunk, és mi már nem tudjuk elképzelni, hogy másképp legyen; annak ellenére sem, hogy átérezzük azt az EUFÓRIÁT, amit a leendő egészségügyi miniszter tánca és az utcán lévő fiatalok boldogsága közvetít! ♥
Szerintem az elmúlt évszázadban nem láthattunk ilyen örömöt Magyarországon, számunkra is boldogság ez!
♥
Veletek ünneplünk!
